Szélsőségesen kockázatos
- Dátum: 2013.03.09., 19:49
A bázisugrás mindössze 35 esztendős sportág. Különleges extrém sport, amely komoly ejtőernyős tapasztalatot igényel, viszont aki már kipróbálta azt mondja, az élmény megfizethetetlen.
A bázisugrás elnevezés az angol B.A.S.E. mozaikszóból ered, amely az ugorható alapobjektumok kezdőbetűiből áll. Building, azaz épület, antenna, span, vagyis híd és earth, ami földet, sziklát jelöl.
Az első bázisugró Carl Boenish volt, aki 1978-ban speciálisan kialakított ernyővel leugrott a 915 méter magas El Capitan szikláról. Ezt követően még számos helyet meghódított, töbekk között a már nem létező new yorki World Trade Centert is.
Boenish kezdetben az ejtőernyős felszerelésén végzett kisebb átalakításokat, majd speciális hajtogatási módszert dolgozott ki, így volt képes az ejtőernyőzéshez előírt, minimális magassághoz, vagyis a 800 méterhez képest jóval alacsonyabb objektumokról, felhőkarcolókról, hidakról, biztonságos ugrásokat végrehajtani. Később aztán követői finomítottak a technikán, a felszerelésen és ma már speciálisan erre a célra kialakított felszereléssel ugranak a sportág képviselői.
A szakmai etikett szerint holmi halandó nem próbálhatja ki a bázisugrást, mert ehhez igen komoly ejtőernyős múlt, tapasztalat, rutin szükséges, legalább 2-300 ugrás is szükséges, hogy valaki biztonsággal hódolhasson e sportnak.
Érdekesség, hogy akadnak országok, ahol törvény tiltja a bázisugrást, ám hazánkban legálisan űzhető sportág. Európában elsőként Magyarországon szerveztek hivatalos bázisugró versenyt, 2004-ben az Óbudai kéménynél tehették próbára tudásukat a résztvevők.
A világ egyik leghíresebb bázisugrója, Jeb Corliss, akit madáremberként is ismernek. Leugrott többek között a párizsi Eiffel-toronyról, a kuala lumpuri Petrona toronyról is.
Legutóbb az osztrák bázisugró, Felix Baumgartner hajtott végre félelmetes és fantasztikus ugrást az űrből, 39 kilométeres magasságból ért földet, ami világcsúcsnak számít.
Fotó: sxc.hu
Strandetikett: néhány szabály, hogy ne legyünk a part réme
A strand a kikapcsolódás, a feltöltődés és a közösségi élmények helye. Azonban ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, nem árt betartani néhány alapvető illemszabályt. Ezek nem szigorú törvények, inkább olyan apró figyelmességek, amelyek megteremtik a békés és vidám hangulatot.
Ne fizessünk többet a kelleténél: szállásfoglalási tippek kezdőknek és profiknak
A nyaralás vagy üzleti út egyik legnagyobb költsége gyakran a szállás. Ha nem figyelünk, könnyen túlfizethetünk, vagy olyan helyen kötünk ki, ami messze nem felel meg az elvárásainknak. Néhány egyszerű, de hatékony trükkel azonban jelentős összegeket spórolhatunk, miközben a minőségből sem kell engednünk.
Kutyák, akik bírják a gyerekzsivajt (és még élvezik is)
A kutyatartás rengeteg örömet hozhat egy család életébe – különösen akkor, ha kisgyerekek is vannak. A megfelelő kutyafajta kiválasztása azonban kulcsfontosságú: fontos, hogy a négylábú barát türelmes, játékos, tanítható és családbarát legyen. Íme a legjobb kutyafajták, amelyek kiválóan illenek kisgyermekes családokba.
Felelőtlenség-e gyerekkel vagy kutyával fesztiválozni?
Mennyire való ifjoncoknak a hangos zene? Élvez-e egy házi kedvenc a tűző napon, több ezer ember között mászkálni? Azonban mi van, ha valaki csak együtt akar lenni a szeretteivel? A fesztiválozás régen más volt, de a világ változik, és ma már a szabadtéri programok sokszor gyerekbarátak. A modernebb rendezvényeken játszósarok, családi pihenő és csendes zóna is várja a bulizókat.
Milyen második idegen nyelvet érdemes tanulni 2025-ben?
Az angol ma már nem előny, hanem elvárás. Ez a mondat nemcsak a munkaerőpiacon, hanem az iskolapadban is igaz. Azonban ha a szigetország nyelve már pipa – akár a gyerekednek, akár neked –, akkor adódik a kérdés, hogy mi legyen a másik opció? A nyelvek közötti verseny nemcsak kulturális kérdés, hanem stratégiai döntés is. Gazdasági kapcsolatok, digitális terek és politikai súlypontok mind befolyásolják, hogy egy új készség milyen ajtókat nyithat meg a jövőben.