Allergia vagy megfázás - hogyan döntsük el?
A közönséges megfázás és a szezonális allergia hasonló tüneteken osztoznak, így néha nehéz a kettőt egymástól megkülönböztetni, főleg a gyerekek esetében. De nézzük meg közelebbről! Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket, hogy eldönthessük, allergiás, vagy megfázásos tünetekről van-e szó.
1. Megváltozott-e az évszak, mióta a tüneteket észleljük?
Ha igen, akkor lehetséges, hogy allergiáról van szó. A szezonális allergia minden évben ugyanakkor érkezik, például ha ősszel a levelek hullani kezdenek vagy éppen tavasszal a virágzás kezdetekor. Allergia esetén, ha a gyermek belélegzi a gombaspórát vagy a növények pollenjét, tüsszögést, orrdugulást, orrfolyást észlelhetünk náluk. A megfázást azonban - melyet egy vírus okoz - az év bármely szakában bármilyen körülmények között megfigyelhetjük, mégis télen a leggyakoribb.
2. Gyorsan alakultak-e ki a tünetek?
Ha igen, talán allergiáról beszélhetünk. Ebben az esetben a tünetek hirtelen jelentkeznek, és sokáig elnyúlnak. Megfázás esetén a tünetek fokozatosan jelennek meg, és 7-10 napon belül el is múlnak. Az allergia esetében azonban - ha a gyermek folyamatosan ki van téve az allergéneknek - a tünetek hetekig vagy hónapokig is fennállnak.
3. Viszketnek-e, vizesnek tűnnek-e a szemek?
Ha igen, akkor allergia. Ha a kötőhártya gyulladásba kerül, sok gyermeknél megjelenik ez a tünet.
4. Jelentkezik-e láz?
Ha igen, akkor inkább megfázásról beszélünk. Az allergia tünetei között soha nem figyelhető meg lázas állapot.
5. Milyen az orrváladék?
Ha sárgás-zöldes szín figyelhető meg, akkor nagy valószínűséggel megfázásról beszélünk. Allergiásoknál rendszerint nincs ilyen tünet, a távozó orrváladék vékonynak tűnik, átlátszó színű és tiszta.
Ha úgy gondoljuk, hogy inkább allergiáról lehet szó, forduljunk szakorvoshoz! Számos dolog fordulhat elő a környezetben, ami allergiás tüneteket válthat ki, például állatok, dohányfüst, virágpor, házi por, ételek vagy gombák. Próbáljuk meghatározni, hogy mi lehet új a környezetben, aminek eddig nem voltunk kitéve kitéve. Ennek meghatározása és eltávolítása segít az allergia leküzdésében. Gyakran azonban az allergiateszt az egyetlen lehetőség, hogy fény derüljön az okra.
A vizsgálatot szakrendelőben végzik, és a meghatározás történhet vérből vagy a bőr alá fecskendezett allergének által kiváltott helyi válaszreakciók alapján. Ha az eredmény is alátámasztja, hogy a tünetek hátterében allergia áll, az orvos javasolni fogja, hogy próbáljuk meg csökkenteni az allergéneknek való kitettséget, használjunk vény nélkül kapható szereket, vagy ő maga fog receptre kapható gyógyszert felírni.
Ha gyermekünk panaszai meghűlésnek tűnnek, egyeztessünk az orvossal, mielőtt bármiféle gyógyszerrel kezelni kezdenénk. Ezek sokszor súlyos mellékhatásokkal járhatnak. Adhatunk neki például ibuprofént láz- és fájdalomcsillapítóként. A sós víz használata is segíthet az orrnyák eltávolításában. Ez utóbbi allergia esetén is javasolt.
Forrás: kidshealth.org
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.