Menü

Támad a lepkehimlő!

Régi-új vírus ütötte fel a fejét és fertőz mostanság az iskolákban, óvodákban. A lepkehimlő, vagy más néven ötödik betegség külön kezelést nem igényel, de azért érdemes odafigyelni a betegség megjelenésekor.

A lepkehimlő egy olyan betegség, amely néhány évig teljesen eltűnik, aztán újra felüti a fejét és akkor járványt okozva támad.

Szerencsére ez a nyavalya a legtöbb esetben egyáltalán nem olyan súlyos, mint más himlős, fertőző betegség, a lefolyása meglehetősen lassú, de nem annyira kellemetlen, mint mondjuk a bárányhimlő.

Főleg tavasszal, és télen alakul ki, általában 5-15 éves korú gyerekek körében, azonban ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy más korosztályok védettek lennének. Szülők, vagy kisebb csemeték is elkaphatják, ha a nagyobb testvér hazahozza a vírust. Jó hír, hogy aki egyszer megfertőződik az úgynevezett Parvovírus B19-es vírussal, az a hátralévő életében védett lesz. Érdekes, hogy a felnőttek több mint fele pedig rendelkezik a vírussal szemben védelmet nyújtó antitesttel.

A betegség lappangási ideje viszonylag hosszú, hiszen 5-25 napig bujkál a szervezetben. Ilyenkor semmilyen tünetet nem produkál, viszont cseppfertőzéssel, érintéssel tovább fertőz. Ha ez az időszak lejár, akkor jelennek meg a pillangó formát mintázó kiütések az arcon, az orron, sok esetben pedig a karon, lábon, s onnan a test egészén.

Amikor a kiütések megjelennek, akkor már a betegség nem képes másokat megfertőzni. Szerencsére egyáltalán nem viszketnek, inkább élénk pirosak. Az öt évesnél fiatalabbak körében láz és ízületi fájdalom kísérheti a betegséget, de szerencsére négy-öt nap alatt átvészelik a gyerekek.

Az is fontos információ, hogy külön gyógyszeres kezelést nem igényel a gyógyítása, a vírust a szervezet magától is könnyedén legyőzi. Egyedül a várandós nőknél okozhat veszélyt, ezért, akik még a pillangóhimlőn nem estek át, azok kerüljék járvány idején az óvodákat, iskolákat.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.