Amiről nem divat beszélni az első randin
- Dátum: 2014.01.02., 13:00
- házasság, hit, párkapcsolat, spiritualitás, vallás
Bár a vallás és hit nagyon fontos része lehet személyiségünknek és életünknek, mégis gyakran legbelsőbb magánügyként kezeljük, pedig párkapcsolat szempontjából is nagyon meghatározó lehet a felek spirituális beállítódása.
A vallásosság egyébként több szempontból is átörökíthető, egyrészt van genetikai alapja is, hogy ki mennyire nyitott a természetfeletti világ felé, másrészt a nevelés és a hagyományok révén életünk részévé válik. Ilyen módon persze lehet, hogy a vallási szokások és kérdések olyan természetes részei életünknek, hogy fel sem tűnik, ha esetleg mások számára ez nem olyan egyértelmű.
Amerikai kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a lelki kérdésekben való egyetértés, épp olyan fontos alkotóelme egy jól működő házasságnak, mint mondjuk a hatékony konfliktuskezelés, vagy a kielégítő szexualitás.
Régen, amikor a házasságok többnyire felekezeteken belül kötettek, nem jelentet problémát a hitélet, és az ezzel kapcsolatos ünnepi szokások összehangolása a családban. Ma azonban ez nem olyan egyértelmű már, ezért párválasztásnál gondot kell fordítani arra is, hogy megismerjük a másik spirituális beállítódását, és saját vallásos meggyőzéseinket is feltárjuk még a legelején.
Éppen ezért érdemes beszélni, hogy ki hogyan viszonyul a valláshoz, és arról is, hogy az élete során ennek milyen állomásai voltak, családi neveltetésből fakad-e, vagy önmaga talált rá erre az útra. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása segít abban, hogy a másik fél jobban megértse a motivációt, a meggyőződés mértékét, és az ebből fakadó világnézetet is. Vita esetén nem szabad a másik vallásával kapcsolatos célzásokat, érveléseket megfogalmazni, az súlyos visszaélés, mely mély sebeket ejthet.
Párunk akadályozása vallásosságának megélésében szintén hiba, hiszen ez éppen úgy személyiségének része, és ha nincs meg a teljes elfogadás, akkor hosszú távon nem egy építő kapcsolatról van szó. Ennek fordítottját is érdemes szem előtt tartani, vagyis önmagunknak is tartozunk azzal, hogy saját vallásunkat, hitünket nem rejtegetjük, hanem megéljük és büszkén vállaljuk.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.