Menü

Hozzátáplálás lépésről-lépésre I.

  • Dátum: 2013.02.20., 14:48

Gyermekünket az első időben vagy anyatejjel, vagy tápszerrel tápláljuk. Négy-hat hónapos korban azonban elérkezik az az idő, amikor meg kell ismertetnünk a szilárd táplálékkal is.

A szakértők azt mondják, a tápszeres babáknál négy, az anyatejeseknél hat hónapos korban kezdjük meg a hozzátáplálást. Az elválasztás első lépése, hogy babánkat megismertessük különböző gyümölcslevekkel, gyümölcsökkel, majd zöldségekkel. Egyszerre egy táplálást váltsunk ki, célszerű a déli etetéssel kezdeni a sort, de ez nem kötelező, erről mindenki a saját belátása szerint dönthet, a gyermek napi ritmusához igazodva. Egy táplálás teljes kiváltása nagyjából három-négy hét alatt történik meg, addig a többi etetésen nem szabad változtatni.

A gyümölcsöket legcélszerűbb előbb gyümölcslé, vagy pép formájában adni.  Amennyiben a hozzátáplálás első hetei a téli hónapokra esnek, nincs elég gyümölcs, akkor érdemes fagyasztottat beszerezni, vagy babakonzervet vásárolni. Kezdetben a vastagabb héjú, hámozható gyümölcsökkel kínáljuk a csecsemőt, legjobb az alma, a körte, az őszibarack, a sárgabarack, aztán hét-nyolc hónapos kor körül jöhet a meggy, a sárgadinnye, a cseresznye, a szilva. Az epret, málnát, szedret és az egyéb bogyós gyümölcsöket mindenképpen kerüljük legalább egy éves korig, miután ezek allergizáló gyümölcsök.

A déli gyümölcsök közül a banánt már az első időkben adhatjuk, azonban arra figyeljünk, hogy hetente mindössze két alkalommal kerüljön a tányérba, mert székletfogó hatású. A citrusfélék közül a narancs, vagy a mandarin nyolc hónapos, már rágni tudó, fogas babáknak ajánlott, de lehetőség szerint ne túl sokat adjunk ezekből se, mert az allergiás hajlamot növelhetik.

Fontos tudni, hogy tilos a gyümölcspépet megcukrozni, és méz , vagy méhpempő sem kerülhet bele.

A legújabb kutatások szerint a glutént mielőbb be kell vezetni a csecsemő étrendjébe. Erre azért van szükség, hogy minél kisebb legyen az esélye a lisztérzékenység, az allergia, vagy a cukorbetegség kialakulásának. Az első időszakban tehát napi fél, vagy két naponta egy háztartási kekszet reszeljünk bele a gyümölcspépbe, vagy tegyük bele anyatejbe, esetleg készítsük el forralt, lehűtött vízzel. A háztartási kekszen kívül babpiskótát is használhatunk, de csakis azt a fajtát, amelyiknek nem cukrozott a teteje.
A gyümölcsös, kekszes pép elkészítés igen egyszerű. Mossuk meg és hámozzuk meg a gyümölcsöt, vágjuk gerezdekre és  egyet-, vagy kettőt a reszelő legkisebb lyukán reszeljünk le. Ugyanígy tegyünk a keksszel is. Ha a baba igényei azt kívánják, a gyümölcsös kekszbe tegyünk néhány kanál anyatejet, ezzel hígítsuk és tegyük ízletesebbé az első szilárd étket.

A szakértők azt ajánlják, legalább a csemete egy éves koráig kerüljük a tehén, vagy kecsketejet. Persze hét-nyolc hónapos kora körül már adhatunk neki tejterméket, de az ne tej legyen. A tej ugyanis szintén fokozza az allergia kialakulásának lehetőségét. Ezért a gyümölcspépbe se használjuk hígító anyagként.

Fotó: sxc.hu

Korai zenei nevelés fontossága

Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.