Menü

Babavárás és lelki egyensúly

Egy nő két dologért bármit megtesz a világon. Az egyik, hogy ne legyen gyereke. A másik, hogy legyen. Bár furcsának hangzik, valljuk be őszintén, mit szólnánk, ha épp világmegváltó cselekedeteinket egy pozitív terhességi teszt szakítja közbe, vagy épp fordítva: minden vágyunk egy pici baba, mégsem akar megfoganni?

Mégis, mit kell tennünk ahhoz, hogy legyen, vagy ne legyen babánk? Mindenki csupán anyagi, a testnek szükséges eszközökre, dolgokra gondol.

A terhesség elkerüléséhez csupán a megfelelő védekezési módot kell megtalálnia a fiatal párnak. Persze senki nem ígér nekünk 100%-os védelmet.

A gyermekáldáshoz pedig sokkal hosszabb listát kell végigvennünk: egészséges életmód, sok zöldség és gyümölcs fogyasztása, káros szenvedélyek abbahagyása, sportolás, terhes vitamin, stb. Aztán ha fiút vagy esetleg lányt szeretnénk, akkor még jönnek a népi hagyományok, és az interneten százával megjelenő ötletek a nyitott szájról, a fehérjedús táplálkozásról, a holdállásról, stb.
Ezeken túl legalább olyan fontos az is, hogy harmóniában éljünk. És nemcsak testünk, lelkünk is legyen egészséges! Sajnos a mai rohanó világban nehéz olyan munkahelyet találni, ahol stresszmentes légkörben dolgozhat a /leendő/ kismama. Mégis kerülnünk kell, és ha ez nem jön a munkáltató felől, hát nekünk kell tudatosan erről gondoskodni. De nem könnyű feladat, sőt!

Gordon Allport  a személyiségpszichológia felől megközelítve az alábbi pontokkal határozta meg a lelki egészség kritériumait:
1. Széleskörű én-tudat: önmagunk héttérbe szorításának képessége rajtunk túlmutató ügyek érdekében, amilyen pl. a család, társadalmi, politikai kérdések, vallási közösség, stb.
A babavárás szempontjából ez alapvetően fontos a nő részéről, hiszen ha megegyeztünk párunkkal a gyermekvállalásban, de a leendő kismama mégsem érzi még itt az idejét, netán félti függetlenségét, karrierjét, munkahelyét, stb., akkor ez egy olyan lelki blokk lesz, amely segít elkerülni a babavállalást. Ha tudat alatt történik, hosszabb próbálkozás után érdemes ezen is elgondolkodni, ha már a modern orvostudomány nem tudja megnevezni a diagnózist.
2. Képesség az érzelmi kapcsolatokra, ezen belül hangsúlyosan az empátiára és a toleranciára.
A gyermekvállalás esetén ez fontos, hogy párunkkal harmóniában éljünk, legyen egymás iránt bizalom, és elfogadás. A gyermekvállalás az egyik legnehezebb próbája egy kapcsolatnak, és erős alapokra van szükség ahhoz, hogy a próbát kiállja.
3. Érzelmi biztonság, önmagunk elfogadása: az ilyen ember elviseli a gátló vagy zavaró eseményeket, ugyanúgy, mint saját tökéletlenségét, anélkül, hogy elkeseredetté vagy ellenségessé válna. Elfogadja önmagát olyannak, amilyen.
Ez a meghatározás tökéletesen illik a „próbálkozunk, de nem jön össze” szituációra. Persze szokták volt mondani: mindennek megvan a határa. Valójában azonban ez egy igen fontos tulajdonság, mely sokszor átlendít minket a problémákon, ha egyáltalán problémának fogjuk fel a dolgokat.
4. Realista szemlélet, problémamegoldó képesség. Olyannak lája a dolgokat, amilyenek azok valójában, és nem olyannak, amilyennek szeretné.
Például ne magyarázzuk be magunknak, hogy nekünk nem lehet gyerekünk, mert már 3 hónapja próbálkozunk! Sajnos sok rossz, hamis gondolat jön a környezetünktől is, melyeket észrevétlenül magunkévá teszünk. Áldott állapotban ezek elég frusztrálóak lehetnek.
5. Az érett személyiség képes arra, hogy önmagát kívülről, tárgyként szemlélje. Ez teszi lehetővé az önismeretet, az önkritikát, a humorérzéket saját kis ügyeinkkel kapcsolatban.
Nos, a humorérzéken van a hangsúly. Sok esetben átlendít minket a nehézségeken, mint a terhesség és gyermeknevelés!
6. Egységes életfilozófia: olyan értékrend, amely megadja számára az életet értelmessé tevő irányt, tárgyat és célt.

Még egy fontos dolog, ami mindig vita tárgyát képezi: egy nő minél jobban szeretne babát, annál inkább nem jön össze. És jön a jó tanács: „ Ne görcsölj ezen!” Igen, ez tényleg jól hangzik, de hogyan kell ezt csinálni? A probléma valójában az, hogy félünk valamitől. Attól, hogy nem lesz gyermekünk, és így kimaradunk valamiből. Vagy most kell teherbe esnem, mert egyre idősebb leszek, és nem akarok öreg anyuka lenni. Esetleg a jelenlegi anyagi helyzetem engedi csak meg, hogy babát vállaljak. Ezek olyan kimondott vagy kimondatlan tényezők, melyek valódi gátjai annak, hogy az a kis élet valóban elinduljon. A megoldás pedig a tudatos lazítás, és az elfogadás. Fogadjuk el, hogy később is lehetünk anyák, hogy bárhogy is alakul az életünk, egy baba fogadását minden körülmények között megoldjuk. Ehhez pedig nem kell más, csakis pozitív életszemlélet és egy jó adag optimizmus!

Írta: Tóthné Takács Diána

Forrás: hairwellness.hu
Fotó: sxc.hu

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.