Diszlexia: Betegség, nem hülye a gyerek!
- Dátum: 2013.02.08., 18:34
Ha a gyerek nehezen olvas, felcseréli a betűket, vagy nem érti, amit olvas, nem kell megijedni, nem buta a gyerek, csupán diszlexiás, ráadásul kezelhető.
A diszlexia jelentése olvasászavar, se több, se kevesebb. Mégis sokszor fordulnak szakemberhez óvodáskorú gyerekek kétségbeesett szülei azzal, hogy diszlexiás a gyerek. Ilyenkor a lelkiismeretes szakember első kérdése: tud-e a gyerek olvasni. Ellenkező esetben ugyanis legfeljebb dyslexiával kapcsolatos veszélyeztetettségről beszélhetünk. Természetesen, ha az óvodás korú gyermek szülőjében felmerül a gyanú a veszélyeztetettséget illetően, érdemes szakember segítségét kérnie, mert minél korábban kezdjük a fejlesztést annál gyorsabb és látványosabb eredményeket lehet elérni. Egy óvodás korban megkezdett fejlesztéssel megóvhatjuk gyermekünket az esetleges iskolai kudarcoktól és azok negatív hatásaitól.
A diszlexiának két megjelenési formája lehet:
Formai diszlexia:
Ha a gyerek nagyon lassan, nehezen olvas, felcseréli a betűket, szótagokat, rosszul tagolja a felolvasott szöveget, eltéveszti a toldalékokat, teljesen mást olvas, mint ami le van írva.
Tartalmi diszlexia:
Ha a gyerek technikailag jól olvas, de nem érti, amit elolvasott.
Természetesen nem feltétlenül jelenik meg az összes tünet egy-egy gyermek esetében és az is előfordulhat, hogy valakinek egyszerre vannak formai és tartalmi diszlexiára utaló tünetei.
Forrás: tanulasinehezsegek.hu
Fotó: sxc.hu
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.