Menü

Az Óceán Műanyag Projekt

  • Dátum: 2014.06.07., 19:04

A folyókba, s ezeken keresztül a tengerekbe, óceánokba kerülő műanyag szemét évente 1 millió madarat, bálnát, teknőst, delfint és más állatot öl meg. Ráadásul a szemét egy része „mikroműanyagként” a tányérunkon landol. A környezetvédelmi, állatvédelmi és egészségügyi kihatású problémára született egy megoldási séma, ami ha követőkre talál, akkor komoly eredményekkel kecsegtet.

Óvatos becslések szerint is legalább 1 millió madár, 100 ezer cápa, teknős, delfin és bálna hal meg minden évben a lenyelt műanyag szennyeződésektől. Csak a Csendes-óceán északi részében évente 24.000 tonna műanyagot nyelnek le a halak. (Ez a mennyiség megfelel 480 millió 2 literes műanyag flakonnak, vagy 132 kék bálna súlyának.) Ráadásul a műanyag szemét a táplálékláncon keresztül az emberek tányérjára is eljut „mikroműanyag” formájában.

Az Óceán Műanyag Projekt

A projekt célja, hogy minél nagyobb mértékben csökkenjen az óceánokban található műanyag hulladék mennyisége. Ennek haszna abban nyilvánul meg, hogy egyfelől megmenekülnek az értelmetlen haláltól az érintett területeken élő a halak, emlősök, másfelől az emberek elé is egészségesebb (kevesebb „mikroműanyagot” tartalmazó) élelmiszer kerül.

A környezetvédelmi és egyúttal egészségügyi hatásokkal is bíró problémát az egyik legnagyobb ökológiai mosószergyártó és tisztítószergyártó (az ECOVER) - a tengerek, óceánok rendszeres tisztításával, műanyag szennyeződések kihalászásával igyekszik orvosolni.

Az óceán tisztításához már meglévő felszereléssel rendelkező halászhajókat bíznak meg, amelyek egy-egy halászás alkalmával 2-8 tonna műanyagot is képesek összeszedni az óceánból, amit később a rendhagyó halászatot megrendelő cég újrahasznosít.

A halászott műanyag szemétből és alapanyagból úgynevezett „Óceán flakonokat” gyártanak, amelyek 10%-a az óceánokból összeszedett műanyag szemétből készül, a fennmaradó 90% pedig egyéb forrásból származó műanyag újrahasznosításából születik. A flakonokba öko, tehát környezetbarát mosogatószer kerül.

Ígéretből sikeres kísérleti projekt

A most megvalósult csomagolás innovációra még 2013-ban utalt a cég. Akkor azt ígérték - és egyúttal vállalták -, hogy hamarosan egy új, rendhagyó újrahasznosításon alapuló csomagolás technikát dolgoznak ki. Az Óceán Plasztik Projekt néven futó program most, 2014-ben ért révbe. A tervek szerint idén 1 tonna óceánból kihalászott műanyag szemetet használnak majd fel flakongyártásra, jövőre ezt a mennyiséget szeretnék 3 tonnára emelni.  

A közeljövőben a projekt fontos célkitűzése az is, hogy szélesítse a halászati hálózatot és fejlessze az újrahasznosítási hátteret, továbbá hogy megkönnyítse az óceánból származó műanyag szemét gyártókhoz való eljutását. Jelenleg ugyanis ezek újrahasznosítása, felhasználása - számos gyártó számára - túl nagy erőfeszítést igényel. 

Tom Domen, a cég Fenntarthatósági Innovációs Managere hisz abban, hogy ez a projekt is segít majd a kormányok és más nagyobb befolyással bíró szervek figyelmét felhívni az „Óceán-szemét” problémára. A cél az, hogy a műanyag szemetet visszajuttassuk a vízből oda, ahonnan elindult, a fogyasztókhoz. Úgy véli: azon a ponton már túl vagyunk, hogy olyan csomagolást készítsünk, ami kevésbé rossz. Olyat kell készíteni, ami jó, hasznos a világ számára.

Forrás, fotó:
www.ecover.hu

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.