Kinél alakulhat ki terhességi cukorbetegség?
- Dátum: 2016.11.14., 10:41
- cukorbetegség, diabétesz, inzulin, PCOS, terhességi cukorbetegség
Negyed évszázada minden évben november 14-én tartjuk a Diabétesz Világnapot
A diabétesz egyik különleges válfaja a terhesség alatt jelentkező cukorbetegség, amely a várandós nők 5-10 százalékát érinti, és sajnos számuk az elmúlt években egyre nő. Ők egyénre szabott diétával és rendszeres kontrollal élik meg a terhesség utolsó harmadát, amihez minden útmutatást megkapnak orvosaiktól. Azt azonban minden családot tervezőnek tudnia kell, hogyan csökkenthető a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata.
A terhesség alatt a méhlepény egy csoport olyan hormont termel, amely az inzulin érzékenységet csökkenti, inzulinrezisztencia alakul ki, ezért jóval több hormont kell előállítanunk, hogy a cukoranyagcsere egyensúlya megmaradjon. Akinél ez az egyensúly nem áll be, annál terhességi cukorbetegség alakul ki, ami súlyosan károsíthatja a magzat fejlődését, ezért ez az állapot különös odafigyelést igényel. „A terheléses vércukorszint-mérés nagyon fontos eleme a várandós gondozásnak – mondja Dr. Almássy Zsuzsanna osztályvezető főorvos, a Czeizel Intézet diabetológusa. – Ezt a vizsgálatot optimális esetben a 24-28. héten végezzük, amennyiben a kismamának korábban nem volt magasabb kockázatot okozó betegsége vagy állapota (diabetes a családban, megelőző terhességi cukorbetegség, korábbi nagy születési súlyú újszülött).”

A szűrést 17 éve ajánlja az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hazánkban öt évvel később vezették be. A teszt során egy 75 g szőlőcukrot tartalmazó oldatot kell inni, majd adott időközökben vérmintát vesznek cukorméréshez. A laborvizsgálat biztos diagnózist ad: ha a vércukorszint a terhelés után nem esik vissza a kívánt mértékben, vagyis 7.8 mmol/l felett maradt, akkor megállapítható, hogy a kismamának nem jó a cukortűrő-képessége, cukoranyagcsere zavara van – ez esetben speciális diéta megkezdése szükséges. Ennek betartása nagyon fontos, a terhességi cukorbetegség következtében ugyanis a kihordás alatt felléphetnek olyan fejlődési rendellenességek, mint lepényelégtelenség, túlsúly a babánál, vagy az inzulinháztartás zavara a magzatnál.
„A diagnózis után meghatározzuk, milyen mértékű legyen a diéta, és természetesen abban is segítünk, hogy miként lehet az adott szénhidráthatárokon belül maradni – magyarázza a doktornő. – Az étrendet minden esetben egyénre szabjuk. Aki nem tartja a diétát, annak a túlzott cukorkínálat miatt a magzatja túlnövekedhet, és ha a baba nem fér el, fennáll egy méreteiben megfelelő, ám fejletlen csecsemő korai megszülésének veszélye. Ugyanakkor a teljes szénhidrátmegvonás sem megoldás, mert az energia nélkül hagyná a szervezetet.”

Dr. Almássy Zsuzsanna diabetológus
A kontroll ezután is folyamatos marad, és ha az étkezés utáni vércukor vizsgálatok azt mutatják ki, hogy a diéta nem hatékony, akkor az anyuka inzulinkezelésre szorul. Ilyenkor gyorshatású inzulint kell az étkezések előtt beadni, amelyet legfeljebb négy óra múlva meg kell ismételni. Az inzulinpótlásra azért van szükség, mert a terhesség alatt semmilyen vércukor-szabályozó gyógyszer nem szedhető. A kívülről alkalmazott inzulin megakadályozza, hogy a magzat saját inzulintermelését indítsa el, így előzhető meg a túlnövekedés és az újszülött kori súlyosan alacsony vércukorszint.
Rizikófaktorok, amik elősegíthetik a terhességi cukorbetegség kialakulását:
- 25 éves kor fölötti terhesség
- cukorbeteg a közeli hozzátartozók között
- túlsúly, különösen, ha a testtömeg-index (BMI) 30-nál magasabb
- policisztás ovárium szindróma (PCOS)
- glükóz intolerancia vagy egyéb cukorbetegség kockázatát növelő egészségügyi kondíció
- magas vérnyomás, depresszió és autoimmun betegségekre felírt gyógyszerek szedése
- ha volt terhességi cukorbetegsége korábban
- ha túlsúlyos babát hordott ki korábban
Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?
A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?