Fogyás mozgás nélkül?

Aki esetleg a címből ítélve valamilyen egzotikus úticél ismertetésére gondol, az kivételesen most téved, ám nem sokat, hiszen egy hasonlóan pihentető tevékenységet mutatok be, a szaunázást. Ha viszont a szaunázásra gondolunk eszünkbe jut a tőle elválaszthatatlan Finnország ahol korántsem mediterrán éghajlat vár ránk.
A szaunát az északi népek feltehetően már kétezer éve ismerik, és a finn otthonok mai napig elmaradhatatlan részét képezik. A finnek élete olyannyira elképzelhetetlen szauna nélkül, hogy még az Afganisztánban állomásozó békefenntartóik is felépítettek maguknak egyet az állomáshelyükön. Ez a helyiség a finn vidéki házakban általában nyírfafűtéses külön kicsi épület, míg a lakásokban elektromos üzemű, fa lambériával bevont elkülönített rész a fürdőszobában.
A szaunába belépve elénk tárul a kályha, rajta a szaunakövekkel, a padok, valamint a dézsa, benne a kanállal. A kályha felmelegíti a szaunát az ideális hőfokra, ami általában 80-100 °C. A szaunakövek a meleg megtartására szolgálnak, valamint ezeket locsoljuk vízzel, hogy egy kis párát szabadítsunk fel a könnyebb elviselhetőség kedvéért. Gondosan válasszuk ki helyünket a padsorok felső, és alsó fokozatai között, ezzel meghosszabbíthatjuk a bennt töltött időt, és minimális értékben szabályozhatjuk a hőt is, amit el kell viselnie szervezetünknek.

Szaunázásnál az egyik legfontosabb szabály, hogy fokozatosan szoktassuk magunkat hozzá. Kezdőként heti egy alkalomnál többször ne terheljük le a szervezetünket a szokásosnál három-négyszer nagyobb hőmérséklet elviselésével. Ezekre az alkalmakra szánjunk elegendő időt, egy szaunázás az azt követő relaxációs periódussal együtt 70-90 percet vesz igénybe. Megfelelően készüljünk elő, zuhanyozzunk, majd töröljük magunkat szárazra, ezután lépjünk be a helyiségbe. Foglaljunk helyet, és töltsük bennt a megfelelő időperiódust. Kilépve zuhanyozzunk le hideg vízzel, majd pihenjünk pár percet, majd ismételjük meg a folyamatot négyszer-ötször. Nagyon fontos, hogy szaunázás közben ne igyunk, csak a teljes periódus után a relaxációs időt is beleszámítva pótoljuk a folyadékveszteségünket.

A szunázás típusai: irritáló, tonizáló, relaxáló,exhausztív, nem szabályszerű. Az első élénkít, a második felfrissít, a harmadik ellazít és regenerál. Az exhausztív, vagy kimerítő szaunázási módszer a hevítés és hűtés szakaszainak többszöri, négy-ötszöri ismétlését jelenti. Elsősorban azok számára ajánlott, akik alvászavarral küzdenek, mivel ezután hosszú alvás szokott kezdődni. Az exhausztív szaunázás után ólmos fáradtság lesz úrrá az emberen, ezért ezután igen megerőltető a szervezet számára bármilyen tevékenység. Amikor valaki ötnél többször ismétli a szaunázás szakaszait a hevítő és hűsítő helyiségben, az már nem szabályszerű és nem is ajánlatos, egyes esetekben akár veszélyes is lehet. A szauna túlságosan intenzív hatással van a szervezetre ahhoz, hogy nem szabályszerűen használja bárki is, amennyiben mégis valaki úgy érzi, hogy többszöri ismétlésre van szüksége, azt kizárólag felügyelet mellett teheti meg. Ilyen esetekben ügyelni kell a folyadék és ásványi anyagok pótlására, amennyiben ezt valaki elmulasztja megtenni, akkor a szaunázással esetleg pont ellentétes hatást ér el, nem lesz eredményes, és a szervezet képtelenné válik a regenerálódásra, esetleg még hiánybetegségek is felléphetnek, ha rendszeresen előfordul a nem szabályszerű szaunázás.

A szaunázásnak nagyon hasznos élettani hatásai vannak. A verejtékkel a bőrünkön át távoznak a szervezetben felhalmozódott salakanyagok. Javul a test vérellátása, gyorsulnak az anyagcsere-folyamatok. Elősegíti a sejtmegújulást, és ellenállóbbá teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben

A szauna azonban sajnos nem mindenkinek ajánlható. A magas hőmérséklet miatt ellenjavalt epilepsziások, vese- és súlyos szívbetegek, heveny izületi gyulladásban szenvedők számára.

Írta: Tóth Tibor
Fotó: sxc.hu