Az óra átállítás hatásai

Vasárnap éjjel átálltunk a téli időszámításra, vagyis három óráról visszaállítottuk kettőre az órát. Rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák. Az átállás sok embernek nem megy zökkenőmentesen, most utána jártunk milyen hatásai vannak a szervezetre.

Jó száz évvel ezelőtt energia takarékossági okokból találták ki a nyári, téli időszámítást, ám azóta már többször megkérdőjelezték a szakemberek, vajon tényleg többet kapunk az órák átállításával, mint amennyit nyerünk.

Igaz, most egy órával többet aludhattunk a szombatról, vasárnapra virradó éjszaka, ám az egy órás váltás sokak szervezetében napokig zavart okozhat. Többen négy-öt napig, vagy akár egy hétig is kínlódnak emiatt, fáradtnak, levertnek, nyűgösnek érzik magukat. A nappalok rövidebbek, az éjszakák hosszabbak, emiatt sokkal kevesebb napfényhez, D-vitaminhoz jut a szervezetünk. Ezt mindenképpen pótolni kell a betegségek elkerülése érdekében, rendszeres nagy dózisú D-vitamin pótlással, illetve azzal, hogy minél többet tartózkodjunk a szabad levegőn, főleg, ha kisüt néhány órára a nap.

Ha az átállás gondot okoz, mert úgy érezzük belső biológiai óránkban zavar keletkezett, felborult az alvás-ébrenlét ritmusunk, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk minden körülmények között az órához, az új időhöz igazodni. Vagyis, ha eddig mindig hét órakor keltünk és most egy órával korábban ébredünk, akkor hétig megpróbálunk pihenni, ágyban maradni, hogy rákényszerítsük szervezetünket az átállásra.

Sok kisgyerekes szülő aggódik az átállítás miatt, pedig a csemeték még sokkal könnyebben alkalmazkodnak, gyakorlatilag két-három nap alatt megszokják az új rendet.

Fotó:
pixabay.com