Újra hódít a bakelit!

Kapcsolatom a bakelitlemezekkel nem nyúlik olyan messzire. Amikor elkerültem a szülővárosomból és a párommal összeköltöztem, akkor kerültem ennek a furcsa hobbinak a közelébe. Kezdetben fogalmam sem volt, hogy napjainkban milyen sok embernek jelent a bakelitlemez értéket, és nem is gondoltam, hogy milyen sok helyen kaphatóak. Természetesen már régebben is találkoztam ilyen fajta lemezekkel, de akkor még a szobám falát díszítettem pár karcos bakelittel.

Mára már komolyabban gondolkodom, ha szembe találom magam ezzel a termékkel, és azt is tudom, hogy milyen összeggel kell számolnom, ha vásárolni szeretnék. Hiszen, vannak elég súlyos áru darabok is. Természetesen, nálam a borító kinézete is számít.

A bakelit lemezek újra aranykorukat élik, sok fiatal inkább a vinyleket választja a digitális hanghordozók helyett. Ennek több oka is lehet. Az egyik például, hogy sok esetben tartósabb lehet, mint egy CD lemez, vagy egy online letöltött zenei anyag. De sokan gondolják úgy, hogy a vinylek hangminősége messze jobb, mint bármilyen más hanghordozóké. Nem beszélve a lemezborítókról, melyek elvarázsolhatnak, megdöbbenthetnek, vagy éppen megborzongtathatnak. Az viszont teljesen biztos, hogy olyan élményt ad a lemezjátszón való zenehallgatás, mint semmilyen más módja a zenehallgatásnak.

Története

A rendszerváltás előtt, amikor Magyarországon csak egy lemezkiadó vállalat működött, és nem volt sok lehetőség nyugati lemezek megvásárlására – csak bizonyos helyeken horribilis összegekért – a zenerajongók csak azok közül választhattak, melyeket a hanglemezgyár aktuális elnöke kiválasztott gyártásra. Természetesen a csempészektől, már akkor is lehetett különlegességeket venni, körülbelül egy havi fizetésért cserébe. A Jugoszláviában gyártott lemezeket még mind a mai napig nagy számban lehet találni a bolhapiacokon, antikváriumokban. Ezek a lemezek gyakran elmaradtak minőségben a nyugati gyártásúaktól, de más módja, nem nagyon volt a nyugati lemezek megvásárlására.

A rendszerváltás után ugyan megnyíltak a lehetőségek a nyugati lemezekhez, de addigra már alábbhagyott a kereslet a vinylek iránt. Több magán kiadó is megpróbált betörni a lemezpiacra, így olyan előadók is készíthettek lemezeket, akiket az előző rendszerben próbáltak elhallgattatni, vagy legalábbis megnehezíteni a dolgukat.

A 2010-es évek közepétől azonban újra felemelkedő ágon van a hagyományos bakelit lemezek népszerűsége, olyannyira, hogy az elmúlt évben több lemezt adtak el az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége szerint, mint amennyit online vásároltak.

Az új lemezek kifogástalan állapota sokak számára lehet felvillanyozó, de sokan vannak, akik a lemezbörzék, bolhapiacok és antikváriumok rejtett kincseit felfedezve szerzik meg a rég várt albumot. Az online vásárlás segítségével szinte bármelyik kiadványt meglehet szerezni, azonban ezek ára nem a magyar árakhoz vannak viszonyítva, hanem az adott országáéhoz, nem beszélve, a gyakran túlzottan drága szállítási költségről sem.

Az elmúlt időben egyre több helyen rendeznek rendszeresen lemezbörzéket, ahol meglepően sok érdekességbe lehet belefutni. A lemezek nagy része már nem Hungaroton- (magyar hanglemezgyártó vállalat) vagy Jugoton (jugoszláv hanglemezgyár) nyomás, hanem jó minőségű német, holland, angol, vagy éppen amerikai. Ezek ára természetesen magasabb, mint a már említett kétgyártásúakénál, de sok esetben egy-egy kiadványt csak nyugati nyomásban lehet megszerezni.

Ha zenehallgatásnál a bakelit lemez mellett döntünk, akkor azt nem lehet megbánni, hiszen ez egy külön életérzés. Lehet használt vagy új, ha az állapota megfelelő, akkor egy remek időtöltést biztosít.

/Szerző és fotós: Kohajda Wentholin Loretta/