Jobb oldali mellkasi fájdalom okai
- Dátum: 2020.02.24., 08:37
- Udvari Fanni
- betegség, egészség, fájdalom, gyógyítás, idegrendszer, mellkas, reflux, szív
A szívproblémák kapcsán szinte mindenkinek a bal oldali szorítás és mellkasi fájdalom jut eszébe, ezért érdemes áttekinteni, mi minden miatt jelentkezhet a jobb oldalon a fájdalom.
A mellkasi fájdalom szinte mindig egészségügyi veszélyhelyzetnek tekinthető, hiszen rendkívül súlyos problémák is meghúzódhatnak a hátterében. A mellkasi fájdalommal minden esetben orvoshoz kell fordulni – igaz, előfordulhat, hogy „elodázhatjuk” a vizsgálatot, de ha kétségeink vannak, hívjunk mentőt vagy menjünk orvoshoz. A mellkasban ugyanis létfontosságú szerveink helyezkednek el (pl. a szív vagy a tüdő), az ezeket érintő probléma akár az életünket is veszélyeztetheti. Ezek mellett azonban a csontok, az izmok, a mellkast borító hártya is megbetegedhetnek, sőt az is előfordulhat, hogy valójában más területről (például a hasból vagy a hátból) sugárzik ki a fájdalom a mellkasi területre. Mellkasi fájdalom: életbevágó információk.

Néhány dolgot azonban rendkívül fontos figyelembe venni: a rettegett, évente több tízezer ember életét követelő szívrohamnak vagy szívinfarktusnak nem mindenkinél ugyanazok a tünetei, vagyis könnyen lehet, hogy valaki nem is fájdalmat érez, csak szorítást. A férfiak és a nők esetében is eltérőek lehetnek a tünetek! Szintén lényeges, hogy milyen rizikócsoportba tartozunk: bár a szívproblémák a fiatalabb korosztályt is érinthetik, de gyakoribbak a 45-50 éven felülieknél. Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód egyaránt növelik a szívproblémák rizikóját, ezért, ha ezek bármelyike jellemző ránk, akkor tilos túl könnyen venni a mellkasi fájdalmakat.
Izomhúzódás, sérülés
A mellkasban számos izom meghúzódhat, túlterhelődhet, jellemzően fizikai aktivitás, edzés kapcsán. Pihentetés hatására általában ez elmúlik. Evidens, hogy, ha konkrét sérülés - esés, baleset, szúrás - okozza a fájdalmat, mindenképp orvoshoz kell fordulni, még akkor is, ha nincs külsőleg látható nyoma a traumának. Légmell esetén - amikor a tüdő összeesik, és levegő kerül a mellhártya két rétege közé - kórházba kell juttatni a beteget.
Mellhártyagyulladás, tüdőgyulladás
Elsősorban a ki- és belégzéskor jelentkező fájdalom utalhat a mellhártya érintettségére. Gyanakodni lehet a mellhártyagyulladásra, ha láz lép fel, és, ha az egyik oldalon fekve mérséklődik a nehézlégzés. Természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni ilyen tünetekkel, már csak azért is, hogy elkülöníthető legyen az úgynevezett mellkasi folyadékgyülemtől, ami mögött gyulladás, daganatos betegség, máj-, vese- vagy szívelégtelenség, tüdőembólia is állhat. A bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű tüdőgyulladás elsősorban légzéskor jelentkező mellkasi fájdalommal és köhögéssel hívhatja fel magára a figyelmet.

Egyéb betegségek
Az övsömör nemcsak a bőrt érintheti, de az idegeket is. Ha ez éppen a mellkasra vonatkozik, akkor megjelenhet a fájdalom, az érzékenység - az övsömörre jellemző módon főként csak az egyik oldalon. A refluxhoz kapcsolódó gyomorégés is imitálhatja akár a szívinfarktusszerű mellkasi fájdalmat, legtöbbször a jobb oldalon.
A jobb oldali mellkasi fájdalom tehát olyan tünet, amelynek alapos kardiológiai vizsgálattal utána kell járni.
Szerző: Udvari Fanni
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?