Amiről nem divat beszélni az első randin
- Dátum: 2014.01.02., 13:00
- házasság, hit, párkapcsolat, spiritualitás, vallás
Bár a vallás és hit nagyon fontos része lehet személyiségünknek és életünknek, mégis gyakran legbelsőbb magánügyként kezeljük, pedig párkapcsolat szempontjából is nagyon meghatározó lehet a felek spirituális beállítódása.
A vallásosság egyébként több szempontból is átörökíthető, egyrészt van genetikai alapja is, hogy ki mennyire nyitott a természetfeletti világ felé, másrészt a nevelés és a hagyományok révén életünk részévé válik. Ilyen módon persze lehet, hogy a vallási szokások és kérdések olyan természetes részei életünknek, hogy fel sem tűnik, ha esetleg mások számára ez nem olyan egyértelmű.
Amerikai kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a lelki kérdésekben való egyetértés, épp olyan fontos alkotóelme egy jól működő házasságnak, mint mondjuk a hatékony konfliktuskezelés, vagy a kielégítő szexualitás.
Régen, amikor a házasságok többnyire felekezeteken belül kötettek, nem jelentet problémát a hitélet, és az ezzel kapcsolatos ünnepi szokások összehangolása a családban. Ma azonban ez nem olyan egyértelmű már, ezért párválasztásnál gondot kell fordítani arra is, hogy megismerjük a másik spirituális beállítódását, és saját vallásos meggyőzéseinket is feltárjuk még a legelején.
Éppen ezért érdemes beszélni, hogy ki hogyan viszonyul a valláshoz, és arról is, hogy az élete során ennek milyen állomásai voltak, családi neveltetésből fakad-e, vagy önmaga talált rá erre az útra. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása segít abban, hogy a másik fél jobban megértse a motivációt, a meggyőződés mértékét, és az ebből fakadó világnézetet is. Vita esetén nem szabad a másik vallásával kapcsolatos célzásokat, érveléseket megfogalmazni, az súlyos visszaélés, mely mély sebeket ejthet.
Párunk akadályozása vallásosságának megélésében szintén hiba, hiszen ez éppen úgy személyiségének része, és ha nincs meg a teljes elfogadás, akkor hosszú távon nem egy építő kapcsolatról van szó. Ennek fordítottját is érdemes szem előtt tartani, vagyis önmagunknak is tartozunk azzal, hogy saját vallásunkat, hitünket nem rejtegetjük, hanem megéljük és büszkén vállaljuk.
Fotó:
pixabay.com
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.