Menü

Tévhitek a szoptatással kapcsolatban

  • Dátum: 2013.04.03., 22:55

Régen nagycsaládok voltak. Több generáció élt együtt. A kis totyogótól az öreg dédiig. Változik a világ, sajnos ezt mára „elveszítettük”. Pedig ez volt az egyik kulcsa annak, hogy mindenki tudta, hogyan is kell szoptatni.

A gyerekek nem nőttek fel úgy, hogy ne láttak volna szoptató édesanyát. Gyerekkorukban tanulták meg, hogyan is kell csinálni, így mire ők szülők lettek, már tudták, és a segítség is kéznél volt. Nem voltak szoptatási problémák, sem szoptatási tanácsadók.

Ma mikrocsaládok vannak. Jó esetben anya, apa és gyerekek. Külön lakásban, házban. Talán az ország másik felében. Vagy egy másik országban. A gyerekek úgy nőnek fel, hogy nem láttak sosem szoptatást. Csak arra hagyatkoznak, amit az egészségügyi dolgozóktól valamint a szülőktől hallanak, akiknek vagy sikerült saját gyerekeiket szoptatni vagy sem. Már csak néhány téves nevelési irányelv hiányzik ahhoz, hogy a szoptatás csődbe menjen. Íme a leggyakoribb tévhitek a szoptatással kapcsolatban, mellyel hamar abbamaradhat az egyik legcsodálatosabb időszak az életünkben.

1. Nem érdemes a szülőszobán mellre tenni a babát, mert úgysincs még teje az anyának

Az anyának közvetlenül szülés után is van teje, ezt nevezzük előtejnek, vagy kolosztrumnak, mely nem nagy mennyiség, de egy újszülött babának pont erre és ennyire van szüksége. Sok oka van annak, miért is nagyon fontos rögtön a szülés után mellre helyezni a babát.

2. Szülés után külön legyen a baba, mert az anyának pihennie kell

De vajon ki tud akkor pihenni és nyugodtan aludni, amikor néhány órája épp anya lett? Amikor minden pillanatban azon jár az esze az kismamának, hogy vajon mi lehet a pici babájával?
Ha az újszülött egy szobában van elhelyezve az édesanyával, az anyának lehetősége van arra, hogy azonnal válaszoljon a babája jelzéseire, és megszoptassa, amikor jelzi szopás iránti igényét.
Az újszülött elkülönítésének számos hátránya van:
• Az elkülönítés hatására a baba stresszhormon szintje igen magasra szökik
• Az elkülönített újszülött életfunkciói rosszabbak, és többet sír
• Az elkülönített baba szervezetében nem az édesanya szervezetéből származó baktériumok telepednek meg, hanem a kórházi flóra
• Az elkülönítés akadályozza az igény szerinti, gyakori szoptatást
• Ha az újszülött el van különítve az édesanyjától, nagyobb a valószínűsége annak, hogy szükségtelenül hozzátáplálják
• Az elkülönítés gátolja a kötődés kialakulását

3. A szülés utáni napokban nincs tej

Nem igaz. Már a terhesség alatt megindul az anya tejtermelése.
Az első napon a baba gyomor űrtartalma 6 ml, a második napon 12 ml. Egy újszülött baba egyszerre fél ml folyadékot tud lenyelni, így egy etetés alkalmával elegendő neki 8-10 korty. Ezzel megtelik a pocakja, megvédi a fertőzésektől, hiszen a kolosztrum magas koncentrációban tartalmaz ellenanyagokat, fehérvérsejteket, enzimeket, növekedési faktorokat, antioxidánsokat és egy sor más fontos összetevőt.
Ezek után pedig az is elgondolkodtató, hogy miért várják el a kórházban, hogy a baba 20-30-40 ml tejet megegyen?

4. A sárga babát teáztatni kell

A szülés után a magzati vörösvérsejtek szétesnek, melyek „mellékterméke” a bilirubin. Ez okozza a babáknál a sárgaságot, mely a beleken keresztül szívódik fel és a széklettel (mekóniummal) ürül. Ezért nagyon fontos, hogy a baba születése után egy órán belül mellre kerüljön, hiszen az első néhány napban rendelkezésére álló kolosztrum (előtej) hashajtó hatású, elősegíti a mekónium kiürülését a baba bélrendszeréből, ezzel együtt pedig elősegíti a bilirubin távozását is a pici szervezetéből. Az első napokban a gyakori szoptatás tehát a legjobb „recept” a sárgaság leküzdésében, ellentétben a teával, mely nem a széklet, hanem a vizelet ürítését szorgalmazza.

5. A baba max 20 percet lehet mellen

Ez a tévhit abból táplálkozik, hogy ha túl sokáig van mellen a baba, akkor feláztatja a mellbimbót és az fájni fog, ill. kisebesedik. Ez azonban nem igaz. Ha egy babát megfelelően helyezünk mellre, akkor nem fog kisebesedni. Természetesen a szoptatás megkezdésével mellbimbónknak alkalmazkodnia a kell az eddig szokatlanul erős igénybevételhez és ezért a megfelelő szoptatási pozíció és helyes mellretétel ellenére is kisebesedhet mellbimbónk, de ez idővel megszűnik, amint mellünk megszokta az igénybevételt. Még egy fontos momentum: azért sem szerencsés a szoptatás idejét korlátozni, mert így a baba nem biztos, hogy ki tudja üríteni mellünket, vagy annyit ehet, amennyit szeretne, és így nem a kereslet-kínálat elvén alakul ki a neki szükséges mennyiség. Hagyjuk őt, hadd termelje meg magának a szükséges mennyiséget!

Cikkünk folytatásában további 11 tévhitet mutatunk be a szoptatással kapcsolatban.

Tóthné Takács Diána
Fotó: sxc.hu

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.