Menü

Támad a lepkehimlő!

Régi-új vírus ütötte fel a fejét és fertőz mostanság az iskolákban, óvodákban. A lepkehimlő, vagy más néven ötödik betegség külön kezelést nem igényel, de azért érdemes odafigyelni a betegség megjelenésekor.

A lepkehimlő egy olyan betegség, amely néhány évig teljesen eltűnik, aztán újra felüti a fejét és akkor járványt okozva támad.

Szerencsére ez a nyavalya a legtöbb esetben egyáltalán nem olyan súlyos, mint más himlős, fertőző betegség, a lefolyása meglehetősen lassú, de nem annyira kellemetlen, mint mondjuk a bárányhimlő.

Főleg tavasszal, és télen alakul ki, általában 5-15 éves korú gyerekek körében, azonban ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy más korosztályok védettek lennének. Szülők, vagy kisebb csemeték is elkaphatják, ha a nagyobb testvér hazahozza a vírust. Jó hír, hogy aki egyszer megfertőződik az úgynevezett Parvovírus B19-es vírussal, az a hátralévő életében védett lesz. Érdekes, hogy a felnőttek több mint fele pedig rendelkezik a vírussal szemben védelmet nyújtó antitesttel.

A betegség lappangási ideje viszonylag hosszú, hiszen 5-25 napig bujkál a szervezetben. Ilyenkor semmilyen tünetet nem produkál, viszont cseppfertőzéssel, érintéssel tovább fertőz. Ha ez az időszak lejár, akkor jelennek meg a pillangó formát mintázó kiütések az arcon, az orron, sok esetben pedig a karon, lábon, s onnan a test egészén.

Amikor a kiütések megjelennek, akkor már a betegség nem képes másokat megfertőzni. Szerencsére egyáltalán nem viszketnek, inkább élénk pirosak. Az öt évesnél fiatalabbak körében láz és ízületi fájdalom kísérheti a betegséget, de szerencsére négy-öt nap alatt átvészelik a gyerekek.

Az is fontos információ, hogy külön gyógyszeres kezelést nem igényel a gyógyítása, a vírust a szervezet magától is könnyedén legyőzi. Egyedül a várandós nőknél okozhat veszélyt, ezért, akik még a pillangóhimlőn nem estek át, azok kerüljék járvány idején az óvodákat, iskolákat.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.