Menü

A magassarkú cipők jótékony és káros hatásai!

A magassarkú viselése nőiesebbé, elegánsabbá és magasabbá tesz bennünket nőket, ezért annyira népszerűek, azonban valljuk be nem kényelmesek hosszútávon és sajnos kínzó hát és lábfájásokat is okozhat. Nézzük a magassarkú előnyeit és hátrányait.

A magassarkú cipők viselése „örökzöld” stílus és soha nem megy ki a divatból. Azért kedveltek, mert magasabb, elegánsabb megjelenést kölcsönöz viselőjének, ami pedig hasznos az alacsonyabb hölgyeknek. Azért is előnyös némelyeknek, mert karcsúbbnak láttat, vonzóbbnak. Aki viseli, úgy érzi nagyobb önbizalmat ad, stílusos megjelenést, szexisebb járást.

Kijelenthetjük tehát, hogy a magassarkú cipők hozzájárulnak a megfelelő és vonzóbb testtartáshoz, ami önbizalmat ad a nőknek. Egy magas sarkú cipőben a női lábak formásabbak, hosszabbnak tűnnek, s bármilyen öltözéket remekül kiegészítenek, akár egy kosztümöt, akár egy farmert. S ennyi előny után akkor most nézzük is az érem másik oldalát, a hátrányokat!

Lábfájdalmat okoz.

A legtöbb nő, - ha nem is vallja be - egy magassarkúban eltöltött nap után szinte megkönnyebbülten dobja le otthon a körömcipőt, hiszen többórás viselés után már fáj a lába, ez pedig a következő magyarázattal megérthető: amikor magassarkút viselünk a test teljes nyomása a lábfejekre koncentrálódik. Ha ez hosszabb ideig történik, akkor láb illetve még csípő fájdalmakat is okozhat.

Járási nehézségek is láthatók némely viselőjénél, van, aki könnyen elveszíti az egyensúlyt ezekben a cipőkben, másoknak az első perctől már igen kényelmetlenek.

Akiknek hátfájást okoz a magas sarok, az amiatt érzi ezt, mert a magassarkú viselése során nyomás nehezedik a hát alsó részére és ez a nyomás okozhat kellemetlen fájdalmat a hátnak ezen részén.

Szinte mindennapos a bőrkeményedés is a magassarkú cipők viselésétől, ezt elkerülhetjük, ha rendszeresen masszírozzuk talpunkat lábápoló krémekkel, olajokkal.

Ami igazán veszélyes egy ilyen cipő viselésénél az a bokarándulás, kibicsaklás, ennek oka a fent említett egyensúlyprobléma. Járáskor a súly először a sarokra kerül, majd ahogy a talp gördül előre, a talppárna, végül a lábujjak érintkeznek a talajjal, a terhelés tehát hátulról előre halad, ha azonban túlságosan magas sarka van a cipőnek, az egyensúly megváltozik.

Mindegyik körömcipő egészségtelen hosszútávon?

Azt gondolom, hogy nem, hiszen sokat számít, hogy mekkora sarokmagasságú cipőről is van szó. A magasabb sarkú cipő viselése során a testsúly nagy része a láb elülső részét terheli. Ennek a súlyeltolódásnak a következménye, hogy harántboltozatra túlterhelődik, a talpizmok, szalagok gyengülnek, megnyúlnak. Mindennek következtében, bokasüllyedés, kalapácsujj, bütyök alakulhat ki. A túlságosan lapos talpú cipők (például balerinacipők) a másik véglet, így ugyancsak nem szerencsés a viseletük - ortopédiai szempontból. Ezekben a lábbelikben ugyanis az Achilles-ín túlfeszül, a kalapácsujj kialakulása ugyancsak előfordulhat. Az ortopédiai szempontból egészséges cipőnek nagyon minőséginek és kényelmesnek kell lennie, nem az aktuális „eszement” utolsó divatot követi és nem olcsó,

Ami pedig a sarokméretet illeti, a szakemberek szerint az 1-2 cm-es sarok számít ortopédiai szempontból ideálisnak - tehát sem az ennél magasabb, sem az ennél alacsonyabb talpúakat nem ajánlják. A magas sarkú cipő orvosi értelemben vett felső határa pedig 5 cm-nél van, tehát ennél magasabb sarkú cipőt nem ajánlott rendszeresen viselni, ha nem szeretnénk a fent említett hát-és lábproblémákkal, fájdalmakkal szembesülni.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.