Szélsőségesen kockázatos
- Dátum: 2013.03.09., 19:49
A bázisugrás mindössze 35 esztendős sportág. Különleges extrém sport, amely komoly ejtőernyős tapasztalatot igényel, viszont aki már kipróbálta azt mondja, az élmény megfizethetetlen.
A bázisugrás elnevezés az angol B.A.S.E. mozaikszóból ered, amely az ugorható alapobjektumok kezdőbetűiből áll. Building, azaz épület, antenna, span, vagyis híd és earth, ami földet, sziklát jelöl.
Az első bázisugró Carl Boenish volt, aki 1978-ban speciálisan kialakított ernyővel leugrott a 915 méter magas El Capitan szikláról. Ezt követően még számos helyet meghódított, töbekk között a már nem létező new yorki World Trade Centert is.
Boenish kezdetben az ejtőernyős felszerelésén végzett kisebb átalakításokat, majd speciális hajtogatási módszert dolgozott ki, így volt képes az ejtőernyőzéshez előírt, minimális magassághoz, vagyis a 800 méterhez képest jóval alacsonyabb objektumokról, felhőkarcolókról, hidakról, biztonságos ugrásokat végrehajtani. Később aztán követői finomítottak a technikán, a felszerelésen és ma már speciálisan erre a célra kialakított felszereléssel ugranak a sportág képviselői.
A szakmai etikett szerint holmi halandó nem próbálhatja ki a bázisugrást, mert ehhez igen komoly ejtőernyős múlt, tapasztalat, rutin szükséges, legalább 2-300 ugrás is szükséges, hogy valaki biztonsággal hódolhasson e sportnak.
Érdekesség, hogy akadnak országok, ahol törvény tiltja a bázisugrást, ám hazánkban legálisan űzhető sportág. Európában elsőként Magyarországon szerveztek hivatalos bázisugró versenyt, 2004-ben az Óbudai kéménynél tehették próbára tudásukat a résztvevők.
A világ egyik leghíresebb bázisugrója, Jeb Corliss, akit madáremberként is ismernek. Leugrott többek között a párizsi Eiffel-toronyról, a kuala lumpuri Petrona toronyról is.
Legutóbb az osztrák bázisugró, Felix Baumgartner hajtott végre félelmetes és fantasztikus ugrást az űrből, 39 kilométeres magasságból ért földet, ami világcsúcsnak számít.
Fotó: sxc.hu
Az őszi túrázás sokoldalú hatása
A hűvösebb levegő és a színesedő táj különleges hangulatot adhat egy kirándulásnak. A szabadban töltött idő azonban ennél is többet ér. A mozgás és a környezet egyaránt hozzájárul a jobb közérzethez, miközben segít kiszakadni a hétköznapok megszokott ritmusából. Éppen ezért ősszel is érdemes időt szánni egy-egy túrára.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.
Quilling, a papírcsíkok kreatív felhasználása
Apró papírcsíkok, egy kis türelem és némi kreativitás, ennyi is elég lehet ahhoz, hogy valaki különleges képeket, vagy díszeket készítsen.
Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák
Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.
Filléres őszi dekorációk: ezekből az egyszerű dolgokból varázsolhatsz hangulatos díszeket
Amikor megérkezik az ősz, valahogy az otthonunkat is szeretnénk kicsit melegebbé, kuckósabbá és hangulatosabbá tenni. Nem feltétlenül kell azonban drága üzletekben keresgélnünk, ha szeretnénk néhány új dekorációval feldobni a lakást.