Menü

Kávé - inni, vagy nem inni, az itt a kérdés!

A kávéfogyasztás egészségességéről szóló viták bizonyos időközönként újra és újra fellángolnak. Tartották már az impotencia és az elmebaj okának éppúgy, mint mennyből kapott gyógyszernek. Lássuk, mi szól mellette és mi ellene!

A világ felnőtt lakosságának 90%-a fogyaszt kávét. Tulajdonképpen ez a legnépszerűbb, társadalmi szinten is elfogadott stimuláns, ezt a hatását ismerjük legtöbben. Sokan élni sem tudnának a reggeli kávéjuk nélkül. Szellemi és fizikai teljesítőképességükhöz is szükséges a fekete nedű. Ezt a teljesítményt növelő hatást mindenképp a pozitív hatásai közé sorolhatjuk.

Az agyi erek tágítása révén megnövelt vérátáramlás jobb szellemi képességeket, gyorsabb gondolkodást tesz lehetővé. A koffein megemeli az adrenalin-szintet, vizsgálatok szerint mintegy 11-12%-os fizikai teljesítménynövekedést okozva. A reggeli kávézás tehát nem csak a szellemi képességeinket, de fizikai teljesítőképességünket is növeli. Ehhez a stimuláns hatáshoz nagyon könnyű hozzászokni, ezért a rendszeres kávéfogyasztók lassúnak, gyengének érzik magukat a reggeli kávéjuk nélkül. A kávé ugyanis függőséget alakít ki. Ezt az orvostudomány olyannyira elismeri, hogy az elhagyáskor jelentkező tünetegyüttes 2013-ban, meghatározott tünetekkel jellemezhető mentális rendellenességként bekerült a DSM-V. diagnosztikai rendszerbe is. Ezek a következők:
Fejfájás - a koffein-elvonást követő leggyakoribb elvonási tünet a fejfájás, ami ami akár hetekig is eltarthat, jellemzően lüktető jellegű, és mozgás esetén rosszabbodik.
Hangulattal kapcsolatos zavarok - az elvonás további tünetei a hangulatingadozás, a depresszió és szorongás.
Influenzaszerű tünetek - néhány páciens influenzaszerű tüneteket is tapasztal. Ezen belül főként hányinger, hányás és fájdalom jelentkezhet.
Egyéb - koncentrációs problémák, valamint a fáradtság szintén gyakori tünet

A kávé hozzájárulhat a súlycsökkentéshez, ugyanis ún. klorogenikus savak (amelyek egyébként a padlizsán ízét is adják), gátolják a szervezetben a glükóz lebomlását. A kávé magnéziumot és káliumot is tartalmaz, amik segítik az inzulin felhasználását hozzájárulva ezzel a vércukorszint szabályozásához, Valószínűleg ezen anyagok összessége, egymást segítő hatása járulhat hozzá ahhoz az igazolt tényhez, miszerint a II típusú diabetes kialakulásának valószínűsége a kávéfogyasztók körében kisebb. A kiegyensúlyozott vércukorszint sok esetben a fogyás kulcsát is jelenti Persze, ez a kémiai folyamat önmagában nem elegendő a súlycsökkentéshez, de támogathatja a megfelelő diétával és sporttevékenységgel végzett fogyókúrát. Kiegészítésként csak akkor működik, ha kávénkkal nem viszünk be plusz kalóriát, plusz szénhidrátot, cukor vagy tej formájában. A koffein segíti továbbá a zsírsejtek lebontását is

A kávé csökkenti az idő előtti halálozás valószínűségét. Mára már számos vizsgálat igazolta, hogy a kávéfogyasztók körében kb. 25%-kal kevesebbszer fordul elő a korai szívhalál, és más, a várható élettartamnál korábbi elhalálozást okozó betegség vagy esemény. Csökkenti a rákos megbetegedés kockázatát. Férfiak esetében a prosztatarák kialakulásának valószínűsége 20%-kal kisebb a kávézók között. Nőknél az endometrium (méhnyálkahártya) daganatos elfajulása pedig 25%-kal ritkább, mint a nem kávézók között. Kijelenthető, hogy napi 1-4 csésze elfogyasztása ilyen szempontból kifejezetten előnyösen hat egészségünkre. A koffeinmentes kávét fogyasztóknál ugyanilyen eredményeket kaptak, tehát ezért a hatásért már nem a koffein a felelős. Valószínűsíthető, hogy hátterében a kávé magas antioxidáns-tartalma állhat. Érdekes, hogy számítások szerint az amerikaiak, akiknek étrendje zöldségben, gyümölcsben nem túl gazdag, kávéból viszik be a legtöbb antioxidánst.

Bár korábban stroke betegeknek nem ajánlották a kávé fogyasztását vérnyomásemelő hatása miatt, a legújabb vizsgálatok szerint a napi 2-4 csésze kávét fogyasztóknak kisebb a kockázatuk a stroke betegségre, agyvérzésre.

A kávéfogyasztók körében 25%-kal kevesebb Alzheimer-kóros van. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a kávé az Alzheimer-kór által érintett agyi területek aktivitását fokozza. Az időskori demencia is kevésbé érinti a kávéfogyasztókat, tehát az agyi funkciókra mindenképen jó hatással van hosszú távon is.

A fizikai teljesítőképesség növekedéséért is felelős adrenalinon kívül még számos neurotranszmitter felszabadulását okozza. A dopamin, és elsősorban a szerotonin felelős a jó hangulatért, ezek mennyisége depresszióban csökken. Valószínűleg erre vezethető vissza a kávé hangulatjavító hatása, illetve a kávéfogyasztók körében 50%-kal ritkább öngyilkosság is.

A kávé hatására fokozódik a vizeletkiválasztás, ezért hosszabb út, vagy várakozással járó program előtt érdemes mérlegelnünk, hogy lesz-e lehetőségünk mosdólátogatásra. Ha várhatóan hosszabb ideig erre nem lesz lehetőségünk, inkább ne igyunk kávét!

Kutatások szerint vérnyomásemelő hatása nem olyan jelentős, mint korábban gondolták. A napi 1-2 kávét fogyasztóknak átlagosan 10 Hgmm-rel emelkedik a vérnyomásuk, ami csak egyébként is magas vérnyomású betegek esetében okozhat közvetlen problémát. A kardiológsok ugyanakkor az újabb kutatások fényében már nincsenek meggyőződve arról, hogíy a kávéban található többi szívbarát anyag nem ellensúlyozza ezt a hatást, tehát már nem hangsúlyozzák annyira az életmódváltásnak ezt a lépését olyan erősen, mint korábban. Persze azért ha valaki hypertoniával (magas vérnyomás betegséggel) küzd, napi 1 kávénál többet ne igyon.

Ezt azért is érdemes betartani, mert a hypertoniához nagyon gyakran társul magas koleszterinszint is. A kávéban található koleszterin és kahweol pedig növeli az LDL koleszterin (rossz koleszterin) szintet, így növelheti az érelmeszesedés kockázatát, ha egyébként is magas a koleszterinszintünk.

Növeli az ösztrogénszintet is, ezért az ösztrogénre érzékeny betegségek esetében (mint amilyen az egyre gyakrabban diagnoszttzált PCO is) kerülendő a kávéfogyasztás, hiszen ugyanúgy cisztásít, mint más fitoösztrogén tartalmú élelmiszerek.

Terhesség esetén sem ajánlható a fogyasztása, hiszen a magzatra is hatással lesz, a stimuláns hatás miatti túlmozgás nekünk is kellemetlen lehet, de még fontosabb, hogy nem kell már méhen belül koffeinfüggővé tenni a gyermekünket.

Összességében tehát elmondható, hogy ha egészséges felnőttek vagyunk, akkor napi 1-3 csésze kávé elfogyasztása jó hatással van egészségünkre. Ha kávézunk, akkor viszont érdemes a további koffeinforrásokat mellőznünk, hiszen a fokozott adrenalinkiáramlás mellékvese-kimerüléshez vezethet, krónikus fáradtságot okozva.

Koffeint tartalmaz a kávén kívül a tea és a kakaóbab is, tehát a kakaóbabból készülő termékek, mint pl. a kakaó vagy a csokoládé hozzáadódnak a koffeinfogyasztásunkhoz. Számít az is, hogy milyen kávét iszunk. Tévhit, hogy az eszpresszó a legmagasabb koffeintartalmú. Legerősebbnek érezzük, hiszen jól elkészítve a legintenzívebb ízélményt adja. Valójában a presszó készítése során kb. 20 másodperc alatt átfolyik a kávén a víz, ami 100 fok alatti. Ezzel szemben a filteres, csöpögtetős kávéfőzőkben pedig forráspont feletti hőmérsékletű vízzel találkozó kávé akár perceket is ázik. Ráadásul az espressohoz használt keverékek általában nagyobb arányban tartalmaznak arabica kávét, mint robustát, aminek magasabb a koffeintartalma. Az espresso tehát furcsa módon a gyengébb kávék közé sorolható. Tehát ha „már csak hosszú kávét iszom” tervvel akarjuk csökkenteni a koffeinbevitelünket, akkor helytelenül járunk el.

A GMO-ról dióhéjban

Ki ne hallott volna már a GMO-ról, főleg annak „káros” hatásairól. De vajon ebből mi igaz és mi nem?

Most mit is akartam csinálni? Avagy: agytápláló ételek

Első körben talán furcsán hangzik, hogy az étkezésünkkel tehetünk a feledékenységünk ellen, pedig valóban megállapítható, hogy egyes tápanyagok hatására javul az agyi vérkeringés, a memória, a koncentrálóképességünk. A memória is befolyásolható az életmódunkkal, az elfogyasztott élelmiszereinkkel.

Szejtán, házilag!

Ha nem vágyunk éppen a húsra, jó alternatíva lehet a fehérjepótlásra a búzahús. Amellett, hogy olcsóbb, mint a hús, ráadásul gyorsan készen van és már önmagában is lehet ízesíteni. Egy finom körettel, isteni vacsora lesz belőle! Hóvége közeledtével különösen ajánlott!

Mit tehetsz és mit nem pattanások ellen? Így előzd meg a kialakulásukat

Kötelező velejárója a kamaszkornak, vagy lehet valamit tenni a pattanás ellen?

Mi is az a kombucha?

A kombucha-t teagombának nevezik. Ez már a népi hagyományokban több ezer éve jelen van, viszont származását már homály fedi. De mi is a kombucha, és milyen hatással van a szervezetünkre? Ezt vesszük most górcső alá.