A lényeg az arányokban rejlik
- Dátum: 2013.03.22., 07:52
A komposztálást bárki könnyedén megtanulhatja, ráadásul az egyik legjobb módja annak, hogy környezettudatossá váljunk és tegyünk valamit a közvetlen környezetünk védelméért, egészségéért.
A komposztálás egy olyan biológiai folyamat, ahol a különböző hulladékok és melléktermékek szerves részei humusszá alakulnak át. Hazánkban a legfrissebb felmérések szerint mintegy 4.6 millió tonna hulladék keletkezik évente, amelynek harminc százaléka szerves, vagyis a komposztálásban újra felhasználható lenne. Használjuk ki ennek az előnyeit, hiszen csekélyke ráfordítással a környezet, a föld, a kiskertünk, a növényeink is nagyon hálásak lesznek.
A komposztáláshoz elsősorban a helyes arányokra kell törekedni: olyan környezetet, feltételeket kell teremtünk a komposztáló helyen, amely a mikroorganizmusokat, a gilisztákat, gombákat, a férgeket arra ösztönzi, hogy részt vegyenek a különböző szerves anyagok lebontásában.
A komposzt hozzávalót a közvetlen környezetünkben keressük.
Az úgynevezett zöld hulladékok kategóriájába leginkább a konyhai hulladékok, a frissen levágott fű, a nedvdús, lágy anyagok tartoznak. Kiváló komposztáló anyag például a gyümölcsök-, zöldségek héja, bele, az apróra tört tojáshéj, a kávézacc, a teafilter tartalma, vagy az elhervadt virág. A déli gyümölcsök héjait lehetőleg ne tegyük a komposzt közé, ugyanis ezeket olyan speciális anyagokkal kezelik, amelyek tartósítják és lelassítják a rothadási folyamatot. A barna hulladékokhoz tartoznak az ágak, gallyak, az avar, a lomb. Ezekre nagy szükség van, hiszen ezek biztosítják a vázanyagot is egyben, amelyek a levegőztetést is biztosítják. Fontos még, hogy az érési folyamathoz elengedhetetlen a megfelelő nedvességtartalom is, ne legyen se túl száraz, de ne is csöpögjön. Aki először komposztál, annak érdemes a halom tetejére úgynevezett segédanyagot, egy kis földet szórnia.
Ha összegyűjtöttük a hozzávalókat, akkor tegyük egy ládába, vagy direkt az erre kiásott gödörbe. Nagyjából egyforma arányú zöld és barna hulladékot szedjünk össze. Minél nagyobb a halom, annál gyorsabb lesz a bomlási folyamat és annál jobban tartja majd a nedvességet is. Aztán jól locsoljuk meg vízzel és fedjük le. Ha folyamatosan új anyagokat helyezünk a komposzthoz, akkor az érési folyamat lassabb lesz. Amennyiben gyorsabban szeretnénk hozzájutni az értékes humuszhoz, akkor forgassuk át a halmot négy-hat hetente és gondoskodjunk a megfelelő nedvesség biztosításról is.
Ha kellemetlen szagokat érzünk, túl sok a zöld alapanyag, tegyünk hozzá barna hulladékot. Ha száraz a halom, locsoljuk meg, dúsítsuk fel nedvdús hozzávalókkal, zöld hulladékkal.. Ha muslincák lepik el, akkor is keverjük össze és tegyünk bele leveleket és füvet.
Fotó:
sxc.hu
Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen
A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?