Párkeresős nyomozás Facebook-csoportokban

Az interneten sok mindent megoszthatunk egymással: Facebook-csoportokban cserélnek gazdát elektronikai eszközök, könyvek, akár több milliós gépjárművek is. Az elmúlt időszakban botlottam bele egy olyan online közösségbe, ahol nem illegális szerekkel kereskednek, hanem információval különböző férfiakról, nőkről, lehetséges jövendőbelikről. De mit is jelent ez pontosan? Előre szólok egy olyan jelenségről van szó, ami több szempontból megmosolyogtató lehet és személyesen is utánajártam a témának.

Az első Are We Dating the Same Guy? (azaz Ugyanazzal a sráccal randizunk?) név alatt futó Facebook-csoportot 2022-ben hozták létre az Amerikai Egyesült Államok keleti partján élő egyedülálló nőknek. Azóta kismillió AWDTSG-csoportot – rövidítsük csak így a teljes nevet – hoztak létre világszerte: létezik olasz, zürichi, ausztrál, londoni, budapesti, sőt csak férfiakból álló – Are We Dating the Same Girl? – verzió is.

Mi itt a terv?

A csoportok koncepciója az, hogy a tagok megoszthatják a randipartnerük vagy a kiszemeltjük keresztnevét, életkorát, valamilyen ismertetőjegyét, a fotóját, a többiek pedig a kommentszekcióban kifejtik, ők honnan ismerik az illetőt, mit tudnak róla, érdemes-e vele kezdeni, vagy sem. Nem nehéz kitalálni, hogy a közösségi média hozzászólásai vonzzák a jobbnál jobb szellemi megnyilvánulásokat, különösen, hogy azokat már anonim módon is le lehet írni. Például ha kiposztolják egy fiatal srác képét, majd megjelenik alatta harminc hozzászólás és mind negatív, akkor gyanús, hogy az adott emberkével van a baj. Valószínűleg több fát tart a tűzben és nem éppen a hűség mintaképe.

A magyarországi Facebook csoportnak több mint négyezer tagja van, külföldi és magyar nők egyaránt, akik a szabályzat értelmében nem adhatják ki a csoportban megosztott információkat kívülállóknak, azonban nem nehéz kitalálni, hogy ezt jó néhányan nem tartják be. Ezek a csoportok arra is jók, hogy ha például egy fiú agresszív lesz, fenyegetőzni kezd ha nem kap válaszokat, akkor ezt a nők jelzik egymás között. Viszont fordítva is így van, a cikk kedvéért böngészgettem a magyarországi férfiaknak szóló AWDTSG csoportot, ahol például kiderült egy nőről, hogy miközben épp a barátjával állnak a Lánchíd előtt a profilképén, addig egy másik profilról férfiakat szédít, valószínűleg poénból, mivel mikor már beszélgetett velük egy ideje, akkor szimplán kighostingolta őket és köddé vált. Ezzel igencsak összezavarva azt az embert, aki válaszok nélkül marad.

De mi a végkifejlet?

A tapasztalatcserének lehet pozitív a végkifejlete, hiszen így kibukik, hogy ha valakivel probléma van, „több kapura játszik”, esetleg csak trollkodik a párt kereső nőkkel vagy férfiakkal. Az is megesik, hogy valaki egy ilyen csoportban szerez tudomást arról, hogy párja megcsalja, vagy miközben együtt vannak a partnere épp a neten keresi az újabb kiszemelteket.

Igen ám, de nagyon komoly aggályai is vannak egy ilyen csoportnak. Gondoljunk bele, hogy valaki küszködik a magánéletébe akár férfiként, akár nőként, aztán egyik pillanatról a másikra megjelenik róla egy harminc soros poszt az arcképével egy nyílt Facebook csoportba, hogy: ő ezt tette velem, hitvány ember és senki soha többet ne válaszoljon neki. Innentől kezdve pokoljárás kezdődik az illető számára, aki ellen megindul a sokszor hallott eltörléskultúra, ami lehet, hogy valójában egy ártatlan embert roppant meg. A hűtlenség is egy életre szóló sebet okozhat, de egészen más, mikor valakiről kiraknak egy képet, ami aztán kihat az adott ember szakmaiságára, a családjára és a baráti kapcsolataira, miközben annak a véleményére, akit támadnak senki sem kíváncsi.

A legnagyobb probléma az úgynevezett hamis vádaskodás, megosztanak valakiről egy posztot, lehet, hogy az illető nem is tud róla, majd húsz percen belül már lincshangulat alakul ki ellene a kommentszekcióban. A névtelenség persze jó dolog, hiszen így olyan ember is nyilvánosságra hozhat dolgokat, aki adott esetben retteg a volt partnerétől és nem vállalja a nevét, hiszen fél a további bántalmazástól. Ugyanakkor olyanok is posztolhatnak névtelenül, akik csak mocskolódni, lejáratni akarnak és az a gond, hogy ha ez alaptalanul is sikerül.

Avagy még mindig szemet hunyunk a bántalmazás felett

A probléma az a kultúra, amely szemet huny a bántalmazás felett. Valljuk be az internetes párkeresés különösen nőként nem feltétlenül biztonságos. Rengeteg nő kap szexuális tartalmú üzeneteket, képeket és bántalmazó írásokat. Szélsőséges esetben az is előfordul, hogy egy nő online partnere megkeresi a való életben és fenyegetőzni kezd, mert nem tudja elfogadni a visszautasítást. Férfiként a legrosszabb a köddé válás, vagyis amikor valaki csak szórakozik veled akár hónapokig, felépítetek egy teljesen jó beszélgetést. Majd puff. Többet nem kapsz választ, egy ideig görcsölsz a dolgon, utána feltételezed, hogy az adott lány lehet tíz emberrel beszélgetett egyszerre és egyszerűen nincs többet ideje rád. Valamint férfi szempontból problémások a kamu profilok is, amikor egy másik fiú nőnek adja ki magát és úgy beszélget veled üzenetekben.

Problémát jelent az a tény, hogy nincs az emberek kezében kézzelfogható bizonyíték. Beküldenek egy emberről egy képpel ellátott posztot, majd elkezdődik a tragédia. Lehet, hogy az illető tud is arról, hogy mit tettek a képével, beküldtek róla egy posztot egy ilyen csoportba, de nem tulajdonít ennek jelentőséget. Rövid idő alatt az ügy annyira elfajul, részben azáltal, hogy az adott személy nem védekezik, hogy elkezdik fenyegetni privát üzenetekben azt, akiről szól a poszt. Valahol jó érzés látni az összefogást, azt, hogy civakodás nélkül is tudunk normálisan viselkedni. Rengeteg olyan férfi, adott esetben nő fordul meg a társkeresőkön, akikről kiderül, hogy egyszerre 3-5 embert is fűznek valamilyen kamu szöveggel.

A gond viszont az, hogy egy-egy helyzetben kontroll nélkül szidnak valakit, a tudásmegosztás negatív irányba megy el és ezek a csoportok csak cinikussá, még bizalmatlanabbá teszik az online ismerkedést. Az egyik pozitívum, hogy egy ideje már csak csak meghívással lehet bekerülni a magyar csoportokba, ezzel viszont kizárják a teljesen új tagok csatlakozását. A virtuális térben nehéz kiszűrni, hogy ki az, akitől óvakodni kellene, de az AWDTSG-csoportok akkor is egy pozitív jelenségnek számítanak a mai világban.