Allergia vagy megfázás - hogyan döntsük el?
A közönséges megfázás és a szezonális allergia hasonló tüneteken osztoznak, így néha nehéz a kettőt egymástól megkülönböztetni, főleg a gyerekek esetében. De nézzük meg közelebbről! Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket, hogy eldönthessük, allergiás, vagy megfázásos tünetekről van-e szó.
1. Megváltozott-e az évszak, mióta a tüneteket észleljük?
Ha igen, akkor lehetséges, hogy allergiáról van szó. A szezonális allergia minden évben ugyanakkor érkezik, például ha ősszel a levelek hullani kezdenek vagy éppen tavasszal a virágzás kezdetekor. Allergia esetén, ha a gyermek belélegzi a gombaspórát vagy a növények pollenjét, tüsszögést, orrdugulást, orrfolyást észlelhetünk náluk. A megfázást azonban - melyet egy vírus okoz - az év bármely szakában bármilyen körülmények között megfigyelhetjük, mégis télen a leggyakoribb.
2. Gyorsan alakultak-e ki a tünetek?
Ha igen, talán allergiáról beszélhetünk. Ebben az esetben a tünetek hirtelen jelentkeznek, és sokáig elnyúlnak. Megfázás esetén a tünetek fokozatosan jelennek meg, és 7-10 napon belül el is múlnak. Az allergia esetében azonban - ha a gyermek folyamatosan ki van téve az allergéneknek - a tünetek hetekig vagy hónapokig is fennállnak.
3. Viszketnek-e, vizesnek tűnnek-e a szemek?
Ha igen, akkor allergia. Ha a kötőhártya gyulladásba kerül, sok gyermeknél megjelenik ez a tünet.
4. Jelentkezik-e láz?
Ha igen, akkor inkább megfázásról beszélünk. Az allergia tünetei között soha nem figyelhető meg lázas állapot.
5. Milyen az orrváladék?
Ha sárgás-zöldes szín figyelhető meg, akkor nagy valószínűséggel megfázásról beszélünk. Allergiásoknál rendszerint nincs ilyen tünet, a távozó orrváladék vékonynak tűnik, átlátszó színű és tiszta.
Ha úgy gondoljuk, hogy inkább allergiáról lehet szó, forduljunk szakorvoshoz! Számos dolog fordulhat elő a környezetben, ami allergiás tüneteket válthat ki, például állatok, dohányfüst, virágpor, házi por, ételek vagy gombák. Próbáljuk meghatározni, hogy mi lehet új a környezetben, aminek eddig nem voltunk kitéve kitéve. Ennek meghatározása és eltávolítása segít az allergia leküzdésében. Gyakran azonban az allergiateszt az egyetlen lehetőség, hogy fény derüljön az okra.
A vizsgálatot szakrendelőben végzik, és a meghatározás történhet vérből vagy a bőr alá fecskendezett allergének által kiváltott helyi válaszreakciók alapján. Ha az eredmény is alátámasztja, hogy a tünetek hátterében allergia áll, az orvos javasolni fogja, hogy próbáljuk meg csökkenteni az allergéneknek való kitettséget, használjunk vény nélkül kapható szereket, vagy ő maga fog receptre kapható gyógyszert felírni.
Ha gyermekünk panaszai meghűlésnek tűnnek, egyeztessünk az orvossal, mielőtt bármiféle gyógyszerrel kezelni kezdenénk. Ezek sokszor súlyos mellékhatásokkal járhatnak. Adhatunk neki például ibuprofént láz- és fájdalomcsillapítóként. A sós víz használata is segíthet az orrnyák eltávolításában. Ez utóbbi allergia esetén is javasolt.
Forrás: kidshealth.org
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.