Menü

Így oldjuk feszültségeinket

A hatékony stresszkezelés nemcsak a mindennapi feszültségek csökkentése miatt fontos, hanem egészségünk megőrzése és életminőségünk javítása érdekében is.

Stresszkezelő módszerekkel egyébként mindannyian rendelkezünk, ezeket általában észrevétlenül, tudattalanul használjuk a különböző élethelyzetekben. A kérdés csak az, hogy vajon ezek az automatikusan működő egyéni technikák mennyire hatékonyak. A hatékonyságot pedig nem lehet általánosan megállapítani, hiszen ez minden esetben helyzet és személyiség függő is.

Tehát például a konfliktuskerülő magatartást általában nem túl hatékony problémamegoldásnak tekintik, de bizonyos helyzetekben jó megoldás lehet, és csökkentheti a stresszhatást is. Egyébként a rendszeres testmozgás is a stresszkezelés egyik hétköznapi módja, a sportolás oldja a feszültséget, anélkül, hogy ez a pozitív hatása tudatosulna bennünk. A másoktól való segítségkérés is tulajdonképpen stresszcsökkentő technika, hiszen ilyenkor mérsékeljük a túlzott felelősséget, és mások segítségével növeljük az adott feladattal kapcsolatos határainkat. Ennek a módszernek az alkalmazása egyébként kulturálisan nagyon eltérő lehet, hiszen nem mindegy, hogy a segítségkérés az szégyennek minősül, vagy teljesen elfogadható hatékony problémamegoldásnak.

Azt már sokkal nehezebb felmérni, hogy hol a határ a természetes stressz (amit még elbírunk, még szükséges is) és a negatív stressz között. Utóbbi már az a kategória, amikor a feszültség túl nő rajtunk, megbénít, gátolja viselkedésünk hatékonyságát, és hosszú távon egészségromlást is eredményez.

Az sem mindegy (stresszkezelés szempontjából), hogy milyen stresszről van szó, lehet munkahelyi, iskolai vagy akár otthoni is. A család működésének dinamikájában megjelenő folyamatos stresszhatás azért is különösen rossz, mivel a legtöbb hétköznapi, természetes stresszkezelő módszernek alapvető háttere az otthon, illetve a család (lásd: aktív pihenés, segítségkérés, probléma megosztása másokkal). 

Fotó:
pixabay.com

Álvilág vagy hasznos virtuális tér?

Egy felmérés szerint az emberek manapság attól félnek legjobban, hogy megszakad a kapcsolódásuk a külvilággal, hogy nem tudnak a megszokott módon kommunikálni. Hogy leáll az internetkapcsolat, hogy meghatározatlan időre megszűnik számukra a virtuális közeg. Vajon függőséget okozó álvilág, vagy hasznos virtuális tér a közösségi oldalak felülete?

A haj egészsége

A hajunk, körmünk és bőrünk nagyszerű előrejelzők az egészségünk szempontjából, hiszen ha valami nincs rendben a szervezetünkben, azt nagyon sokszor először rajtuk tapasztaljuk. Töredezik a körmünk, megváltozik a bőrünk tapintása, hullik a hajunk, vagy épp feldúsul. Most arról lesz szó, milyen jelzéseket küld nekünk a testünk a hajunkon keresztül, és hogyan őrizhetjük meg annak egészségét.

Mi köze a káromkodásnak az egészséghez?

Nem is gondolnánk, hogy mi mindennek van hatása az egészségünkre. Már tudjuk, hogy a stressztől kihullhat a hajunk, alvászavaraink lehetnek, a veszekedés akkora lelki megterhelést jelenthet, hogy fizikai tüneteket is produkálhatunk, de a káromkodás, mint az egészségünkkel kapcsolatos tényező, ritkán jut eszünkbe.

Amikor már elviselhetetlen a kánikula

A kánikula sokunknak megkeseríti az életét, tudom, hogy a többség szereti a nyarat, viszont az ember nem lehet nonstop vízparton, bizony jól jönnek trükkök a mindennapi életben a forróság elviseléséhez.

Amikor hiába kérlek, hogy ne a napon focizz

A szervezet meleg érzése 30-35 foknál jelentkezik. A napszúrást tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon tartózkodás váltja ki, s ha hosszabb ideig éri fokozott hősugárzás a fejet, hőguta alakul ki. Hogyan előzhető meg, illetve, ha megtörtént, hogyan kezelhető a napszúrás?