Menü

Adrenalin fröccs az arcunkba

  • Dátum: 2013.04.11., 23:57

A vadvízi evezés igen közkedvelt és népszerű extrém sport. És mint a legtöbb ilyen sportág, ez is az amerikai hadseregnek kifejlesztett eszközből nőtte ki magát. Nem kell hozzá különösebb fizikai felkészültség, elég csak némi bátorság és a kötelező felszerelés: egy evező, néhány társ, egy bukósisak és egy mentőmellény, valamint egy kiváló túravezető. Raftingra fel!

A vadvízi evezést, tutajozást angolul (és ez terjedt el a köztudatban is) raftingolásnak nevezzük. A raft nagyon erős, masszív, felfújható gumicsónak, amelyet eredetileg az amerikai hadsereg számára fejlesztettek ki, bizonyos elit alakulatok bevetéseihez. Az emberi találékonyság azonban nem ismer határokat és igen gyorsan kiderült, ez a csónak másra is jó. Például kitűnő alkalmatosság egy gyors, meredek, sziklás folyón leevickélni rajta. Szándékosan nem evezést írtam, ugyanis sok esetben a csónakban ülők csak azért tartják a kezükben az evezőt, hogy a különböző szikláktól, kövektől el tudják lökni magukat, vagy segítségükre legyen a csónakba visszamászni, esetleg a partra kimászni, amikor felborulnak.

Merthogy a borulás garantált, főleg a lelkes kezdők számára. Az élmény azonban megfizethetetlen, igazi adrenalin bomba. Száguldani lefelé a vad folyón, evezni, vagy legalábbis megpróbálni evezni a velünk egy oldalon ülőkkel lehetőleg egyszerre, közben figyelni a kiálló sziklákat, köveket. Mindeközben észre sem vesszük, hogy testünk minden porcikája erőt fejt ki, az izmaink megfeszülnek, kőkeményen dolgoznak, így estére garantált az izomláz is. Ettől függetlenül másnap szívesen visszamászunk a csónakba és folytatjuk a kalandozást, alig várva, hogy a víz újra az arcunkba fröccsenjen, hogy érezzük a természet, a folyó erejét, hogy az izgalom megint úrrá legyen rajtunk.

Akadnak folyók, amelyek nem annyira erős sodrásúak, itt akár családosan is evezhetünk, de nyolc-tíz év alatti gyermekkel semmiképpen sem. A gyorsabb, veszélyesebb szakaszokon elkél a rutinos túravezető segítsége és itt már némi gyakorlatra is szükség van.

Jó tudni még, hogy mentőmellény nélkül semmiképpen sem evezhetünk és a bukósisak használata is kötelező. Utóbbi miatt akár azok is raftingolhatnak, akik egyáltalán nem tudnak úszni, hiszen a mellény fenntartja őket a vizen. Nem árt még a neoprén ruha viselete is, hiszen enélkül gyorsan átfagyunk, ha többször is a vízben landolunk. A szomszédos országokban viszonylag elérhető áron nevezhetünk be egy pár napos rafting túrára, már pár tízezer forinttól nagyszerű és felejthetetlen kalandokban lehet részünk.

Fotó: sxc.hu

Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?

Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.

Hogyan válj rendszeres futóvá egy hónap alatt?

A tavasz ideális időszak a futás újrakezdésére, de a lelkesedés önmagában nem elég a tartós eredményekhez. A valódi változást nem az intenzitás, hanem a tudatosan felépített rendszer és a fokozatosság hozza meg. Megmutatjuk, hogyan alakíthatsz ki fenntartható futórutint 30 nap alatt.

Túrázás csendben – Az egyedüllét tiszta ereje

Egy kirándulás során eljön az a pillanat, amikor nem a táj a lényeg, hanem az, hogy végre csend van. Nincs folyamatos alkalmazkodás, valamint „merre menjünk” vita. Egyszerűen te vagy, a lábbelid ritmusa és az útvonal. A magányos túrázás elsőre ijesztőnek tűnhet, mivel nincs ki mögé rejtőznünk. Ugyanakkor éppen ebben rejlik az ereje, hiszen az élmény lehetőséget ad a mélyebb önreflexióra.

A sakkozás jótékony hatásai – Több mint játék

A sakkozás évszázadok óta az egyik legismertebb stratégiai játék, amely nemcsak szórakoztató elfoglaltság, hanem komoly szellemi fejlesztő eszköz is. A világ minden részén játsszák, és olyan híres nagymesterek tették ismertté, mint Garry Kasparov vagy Magnus Carlsen.

Csapatban erősebbek vagyunk – BSI Futónagykövet találkozó 2026

Február 14-én ismét összegyűlt a BSI Futónagykövet-közösség a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, hogy megéljük a futás és a közösségépítés iránti közös szenvedélyünket. Közel százan voltunk, én pedig immár 7 éve képviselem ebben a közösségben lakóhelyemet, Tamásit.