Nyár eleji kirándulóhelyek országszerte

A nyári időszak mindig lehetőség egy rövid, vagy akár hosszabb kikapcsolódásra is. Ráadásul az egyre melegebb nyári időszakban a legjobb vagy a vízparton hűsölni, vagy pedig hűvösebb napokon túrázni. Az alábbi cikkben próbálok többféle hazai kirándulóhelyet bemutatni, legyen az vízparti, erdei, vagy valamilyen kulturális látványosság.

Naplás-tó

A Budapest Balatonjaként is nevezett Naplás-tó a XVI. kerületben található. A főváros legnagyobb kiterjedésű állóvize 1978-ban alakult, vízpartja pedig számos aktív kikapcsolódási lehetőséggel kecsegtet bennünket. Ha kiszakadnánk a városi nyüzsgésből akár helyiként, akár turistaként, és lelassulnánk kicsit, akkor a tóparti láblógatás, a különböző erdei tanösvények remek élményt nyújtanak. Valamint a tó körül rengeteg más elfoglaltságot is lehet találni, ezek közül a legismertebb a tavat körbeölelő cinkotai Kis-erdőn át futó tanösvény, amely a hely erdős, lápos és mocsaras élővilágával ismertet meg bennünket, a kilátóból pedig ráláthatunk a kertváros tüdejeként is ismert tóvidékre.

Battonyai Feneketlen tó

Alföldi lakosként tudom ajánlani a Battonyai Feneketlen tavat is, egy egynapos programra. A tó érdekessége, hogy egy közel 900 méteres mélységben történő robbanás hatására jött létre 1961 telén, és a tényleges mélysége mind a mai napig nem ismert. A robbanás hatására iszapos, kőzettel teli víz tört a felszínre, viszont ez mára már egy kisebb tóvá alakult át. Nyár elején ha nincs esős időszak, akkor viszonylag könnyedén el lehet érni a tavat, mind Battonya, mind Mezőhegyes felől. Itt azért fontos megemlíteni, hogy a tó nem feltétlenül annyira látványos, és inkább csak a helyieket vonzza egy-egy napra, hosszabb távot megtenni nem feltétlenül annyira kifizetődő, ha csak egy egynapos nyári programra vágyunk.

Kis-Strázsa-hegyi kilátó

Az Esztergom határában található Kis-Strázsa-hegy a Pilis legutolsó vonulatai közé tartozik, csupán 233 méter magas, így mérete alapján leginkább dombra emlékeztet. Emiatt családi programnak is tökéletes egy kisebb túrázásra. A hegy felé közeledve már messziről észrevehető egy világítótoronyra hajazó magas épület, a Kis-Strázsa-hegyi kilátó. A torony tetejére ugyan csak előre egyeztetett időpontban lehet felmenni, viszont már magáról a hegy tetejéről is remek panoráma nyílik. Ráadásul nem messze található a hegytől Esztergom is, amely végképp jó időtöltés lehet egy napra, de akár hosszabb időre is.

Szelim-barlang

Tatabánya felé közeledve már messziről észrevehető a tengerszint felett valamivel kevesebb, mint 300 méteren magasodó Szelim-barlang, amely a Gerecse-hegységben található, és hazánk egyik legismertebb barlangjai közé tartozik. A több, mint 40 ezer éve keletkezett barlangot az 1930-as években kezdték el feltárni, ekkor vált jelentős régészeti lelőhellyé, ugyanis rengeteg ősemberi maradványt találtak benne. Mára már inkább közkedvelt kirándulóhellyé vált nemcsak a helyiek, de más városból érkező túrázók számára is, hiszen rendkívül egyedi helyszínnek számít. A barlang csupán 300 méterre van Tatabánya egyik nevezetességétől, a Kő-hegyre épült Turul-emlékműtől, így ha arra járunk, a szobrot is érdemes útba ejteni. Valamint Tatabánya városa egy egynapos időtöltésre is kiváló lehet.

Brunszvik kastély

Az ország egyik legszebb kastélyának tartott martonvásári Brunszvik kastély építése a 18. század végén vette kezdetét, míg mai neogótikus alakját az 1870-es években nyerte el. Eredetileg a régi nemesi Beniczky család tulajdonát képezte az a földszintes barokk kúria, amit a birtokkal együtt Mária Terézia Brunszvik Antalnak adományozott, és ahol például Beethoven is többször megfordult. Brunszvik Antal fia, Ferenc, az 1820-as években klasszicista stílusban álmodta újra a kastélyt, valamint egy gyönyörű 70 hektáros tóval és szigettel megspékelt angolkertet varázsolt köré.

Ezt az angolkertet pedig az a Heinrich Nebbien tervezte, aki például a Városliget megtervezésénél is közreműködött. Az utolsó kisebb változtatásokon az 1920-as években esett át az épület, ami ekkor már a Dreher család tulajdonában volt. A kastélyba az Emlékmúzeum-Kastélypark kombinált felnőtt belépő 2000 forint, míg csak a parkba 900 forintért mehetünk be.

Szabadkígyósi Wenckheim kastély

A Szabadkígyósi Wenckheim kastély és kastélypark szabadon látogatható, 1954 óta természetvédelmi terület, és a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. A kastély Gyulától nem messze található, így például egy Gyulai kirándulás alkalmával könnyedén útba lehet ejteni. A kastély és a hozzá tartozó park eredetileg Wenckheim Frigyeshez tartozott, aki nyaralóként használta, emiatt is őrizte meg a kastély viszonylag jó belső állapotát. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély telis-tele van eklektikus jelekkel, tipikus stíluskavalkád. Érdekes látványosság a Wenckheim-kripta is, ami 1850 körül készült.

A belső tér görög kereszt alaprajzú, a központi négyzet felülről, a tetőn keresztül kap megvilágítást. Az oldalszárnyak pedig a koporsók elhelyezésére lettek kialakítva. Előzetes egyeztetés alapján kérhetünk tárlatvezetést, és parksétát is, viszont ezeket általában csak csoportoknak szokták biztosítani. Összességében a Wenckheim-kastély egy félnapos időtöltésnek abszolút jó lehet, valamint Gyula egy kis ékszerdoboz az Alföldön, emiatt érdemes lehet összekötni a két helyet.