Menü

Durvább volt, mint a pestis, vagy a világháború

A spanyolnátha az influenza egy típusa (törzse), amely a 20. század elején néhány hónap leforgása alatt írd és mond közel százmillió ember ölt meg.

A spanyolnátha az első világháború utolsó évében jelent meg és kezdett pusztításba világszerte. Ez a legpusztítóbb fertőző betegség az emberiség törtnetében, amelyet legyeztek. A világ szinte minden tájára eljutott (korábban azt gondolták, hogy a legtöbb áldozatot Spanyolországban szedte, innen ered a neve), sokmillió embert fertőzött és ölt meg. Hihetetlen, de több áldozatot hozott, mint maga az első világháború, amely pedig különösen véres és kegyetlen konfliktus volt.

A spanyolnátha egyfelől rendkívül fertőző volt, másrészt óriási halálozási arányt mutatott, utóbbi adat félelmetes 20 százalék. Érdekesség, hogy a betegség nem elsősorban az idősebbekre volt veszélyes, hanem a fiatalokra. Ennek a legfőbb oka az, hogy sokan a fertőzésre reagáló immunrendszerük túlműködésének következtében hunytak el, a legerősebb immunrendszere pedig a fiatalok szervezetének van.

A háború természetesen szintén kedvezett a spanyolnátha terjedésének, legyengült, éhező emberek, hatalmas földrajzi területeket bejáró katonaság mind-mind elősegítette a fertőzés gyorsaságát és hatékonyságát.

Érdekesség, hogy a spanyolnáthával kapcsolatban még ma is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Nem tudják például, hogy pontosan honnan ered és arra sincs egyértelmű válasz, hogyan tudott a fertőzés ilyen rövid idő alatt több hullámot produkálni, illetve egyes csoportokban miért nem szedett annyi áldozatot, mint másokban. A kutatások folytatódnak, ami azért is fontos, mert sok tanulsággal szolgálhatnak a jövő járványait illetően.

Fotó:
pixabay.com

Álvilág vagy hasznos virtuális tér?

Egy felmérés szerint az emberek manapság attól félnek legjobban, hogy megszakad a kapcsolódásuk a külvilággal, hogy nem tudnak a megszokott módon kommunikálni. Hogy leáll az internetkapcsolat, hogy meghatározatlan időre megszűnik számukra a virtuális közeg. Vajon függőséget okozó álvilág, vagy hasznos virtuális tér a közösségi oldalak felülete?

A haj egészsége

A hajunk, körmünk és bőrünk nagyszerű előrejelzők az egészségünk szempontjából, hiszen ha valami nincs rendben a szervezetünkben, azt nagyon sokszor először rajtuk tapasztaljuk. Töredezik a körmünk, megváltozik a bőrünk tapintása, hullik a hajunk, vagy épp feldúsul. Most arról lesz szó, milyen jelzéseket küld nekünk a testünk a hajunkon keresztül, és hogyan őrizhetjük meg annak egészségét.

Mi köze a káromkodásnak az egészséghez?

Nem is gondolnánk, hogy mi mindennek van hatása az egészségünkre. Már tudjuk, hogy a stressztől kihullhat a hajunk, alvászavaraink lehetnek, a veszekedés akkora lelki megterhelést jelenthet, hogy fizikai tüneteket is produkálhatunk, de a káromkodás, mint az egészségünkkel kapcsolatos tényező, ritkán jut eszünkbe.

Amikor már elviselhetetlen a kánikula

A kánikula sokunknak megkeseríti az életét, tudom, hogy a többség szereti a nyarat, viszont az ember nem lehet nonstop vízparton, bizony jól jönnek trükkök a mindennapi életben a forróság elviseléséhez.

Amikor hiába kérlek, hogy ne a napon focizz

A szervezet meleg érzése 30-35 foknál jelentkezik. A napszúrást tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon tartózkodás váltja ki, s ha hosszabb ideig éri fokozott hősugárzás a fejet, hőguta alakul ki. Hogyan előzhető meg, illetve, ha megtörtént, hogyan kezelhető a napszúrás?