A kártyajátékok jótékony hatásai

Valljuk be a világunk gyorsul és nem lehet tudni merre is kapkodjuk a fejünket. Sok minden más lett, de valahogy olyan mintha a fontos dolgok nem változnának. Ez a szabadidős tevékenységeinkre is elmondható. Hiába akadnak már szebb, jobb, nagyobb szórakozási lehetőségek tömkelegei egy játéktípus valahogy mindig megtalálja a helyét és ez a kézzel fogható kártyajáték. Ennek rengeteg típusa egy régi, egyszerűen nagyszerű világba repít el minket, ahol nem feltétlenül csak virtuális profilok álltak még egymással szemben, hanem egymással minőségi időt tölteni kívánó emberek.

Persze remekek az online kártyás felületek is, ahol a tapasztalt játékosok mérkőzhetnek meg, de szerintem az a bizonyos igazi varázsa valahogy kissé mechanikussá válik általuk. Továbbá rögzíteném, hogy az alábbiakban nem tisztem a kóros, szerencsejátékszerű használat okozta gondokat taglalni, hanem inkább a kártyajátékok pozitív hatásait szedtem egy csokorba és mutatom be. Jöjjön tehát egy kis szubjektív válogatás egy megrögzött kártyapárti idealistától, aki hisz abban, hogy a régi idők játékainak igenis küldetésük van minden korosztály számára a mai pörgésben is.

Szerteágazó, sok típusú móka

Rengeteg játék van. A többségét azonban sokan inkább csak magyar kártyával (pl. huszonegy, lórum, zsírozás, hatvanhat, ulti, snapszer és társai), francia kártyával (pl. kanaszta, póker, bridzs, römi, rablórömi) vagy tarokkal (pl Jókai-hármas) játsszák. Speciálisak is akadnak nagy számban (lásd pl. az UNO kártya és annak mutációi), továbbá igazi kultusza alakult ki a tematikus (lásd az autóskártyák és társai), vagy a gyűjtögetős kártyáknak. A határ a csillagos ég.

Fejleszti a memóriát

Sajnos sokan elfelejtik, hogy ez a tevékenység fejleszti a memóriát és nem ragadják meg ezt a lehetőséget, hogy idősebb korukban is szellemileg frissebbnek legyenek, mindezt játszi könnyedséggel. Sok játék kifejezetten a kombinációs készséget segíti és a fókuszt javítja, ami az életünk más területein is jól jön(ne).

Addig se vagyunk szobanövények

A magyarok világelsők között szerepelnek a tévézésben és egy rakás szenvedélybetegségben, de van kiút. Egy kis kártyajáték mindig jól jön, hogy ne legyünk passzív szobanövények a színes doboz előtt vagy mindentudó online térbeli időmilliomos bejegyzés/komment gyárak. Néha ki lehet szakadni a bámulásból. A kártyajátékok világa egyszerre figyelemre nevel és egyszerre emlékeztet minket, hogy még élünk. Persze lehet túllazulni is, csak ebből is a mérték az érték, ahogy mindig.

Akár lehet belőle „sport” karrier is

Bizonyos kártyajátékokat versenyszerűen is lehet játszani, ezek közül a legismertebb és messze a legelterjedtebben űzött a bridzs és talán még a póker is ide kívánkozik. Ezen kívül még a tarokk, a rablóulti játszható hivatalosan nagyüzemben. Persze kis kedvencem, a snapszer kis hazai bajnokságai is említsük meg.

Összehozza az embereket

Csókoltatom a pasziánsz és társait, de egy igazi kártyajáték mindig közösségi móka. Játéka válogatja ki, hogyan játszható, soknak több változata is létezik, annak függvényében hányan ülnek le az asztalhoz. Közben új ismeretségek születnek, összetartó csapatok kovácsolódnak. Már csak ezért is megéri.

„Játszótársam mond akarsz-e lenni?”

Kérdezte Kosztolányi anno és igaza van/volt/lesz. Mindenki szeret játszani. Kifejezetten taszít, hogy sokan pénzért teszik ezt, de reméljük, hogy azért a többségnek megmarad ez játéknak. Még mindig egészségesebb és pláne költséghatékonyabb, mint egy játékgép vagy elveszni egy online virtuális világban. Tudom, naiv vagyok, de ennek még van valami egyszerű emberi, kedves bája. A játékbarlangok, meg habár erre játszanak rá, nagyon nem erről szólnak.