Rákbetegség esetén fontos a lelki segítség

Rákbetegség esetén nem elegendő a testi okokat kezelni, és orvosi segítséget kérni. A gyógyuláshoz, a lehető legkiegyensúlyozottabb életmód fenntartásához fontos, hogy a beteg lelki segítséget is kapjon. Több oldalról megközelítve is tapasztalhatjuk ennek a fontosságát.

Az első, hogy egy felmérés szerint a betegségek legalább 70%-a visszavezetető pszichoszomatikus okokra. A szakemberek szerint a rákbetegség esetén ez az arány még magasabb. Ezt bizonyítja, hogy a mellrákból gyógyult nők legalább 2/3-a nyilatkozta azt, hogy jobb lett az élete, mint a betegség előtt - annak ellenére is, hogy milyen nehézségeket kellett megélniük (kemoterápia, hosszadalmas gyógyulás, mellek levétele, stb.) - vajon hogy lehet ez? Úgy, hogy átgondolták, vajon mit üzen nekik ez a betegség, és jelzésnek tekintették azt, melynek következtében több dolgot is megváltoztattak az életükben. Például felszámolták a lelkileg romboló kapcsolataikat, vagy jelentősen stresszmentesítették az életüket, átértékelték a dolgok prioritását.

Ezen az úton viszont nehéz egyedül végigmenni, és lelki segítség nélkül megtalálni azokat a pontokat, amik lelkileg, és ezen keresztül testileg is betegítenek bennünket, valamint megoldást is találni ezekre a problémákra.

A másik aspektus, hogy magához a betegség tényének elfogadásához, feldolgozásához is segítségre van szükség. Ennek az oka érthető, a rákos diagnózisról a legtöbb betegnek az jut eszébe, hogy halálos beteg. "Bár még mindig sokan megrettennek a szó hallatán, de ez ma már nem a halálos ítélet szinonimája. Nem tagadható, hogy sokan meghalnak miatta, de egyre többen nem halnak meg, hanem meggyógyulnak." - nyilatkozta Bánfalvi Eszter, az onkológián játszódó zenés darab, a Happy Ending egyik főszereplője a Rákgyógyítás.hu portálnak. Ennek tudatosítása a gyógyulási lehetőség egyik fontos lépése lehet.

"Egy daganatos beteg aktuális státuszának éppúgy a része a lelkiállapota, mint a laboratóriumi eredményei." - ezt vallják a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumában, ahol évek óta minden egyes új beteggel pszichológiai állapotfelmérő tesztet is kitöltenek, hogy felmérjék miként áll hozzá az onkológiai kezelésekhez, mennyire szorong, milyen lelki nehézségeket, esetleg fizikai tünetekben is megnyilvánuló problémákat okoz számára a daganatos betegséggel vagy a kezelésekkel járó stressz - írja a Rákgyógyítás.hu portál. Ugyanezen az oldalon részletesen is kifejtik, hogy miért fontos a lelki segítségnyújtás, vagy a pszichológiai támogatás a rákbetegség esetén:

Rohánszky Magda onkopszichológus véleménye, hogy indokoltnak tartanák, hogy minden onkológián egységesen végezzenek pszichológiai állapotfelmérést, s legyen a mentális állapot követése is a klinikai rutin része – igaz, ennek akkor van értelme, ha az adott osztályon utána a megfelelő pszichológiai ellátást is megkaphatja az, akinek szüksége van rá. Ez egybecseng a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság (IPOS) 2010-ben közzétett szakmai ajánlásával is, miszerint a légzés, a pulzusszám, a vérnyomás, a testhőmérséklet és a fájdalom mérése mellé a kórlapra kellene kerülnie a pszichológiai-érzelmi problémákat jelző distressz szintjének is.

A szakember szerint egyre több osztályon gyakorlat, hogy az onkológiai munkacsoport (onkoteam) tagja a pszichológus is, jelen van a viziteken, ezáltal napi kapcsolatban lehet a betegekkel. Nemcsak az orvosokat kell meggyőzni a pszichológia létjogosultságáról, hanem a pácienseket is. „Nem elég, hogy rákbeteg vagyok, még bolondnak is gondolnak.” Ezt a kijelentést még mindig lehet néha hallani a betegek részéről, ami egyet jelent: továbbra is sokan nem tudják, mit is tud kínálni a pszichológia.

„A pszichológiai foglalkozás nem negatív minősítés és nem is kiváltság: az onkológiai ellátás szerves része” – szögezi le dr. Molnár Mária pszichiáter, onkopszichológus, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjának főorvosa. "Tapasztalatunk szerint a daganatos betegek 30 százalékának lenne szüksége konkrét pszichológiai támogatásra, pszichoterápiára vagy gyógyszeres kezelésre. Összességében pedig a betegek 50-60 százaléka kerül valamikor a betegsége során olyan helyzetbe, amikor alkalomszerűen igényelné a lelki támogatást, hogy egy-egy konkrét problémáját átbeszélhesse egy szakemberrel" – mondja Molnár Mária.

– Orvosokban és betegekben egyaránt tudatosulnia kell: a szorongás, az alvásproblémák, az étvágytalanság, a fásultság, a depresszió mögött lelki folyamatok is állnak, s ha ezeket a betegnek nem sikerül megfelelően kezelni, az összefoglaló néven distressznek nevezett tünetegyüttes jelentősen rontja az életminőséget, rengeteg energiát felemészt, ezáltal végső soron ronthatja a daganatellenes terápia eredményességét is - teszi kézzelfoghatóvá dr. Mailáth Mónika, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság elnöke, hogy milyen következményekkel jár, ha a betegnek csak a szerveivel foglalkoznak, s nem kap érzelmi kapaszkodókat.

A Debreceni Egyetem Onkológiai Intézetének pszichiáter-onkopszichológusa úgy látja: még mindig nincs kultúrája Magyarországon a pszichológushoz fordulásnak. "A pszichológia nem egy misztikus, lila ködbe vesző módszertangyűjtemény, hanem tudomány, ahol a vizsgálati módszereket és a terápiás módszertant is folyamatosan tesztelik, a hatások pedig mérhetők. Az emberi agy a világ legbonyolultabb szerve: ha nem is tudunk még annyit róla, mint a vércukorszint szabályozásáról vagy a daganatsejtek hormonreceptorairól, ettől még az elmével, a gondolatokkal, az érzelmekkel foglalkozó tudomány létezik és van létjogosultsága az orvoslásban" – hárítja Mailáth Mónika azokat a kritikákat, amelyek a pszichológiai foglalkozásokban csak – mint fogalmaz – „beszélgetést, tornázgatást, légzőgyakorlatokat, a kívülálló számára furcsának ható játékokat” látnak.

– Hányan panaszkodnak a szomszédasszonynak a gondjaikról, hányan mondják el barátnak, rokonnak, munkatársnak, ismerősnek a problémájukat, hallgatják meg vagy olvassák el az interneten akár ismeretlenek véleményét, amiben kapaszkodót keresnek. Vajon miért gondolják sokan, hogy egy pszichológus, akinek ez a hivatása és több száz hasonló cipőben járó daganatos beteggel szerzett már tapasztalatot, ne tudna olyat mondani vagy akár olyat kérdezni, amit érdemes lehet meghallgatni? – teszi fel a kérdést Mailáth Mónika. Önkritikusan hozzáteszi: "A pszichológusok dolga, hogy motiválttá tegyék a betegeket, s megértessék a családtagokkal és a szakorvosokkal: érdemben tudnak segíteni.”

– Az élethelyzet adott: kialakult a rákbetegség, aminek kiválasztják az ismert leghatékonyabb terápiáját. A beteg rákerül az útra, amely áldozatokkal jár, de jó esetben a javulás és a gyógyulás felé visz, előrehaladott stádiumban a betegség feltartóztatását célozza. Ezeket az objektív körülményeket a beteg nem tudja ténylegesen befolyásolni, ám fontos átéreznie azt: ebben a helyzetben sem teljesen tehetetlen. Az igenis rajta múlik, hogy az adott helyzethez hogyan viszonyul. Mennyire hagyja a betegségtudatot, a jövőért való aggódást eluralkodni gondolatain és érzelmein, mennyire fordul befelé és engedi át magát a betegségnek. Vagy inkább próbálja megélni, ami a jelenben megadatik. Ehhez nagyon jó módszereket tud tanítani a pszichológia – fogalmaz Mailáth Mónika.

– A betegség kontrollvesztéssel jár, a betegek úgy érezhetik, hogy a testük cserbenhagyta őket. Azt nem tudom befolyásolni, hogy kihullik-e a hajam, de azt igen, hogy én hogyan viszonyulok ehhez, büntetésnek vagy a terápia részének, a gyógyulásért tett befektetésnek fogom fel. Az egyéni vagy csoportos tréningek segítenek más megvilágításból nézni a gondokat, s egy kihívásokkal teli élethelyzetben is segíthetnek lendületet meríteni a folytatáshoz – zárja gondolatait a debreceni onkopszichológus a Rákgyógyítás.hu portál cikkében.