Menü

Hatékony irányítás- Az irányítás megosztása

A szervezetirányítás hatékonyságának szempontjai régóta központi témája a szociológiának és a pszichológiának is. Jelentős változások történtek abban, hogy milyen motivációs rendszerek segítségével igyekeznek optimalizálni az eredményességet.

A prekoncepciók alapvetően befolyásolják a vezetési stílusokat, a pszichológiai és szociológiai kutatások révén azonban egyre többet tudunk meg az „emberi működésről”. Korábban általános nézet volt, hogy a munka „szükséges rossz”, vagyis az embereket csak szigorral, erős kontrollal egységes utasítási rendszerben lehet munkára bírni. Bár bizonyos munkaterületeken, iparágakban valóban helye lehet ennek a vezetői felfogásnak, mégis ma már látható mennyire sematizált, leegyszerűsített „munkavállalói képre” épül ez a vezetői stílus.

Persze munkaterületenként, munkafolyamatonként és egyénileg is nagyon eltérő lehet, hogy milyen vezetői stílus bizonyul a leghatékonyabbnak a motiválásban.

Ahol kreativitásra van szükség, ott bizonyos, hogy a hierarchia, és a kontroll negatívan hat az eredményességre, mivel alapvetően gátolja az önálló, alkotó jellegű munkavégzést. Van, akinek a teljesítménymotiváció jelenti a hajtóerőt. Az ilyen típusú emberek számára az a fontos, hogy munkájukkal, erőfeszítésükkel valóban befolyásolni tudják az eredményt, ez motiválja őket leginkább a hatékony munkavégzésre. A kapcsolatmotivációval rendelkező emberek számára a versengés nem motiváló inkább gátló hatású, elfogadó, támogató környezetben tudnak leginkább jól, sikeresen dolgozni. A versengés a hatalmi motivációkkal rendelkezők számára lesz igazán fontos, akik szeretnek irányítani és ellenőrizni.

Szerencsére a főnök-beosztott viszony ma már egyre kevésbé sematikus, dogmatizált és hierarchizált. Már a 90’-es években megjelent egy új irányzat a vezetési stílusok között, az úgy nevezett empowerment. Ez az irányítási stílus felismeri, hogy a felelősség és a hatalom megosztása mind a vezetőkre, mind az alkalmazottakra jó hatással lehet, és összességében fokozza az eredményességet is. A hatalom megosztása, önirányító csoportok létrehozása során bizonyos döntési jogkörök delegálódnak az alsóbb szintekre, vagyis megoszlik a felelősség. Persze ez csak akkor hatásos, ha ehhez megfelelő erőforrásokat is biztosítanak. Ez a rendszer gyorsabbá és hatékonyabba teheti a szervezet működését, tehermentesíti a vezetőséget és motiváltabbá teszi az alkalmazottakat.

Fotó:
pixabay.com

5 tipp, hogy mit kezdj a szabadidőddel

Az élet folyamatos tanulás. Tanulás akkor, ha egy képzést szeretnénk elvégezni, és tanulás akkor is, ha önmagunkkal kapcsolatos feladataink vannak. Ugyanígy néhányunknak tanácsra lehet szüksége, ha arról van szó, mit kezdjen a temérdek szabadidejével. Nem mindenkinek a rohanó életmód a legnagyobb ellensége.

A szelfi diszmorfia önbizalom romboló hatása

Sokak szerint a szelfizés a mai, önimádó, egocentrikus generáció hóbortja. Viszont egy önarcképfotó sokkal többet elárul rólunk, mint gondolnánk. Az okostelefonokon található képszerkesztő alkalmazások segítségével bárki modellt varázsolhat magából. A baj akkor jön el, amikor belenézünk a tükörbe és látottakkal nem vagyunk megelégedve.

Magányosan vagy állattal lakásban?

Talán emberek tízezrei viaskodnak a kérdéssel, hogy maradjanak-e egyedül egy tiszta lakásban, vagy inkább fogadjanak maguk mellé egy társat, aki után viszont bizony gyakran kell takarítani, és a higiéniára is ügyelni kell. Hogyan döntsünk?

Ne legyen stresszes kinyitni a ruhásszekrényt!

Gyakran érzed reggel, amikor kinyitod a szekrényt, hogy nincs mit felvenned? Mit gondolsz, miért van ez? Irtsd ki a stresszt a ruhásszekrényedből! Segítünk!

A komolyzene egészségre gyakorolt hatásai

Kutatások sora igazolta, hogy a klasszikus zene emberi szervezetre gyakorolt hatása sokkal pozitívabb, mint bármilyen más stílusú zenéé. Valószínűleg már mindannyian megtapasztaltuk, amikor stresszes nap után betettük kedvenc zenénket, egyből el is tudtunk vonatkoztatni az átélt fáradalmaktól.