Gyógynövény vagy gyógyszer?
- Dátum: 2017.11.07., 17:02
- év gyógynövénye, gyógynövény, gyógyszer, gyógyszerész, gyógyulás, mák, megelőzés, orvosság, parlagfű, prevenció, szintetikus
Látszólag külön táborra oszlanak azok, akik a hagyományos, szintetikus gyógyszereket, s akik a gyógynövényeket pártolják. Pedig a képlet nem ilyen egyszerű... Dr. Csupor Dezső egyetemi docens előadásán jártunk, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa.
A gyógynövények pártolójaként örömmel hallgattam az előadót, aki saját bevallása szerint kedveli a gyógynövényes egészségmegőrzést és gyógyítást, de felhívta a figyelmet a megfelelő használat fontosságára. Beszámolt róla, hogy nem kérdés a gyógynövények fontossága, hiszen az utóbbi években gyógyszerészetileg engedélyezett hatóanyagok 63%-a valamilyen módon a természetes vegyületekhez kapcsolódik.

Ennek oka, hogy a természetes szerek könnyebben felfedezhetőek és nagyobb eséllyel hatnak a szervezetre, mint a szintetikus szerek. Hiszen a növényekben termelődő anyagok valamilyen módon hatnak a környezetükre - és ezzel együtt az emberre is. A kutatásoknak pedig gyakori kiindulópontja, irányadója az eredeti, hagyományos népi orvoslás. Míg a szintetikus szerek esetén nincs kiindulópont, és általában egy adott dologra hat egy-egy anyag.
Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak félreértésekből, információhiányból adódó tévedések a gyógynövényhasználat terén, így fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk. Szó volt a Magyarországon ma már divatossá vált parlagfű használatról (következő cikkükben ezt is részletezzük), és sok más olyan tévedésről, amit érdemes elkerülni. Akár híres emberek és közismert könyvek is tartalmazhatnak tévedéseket, téves információkat - talán segíthet, ha nem csak egyetlen forrásból próbálunk tájékozódni. Az egyik ilyen tévút a sokak által ismert és kedvelt Maria Treben könyvben olvasható fekete nadálytő tea - noha kutatások igazolták, hogy ez három-négyszeresére emelheti a májrák kialakulásának kockázatát. Míg ugyanez a gyógynövény külsőleges használatra ténylegesen alkalmas.
Nehéz tehát megtalálni azt az egészséges egyensúlyt, amely nem ijeszt el a gyógynövényhasználattól, de a megfelelő felhasználáshoz nyújt segítséget. Ezért is találták ki, hogy minden évben kihirdetik az év gyógynövényét, s ezzel együtt a vele kapcsolatos tájékoztatásra is hangsúlyt lehet helyezni. A jelenlegi évben a mák az év gyógynövénye, erről és a korábbi évek "megválasztott" gyógynövényeiről ezen a honlapon olvashatnak: http://evgyogynovenye.hu
Esett szó természetesen olyan gyógynövényekről, amelyeknek használata javasolt, ilyen például hársfa (kivéve az ezüstlevelű hárs), a fahéj, a gyömbér vagy a kamilla. Igaz, utóbbi esetén is fontos például, hogy meg tudjuk különböztetni a hozzá nagyon hasonló ebszékfűtől, amelynek allergizáló hatása lehet.
Dr. Csupor Dezső kiemelte a gyógynövények fontosságát a prevencióban, tehát a betegségek, egészségügyi problémák megelőzésében és kockázatuk csökkentésében. Sok gyógynövény és növényi készítmény van, amely kifejezetten alkalmas a megelőző szakaszban, viszont hatástalan akkor, ha már kialakult a probléma. Ilyen például a zöld tea, amely a rák gyógyításában már hatástalannak bizonyult, de megelőzésképp valóban hatékony lehet.
18.000 növényi készítmény van jelenleg forgalomban - ha belegondolunk, ez igen nagy szám. Sajnos ezek közül sokak minősége nem megfelelő, vagy téves tájékoztatást, félinformációkat tartalmaznak. Ennek természetesen üzleti és piaci okai vannak, de azért tartja szomorúnak ezt a tényt, mert a helyzet (feleslegesen és irreálisan) rontja a gyógynövények presztizsét és hitelességét.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.