Hipnózis, relaxáció és gyerekvállalás
- Dátum: 2014.05.29., 12:05
- gyermekvállalás, hipnózis, lombikbébi-program, mesterséges megtermékenyítés, relaxáció
Hazánkban körülbelül 150 ezer pár küzd fogamzási problémával, az ő esetükben 1 vagy több éve is várat magára az áhított gyermekáldás. Rengeteg test-lelki oka lehet, ha nem jön a baba, ráadásul gyakran a mesterséges megtermékenyítés sem hoz biztos sikert.
Bár egyre kiforrottabb módon tudja segíteni a tudomány is a gyerekvállalást, ezzel párhuzamosan mintha az igény is fokozódna, vagyis egyre több pár esetében késik a gyermekáldás. Ennek persze számos oka lehet, például a túlzott kontroll, tudatos tervezés, késői gyermekvállalás nem feltétlenül segíti elő a természetes fogantatást. A tudatos családtervezésnek persze fontos szerepe lehet, de a túlszabályozás már ellentétes hatást válthat ki. Ráadásul gyakran maga a párkapcsolat nem alkalmas a gyerekvállalásra, és ezért nem érkezik a baba.
A lombikbébi-programok sokak számára jelenthetik az utolsó reményt a gyermekáldásra, mégis magának a mesterséges megtermékenyítésnek is számos rizikó tényezője van. Amellett hogy sérül a lelki- fizikai intimitás, a siker sem garantált, a párkapcsolatot számára is komoly kihívást jelenthet.
A hipnózist, és a pozitív szuggesztiók alkalmazását számos szomatikus probléma kapcsán használják világszerte például fájdalomcsillapításra is. Kutatások bizonyítják, hogy szakszerű relaxációval, és hipnózissal elősegíthető a természetes fogantatás, valamint a meddőségi kezelések sikeressége is. Gyakori akadályozó tényező a szorongás, amely nemcsak a megtermékenyülést nehezítheti, hanem magát a beágyazódást is, ezért a hipnózissal, illetve relaxációval történő lazítás, feszültségoldás fontos kiegészítő eleme lehet a teherbeesésnek, valamint a várandóságnak is.
Kutatások azt is igazolták, hogy hipnózis segítségével akár kétszeresére növelhető az embrió beágyazódásának esélye a lombikbébi-programok során. Bár az elsődleges cél a szorongás csökkentése, a módszer alkalmazása során olyan pozitív hatások is elérhetőek, mint például a méh vérellátásának optimalizálása, amely szintén növeli a beágyazódás esélyét.
Fotó:
pixabay.com
Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?
Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.
Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?
Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban
Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.