A humor a legfontosabb! (és ez nem vicc)
- Dátum: 2019.05.23., 07:34
- Martinka Dia
- átvészel, barátság, élet, érzelmi kötődés, fájdalomcsillapító hatás, fájdalomérzet, felvidít, fontos, gyerek, gyógyír, házasság, hullámhossz, humor, immunrendszer, intelligencia, megmozgat, mókuskerék, mosoly, nevetés, obszcén, párkapcsolat, pozitív, probléma, sértő, székrekedés, szimpatikus, szocializáció, szürke hétköznapok, tréning
„A humor - mint ismeretes - az élet sava-borsa. Olyan nedv, amely nélkül kiszáradnánk.” (Antal Imre)
A humor és a nevetés az életünk fontos része, segít átvészelni a szürke hétköznapokat, gyógyír a problémákra, nagyon pozitívan hat a párkapcsolatra – hallottam tegnap az egyik továbbképzésen, melyre bevallom őszintén egyáltalán indultam túl lelkesen és nagy érdeklődéssel. Az előadó kisugárzása, stílusa és a téma, mellyel a pozitív dolgokról beszélt, a hétköznapi „kiégés” ellen adott tanácsokat, mégis magával ragadott és már akkor tudtam, hogy ez lesz a következő cikkem témája: a humor.
A nevetés kétségkívül az egyik leghatásosabb gyógymód: egy igen komoly tréning, megmozgatja egész testünket, fokozza a szívműködést, kitágítja az ereket, javul a belső szervek oxigénellátása. Az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet.

Rég bizonyított tény, hogy mosoly és immunrendszer között szoros összefüggés van, a nevetés gyógyít – gondoljunk csak a bohócdoktorok értékes munkájára. A nevetés nemcsak az immunrendszert javítja, nemcsak fájdalomcsillapító hatású, hanem egy kiadós nevetés a bélműködés zavarainak hatékony gyógymódja is, a székrekedés egyik legjobb ellenszere. Az intelligencia és a humor között is szoros összefüggés feltételezhető. Az igazán kifinomult, intelligens humor olvasottságot, tájékozottságot és széles látókört kíván. A jó humor nem bántó senki számára, ez mind pedig igazán intelligens jellemet feltételez. Az obszcén, sértő vagy elcsépelt faviccek senki számára nem szimpatikusak, ellenben egy jó humorú barátunk, kollégánk a mindennapjaink egyik fénypontja lehet. A humor felvidítja és összehozza az embereket, felszabadítja az érzelmeket. Nevetni jó, nevetni szeretünk, és a vicces emberek társaságát is előszeretettel keressük. A humor a legjobb híd két ember között. A humorra azért is van szükség, hogy oldjuk a mindennapi stresszt. A játékosság öröme fontos felszabadít, vidám hangulatot teremt. Azzal, hogy megédesíti a hétköznapokat, máris nem tűnik olyan unalmasnak a napi mókuskerék, míg a rosszkedv az emberi élet minden részére rányomhatja bélyegét.

A párválasztásban is nagyon fontos tényező. A humor vonzóvá tesz, egy társaságban a legfontosabb személy, mindig az, aki megnevettet, a nevetés pedig szépít. Félreértés ne essék: attól, hogy nevetünk a problémáikon, még azok léteznek, csak könnyebb túllépni rajtuk, ha képesek vagyunk nevetve venni az akadályokat. A játékosság segít áthidalni a gondokat. A közös nevetés azt jelenti: két ember közös hullámhosszon van, és ez igencsak jó jel egy barátságban, házasságban, párkapcsolatban. Ha megfigyeljük, láthatjuk, hogy a gyerekek nevetnek a legtöbbet, ezért is fontos, hogy a lehető legtöbbet legyünk gyerekek társaságában. A kicsik életében a társaikkal való együttlét, játék, közös tevékenység alakítja ki azokat az érzelmi kötődéseket, szocializációs folyamatokat, amelyek az egészséges és jókedvű felnőtté váláshoz elengedhetetlenek. Tanulhatnánk tőlük!
Cikkem végén pedig mi mást is tanácsolhatnék: mosolyogjunk a világra! Nyilván nem lehet mindig elviccelni a dolgokat, de néha nem lehet másképp elviselni az igazán rossz dolgokat, csak ha nevetünk rajtuk.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.