Menü

A fiatalok egyre korábban nyúlnak a dohánytermékekhez?

Korábban egy indonéz kisfiú története sokkolta a világot, aki 18 hónapos korában próbálta ki először a cigarettát, függővé vált, és végül TBC-s lett.

Ez a történet valóban figyelem felhívó, de nézzük a hazai helyzetet! A statisztikák szerint Magyarországon a lányok 11 %-a, a fiúknak pedig 17%-a 5. osztályban szívja el az első szál cigarettát. A 11. osztályosok 30%-a már aktív, függő dohányos.

Az adatok alapján egyből megválaszolhatnánk a címben feltett kérdésünket. De az mindenképpen elhamarkodott lenne. A fiatalkori dohányzás, szenvedélybetegség komoly probléma, amivel nem lehet eleget foglalkozni. Ugyanakkor nem az a fő cél, hogy különböző statisztikai adatokkal sokkolva a társadalmat, siránkozzunk a mai generáció korai romlásán.

Egyáltalán nem mai probléma a fiatalkori dohányzás, ez korábbi generációkban még inkább jelen volt. A fiatalkori dohányzásnak más funkciója van, például a közösséghez tartozás egyik eszközeként értelmeződik, és a népszerűséghez vezető útként is megjelenhet.

Pusztán a cigaretta kipróbálása nem vezet feltétlenül végzetes következményekhez. Adott idő elteltével azonban a dohányzás negatív élettani hatásai elkerülhetetlenek.

Az elrettentés technikája (például sokkoló képek a cigis dobozokon) nem feltétlenül működik. Mint sok minden másban, ebben is a családban történő értékformálás folyamatában kereshetjük a kulcsszót. Ez nem azt jelenti, hogy ha a szülő dohányzik, akkor egyértelműen negatív mintát mutatva, gyermekét is a függőségbe sodorja. A minta kulcsfogalom, de főként olyan értelemben, hogy a családban milyen jelentőséget tulajdonítanak például a dohányzásnak. Ha a szülők főleg konfliktus helyzetekben gyújtanak rá, a gyerek szemében feszültségoldó eszközként értelmeződik a cigaretta. Később helytelen módon problémamegoldás bevett gyakorlataként jelentkezhet a gyerek életében is. Ugyanakkor az is lehet, hogy a szülőknek egyszerűen egy megrögzött szokásáról van szó, de nem tulajdonítanak neki jelentőséget, ebben az esetben bár dohányoznak, nem feltétlenül közvetítenek determináló hatású negatív mintát a gyerekük számára.

Fotó:
pixabay.com

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mikor nem mosunk helyesen fogat?

Egy szép fogsor nagyon vonzó tulajdonság, ám egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen állapotban vannak a fogaink. Ha egészségesek a fogaink, számos problémától megóvhatjuk magunkat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy lehetőleg törekedjünk a helyes fogtisztításra, fogápolásra.

A stressz kevésbé ismert tünetei

Ki ne ismerné azokat a feszült helyzeteket, amikor mindenféle bajunk van?! Gyomorgörcs, hasmenés, fejfájás, az ember megőrjíti a stresszes élet. Ám vannak tünetek, amikről sokszor nem is gondolnánk, hogy a stressz okozza.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.