Menü

Vajon mikor és hogyan lesz felnőtt a gyerekből?

Nem egyszerű a mai fiatalok (és szüleik) helyzete. A gyerekek már nagyon hamar felnőttnek érzik magukat, hiszen csinosan öltözhetnek, sminkelhetnek, fesztiválozhatnak, és jobban értenek a modern technikához, mint az anyjuk-apjuk. De mikor lesz igazából felnőtt valaki? Magyarországon hivatalosan tizennyolc évesen, de sokszor ennél csak tíz évvel később állnak először munkába!

A hagyományőrző népeknél egyértelmű a helyzet: fiataljaik beavatási szertartásokon esnek át, próbán, ünnepségen, innentől pedig egyértelmű a felnőtté válás időpontja. Ilyen nálunk nincs, akkor hát mi az az életkor, vagy élethelyzet, amikor felnőttként tekinthetünk fiataljainkra?

Nehéz kérdés. Sokan, különböző helyzetekből adódóan 30-40 éves korukban is a családdal élnek. Nincs olyan társadalmi elvárás, hogy a legénynek egyedül kell útra kélnie, és nincs kötelező katonaság. A lányok némelyike pedig akkor döbben rá, hogy nem tud elkészíteni egy tükörtojást, vagy megfelelő módon csoportosítani a mosnivalót, amikor összeköltözik a párjával.

„Addig kényeztetem a gyermekem, amíg lehet. Olyan hamar felnőnek! Aztán kirepülnek, dolgoznak és túlóráznak, alig fogom látni. Most szeretnék neki mindent megadni!” Hogy hányan gondoljuk így? Nagyon sokan. Óriási partit rendezünk a 18. szülinapjára, mondván, most lett felnőtt, aztán ugyanúgy gyermekként gondozzuk tovább. Nem vesz részt a háztartásban, hiszen tanulnia, dolgoznia kell, minek terheljük. Nem gondolkodik felnőttes témákról, családalapításról, megtakarításról, hisz ráér még azzal, éljen egy kicsit.

De vajon biztos jót teszünk azzal hosszú távon is, hogy gyermekeinket mentesítjük a gyakorlati feladatoktól, és a komoly gondolatoktól? Meddig jó ez neki? Azt mondják, a gyermekeket nem lehet „túlszeretni”, hisz szeretetből sosem elég. De biztosan JÓL szeretjük akkor, ha túlgondozzuk, és azt sugalljuk felé, hogy ráér még az élet nagy kérdéseivel foglalkozni?

Érdemes azon elgondolkodni, hogy fiatalon még ösztönösen fogékonyak mindenre a gyerekek. Talán pont azzal tehetjük könnyebbé az életüket, ha még ebben az időszakban találkoznak a fontos mérföldkövekkel és feladatokkal.

Játékos formában is bevonhatjuk őket a háztartási praktikák, fiús fogások elsajátításába, vagy a komoly beszélgetésekbe. Ilyen lehet pl. egy >>gondolkodós társasjáték<<, ahol tippeket olvashatunk és kérdésekre felelhetünk bizonyos mezőkön. Például: „Hogyan képzeled el magad húsz év múlva? Ha válaszoltál, még egyet dobhatsz!”, vagy: „Léphetsz előre kettő mezőt, ha el tudod mondani, hogyan készül a franciasaláta!” Ne higgyük, hogy mindezt nem élvezik a gyerekek. Ha már kisebb korukban fejlődő emberként tekintünk rájuk, nem csupán tudatlan gyermekként, aki „teljesen ráér még mindenre”, akkor befogadóbbá válnak minderre. Kamaszként már nehéz a nulláról kezdeni, és érdeklődővé tenni egy tinédzsert. És neki sem lesz egyszerűbb, ha felnőttként ébred rá, hogy mit jelent mondjuk befizetni egy csekket.

Szeressük hát úgy a gyermekeinket, hogy közben nyitottá tesszük az életre, és csupán féltésből nem zárjuk ki őket a felnőttek dolgaiból. Mert az ő dolguk is lesz mindez, méghozzá hamarosan. 

Fotó:
pixabay.com

Betegek világnapja: sok népbetegség megelőzhető lenne helyes korai táplálással

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére. 1993 óta február 11-én tartják a betegek világnapját, amelynek alkalmából az Első 1000 Nap elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immun erősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Beteg gyerekkel otthon

Nem alszik éjjel. Csillog a szeme. Forró a homloka, arca, háta. Izzad. Lázas. Nyűgös. Beteg. Hétfő reggel van.

10 tanács – Hogyan légy kiegyensúlyozott anya?

A legtöbb anya mindenképpen ösztönösen ráérez a feladataira és kötelezettségeire, és nincs szüksége tanácsadó anyukákra, mégis nagyon valószínű, hogy minden már édesanyának akad ilyen ismerőse. Ideális esetben egy kedves védőnő és egy talpraesett gyermekorvos jelenlétében úgyis minden olyan kérdésre választ kaphat az anyuka, melyre esetleg önmagától nem ébred rá.

A második baba – bevállaljuk vagy sem?

Sokan nemhogy a második, de már egyáltalán a baba gondolatától is megrettennek. Pedig ha egy igazán jó szövetséget alkotsz a pároddal, akkor valójában pusztán csak szervezés és megbeszélés kérdése, hogy be merjétek-e vállalni az első után akár a második babát is, de mindenképpen fontos, hogy biztos családi környezetbe érkezhessen a pici.

Tabutéma: a szülési fájásokról és aggodalmakról – őszintén

A szülésig hosszú út vezet, azonban az állapotosság és szülés szakaszaival kapcsolatban megannyi tévhit kering. Igen, talán nem olvasunk eleget vagy kérdezünk az orvosunktól, de a nők között így is túl nagy a csönd, hiszen kevesen mernek úgy nekimenni a szülésnek, hogy pontos tájékoztatást kapnak arról, hogy mire is számíthatnak. A leendő kismamákat a gyakoroló anyukákat nem igazán akarják ijesztgetni, pedig pontosan emiatt jár rengeteg egygyermekes anyuka úgy, hogy soha többet nem akarja vállalni a szülési fájdalommal járó érzést.