Menü

Csak pozitívan!

A pozitív gondolkodás a boldogság mágnese. Ha valamire gondolsz, azt vonzani kezded. Számtalan idézet, könyv, tanulmány igazolja ezt, hiszen te is hallottál már ezekről, miért ne próbálnád ki? Mit veszíthetsz? Csak egy csomó kudarcot és negatívumot.

A pozitív gondolkodásnak hatalmas ereje van. Beszélgessünk erről egy kicsit!

Nem olyan régóta, mindössze egy hete határoztam és kezdtem el, hogy másként élem meg a mindennapi szituációimat. Mit jelent ez? Mindössze csak néhány aprónak tűnő változatást, melyeknek mégis óriási a hatása: először is tudatosan elkerülöm a negatív embereket, nem hallgatom meg az örök panaszkodókat, még illemből sem beszélgetek energia-vámpírokkal. Nem adok helyet mások depressziójának, rossz kedvének, mert hiába próbálom, bizonyos embereken nem tudok segíteni. Egyszerűen nem hajlandóak másként nézni a világra, szeretik az önsajnálatot, ha pedig ilyen társaságban forgunk, az garantáltan elrontja a napunkat, a hetünket.

Másik fontos dolog, amire figyelek, hogy a negatív személyek panasz áradatai helyett megkeresem és meg is találom a pozitív, kedves, közvetlen és mosolygós, jó humorú embereket, kollégákat. Keresd őket! Olyan szülőkkel várakozom az iskola előtt, akikkel lehet egy jót nevetni, azoknak örülök, akik visszamosolyognak az utcán, a postán sem tűnik hosszúnak a várakozás, ha kedves ismerőssel diskurálunk valami kellemes témáról. Még egy sima bevásárlás is jobb, ha annál a pénztárnál állok sorba, ahol tudom, hogy az eladónak lesz egy-két kedves szava hozzám. Az ilyen típusú emberekkel, a pozitív gondolkodású és kisugárzású ismerőseinkkel elég pár perces beszélgetés folytatni, máris úgy érezzük, jobb kedvvel indulunk tovább. Kaptunk egy kis energiatöltetet. Valami jóleső pluszt. Egy kis melegséget, ami megsimogatja az ember lelkét. Milyen végtelenül jól tud esni, ha egy ügyintéző kedves arccal fordul hozzánk a hivatalban, vagy amikor egy telefonos ügykezelés során hallani az adminisztrátor „mosolygós hangját” a vonal másik végén. Ha telefonálsz, mindig mosolyogj!

A pozitív életszemlélet tanulható, fejleszthető, gyakorolható, s ha kitartóak vagyunk, szokásunkká fog válni, hogy mindennek a pozitív oldalát nézzük. Meg lehet tanulni, hogyan vegyünk észre minden lehetséges szépet magunk körül. A gondolatokból születnek az érzések. Ez rendkívül fontos. A szakemberek szerint a pozitív érzéseink hatalmas energiája által pedig megteremtődik a valóságunk. Negatív, önbizalom hiányos, félelmekkel teli gondolatokkal és érzésekkel hogyan akarja megvalósítani az álmait?

A pozitív gondolkodás egyik legfőbb alapja, a múltbéli problémák lezárása. A bajok elől úgysem tudunk elfutni, valamikor meg kell oldanunk őket. Te mit választasz? A múlt sérelmeit elkendőzöd és örök életedben magaddal cipeled ezeket, vagy egyszer végleg képes leszel szembenézni velük és letenni őket? Utóbbi a kényelmetlenebb megoldás, de csak ez az egy a célravezető.

Egy vidám életszemléletben kicsit át kell gondolni az életünk szürke mindennapjait is, ez pedig a „mókuskerék törvénye”. Arról szól, hogy mindegy, mennyi pénzt, vagyontárgyat, elismerést, diplomát, oklevelet gyűjtöttünk össze, még többet szeretnénk belőlük. Ezzel pedig az a baj, hogy soha nincs vége, hiszen minden elért célból adódni fog egy másik. A megszerzendő dolgok listája végtelen, ám ha ez már szinte bedarál bennünket, akkor érdemes újra átgondolni, vajon megéri-e?

Gyakoroljuk a meditációt, a pozitív gondolkodást, a pozitív szemléletet, a hálát és a tudatosságot. Maradjunk nyugodtak. Csináljunk olyasmit, amitől jókedvünk lesz, amitől boldogabbak leszünk.

Egyáltalán nem mindegy, az ember milyen hangulatban kel fel reggel, hogy viszonyul a családjához, milyen a kapcsolata a kollégáival, hiszen a családtagok után velük töltjük el a legtöbb időt. Ha nem a családommal vagyok, akkor jórészt a kollégáimmal, törekedni kell a fent leírtak alapján arra, hogy pozitív szemléletű munkatársakkal vegyük körbe magunkat!

Egy jókedvű dolgozó a legjobb munkavállaló! Boldog és kutatások szerint kevesebbet megy táppénzre, elkötelezettebb, munkájukban hatékonyabbak, növelik a csapatteljesítményt, tehát a boldogság pénzügyileg is kifizetődő. Pozitív gondolkodással az agy is jobban működik.

Csupán egyetlen dolog van, ami fölött kizárólagos hatalmunk van: ez pedig a saját gondolkodásunk. Mindig, minden körülmény között szabadon dönthetünk arról, hogy egy adott szituációt hogyan élünk meg és hogyan jelenik meg a gondolatainkban. Márpedig ha a döntés kérdése a kezünkben van, akkor érdemes pozitív gondolatokkal megtöltenünk a mindennapjainkat.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.