Vörös vagy fehér?
- Dátum: 2012.01.12., 22:39
- Vaskó Gábor
- Rimar Réka
Egész életünk választások körül forog: „A pirosat vegyem meg vagy a fehéret? Régi vagy új munkahely? Hozzá menjek vagy ne? Megehetem még ezt a kocka csokit, vagy harapjak inkább egy almát?” Ilyen örökös kérdés a fehér hús vs. vörös hús is. Mind a fogyni vágyók, mind az egészségmániások latolgatják ezt a szembeállítást.
Tudományosan kimutatott, hogy a vörös húsok emészthetőség szempontjából sokkal előnyösebbek sápatag társaiknál. Ásványi anyag-tartalom szempontjából (nátrium, kálium, kalcium, vas, cink) a sertésmáj bitorolja az első helyet. Pontosabban a sertés- és marhahús megelőzi a csirke- és halhúst ebben a kategóriában. A fehérjetartalomnál, illetve a zsírtartalomnál nem lehet ilyen éles határt húzni.

Mindkettő attól függ, hogy az állatnak melyik részéről származik, illetve a halaknál, hogy milyen fajtába sorolható. A sertéskaraj mindössze 1 gramm zsírt tartalmaz 100 gramm húsban. Ugyanakkor a disznó hátszalonnája ugyanennyi mennyiségű húsban 80 gramm zsírt foglal magába. Meglepő egy kutatások által alátámasztott adat, hogy a nagyüzemben nevelt állatok zsírtartalma nyolcszor magasabb, mint a „házi állatoknál”.
Ezt a magas számot a csontlisztes táp és a mozgásszegény életmód eredményezi. Az USA-ban évekkel ezelőtt a szívgyógyászok megpróbálták átszoktatni a lakosságot egy halban gazdag étrendre az Omega-3 zsírsavak miatt, illetve a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Azzal viszont nem számítottak, hogy káros hatásokkal is kell számolniuk. A halolaj gazdag A- és D-vitaminban, és ezen vitaminok túlzott fogyasztása toxikusságot eredményezhet. A tengeri élőlények közül az ún. tenger gyümölcsei is ártalmasak lehetnek a szervezetre, mivel funkciójuk a víz tisztítása.
Egy elrettentő példa: a kagyló képes egy kolerával fertőzött kút vizét megtisztítani azzal, hogy óránként 8-10 liter vizet átszűr a testén. Ezt a tevékenységét végzi azokban a szennyvízzel igen gyakran fertőzött parti vizekben is, ahol általában kifogják, így elképzelhetjük, hányféle baktérium gyűlt össze a szervezetében.
A tudomány mindig újabb és újabb felfedezésekkel zúzza porrá a stabilnak hitt téziseinket. Az egészséges életmód valójában nem is létezik, ezért én azt tanácsolom, ki-ki döntse el magának mi a fontosabb az életében: abban a tudatban élni, hogy mindent megtett az egészségéért, vagy egyszerűen élvezni az életet, amíg csak lehet.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.