A rendszeres futás csökkenti a szívproblémák miatti halálozás kockázatát
- Dátum: 2014.08.24., 12:36
A rendszeres futás időtartamától és tempójától függetlenül is csökkenti a szívproblémák miatti halálozás kockázatát - állapította meg egy nagy léptékű, hosszú távú amerikai tanulmány.
A kutatók 55 137, 18-100 éves felnőtt adatait tanulmányozták 15 éven keresztül, hogy megnézzék, összefügg-e a futás és a hosszú élet. A részvevőket megkérték, töltsenek ki egy futási szokásaikról szóló kérdőívet. A vizsgált populáció 24 százaléka vallott úgy, hogy a futás része a szabadidős tevékenységeinek.
A vizsgált időszakban a résztvevők közül 3413-an haltak meg, közülük 1217-en szív- és érrendszeri betegségek miatt - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of the American College of Cardiology című szívgyógyászati szaklap friss számában megjelent tanulmányt.
A nem futókkal összevetve a futók 30 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg bármilyen okból, illetve 45 százalékkal kisebb volt a kockázata a szívbetegség vagy agyvérzés miatt bekövetkező haláluknak. A futók átlagosan három évvel tovább éltek a nem futóknál.
A kutatók ugyanolyan előnyöket mértek - függetlenül attól, milyen hosszan, milyen messze, milyen gyakran vagy milyen gyorsan futott a résztvevő. Korra, nemre, testtömegindexre, egészségi állapotra, dohányzásra vagy alkoholfogyasztásra való tekintet nélkül is azonosak maradtak az előnyök.
Azoknál a résztvevőknél, akik 51 percnél, 10 kilométernél kevesebbet, vagy 10 kilométeres óránkénti sebességnél lassabban, illetve hetente csak egyszer vagy kétszer futottak, kisebb volt a halál kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem futottak.
D. C. (Duck-chul) Lee, a tanulmány vezető szerzője, az Iowai Állami Egyetem munkatársa szerint az derült ki, hogy akik heti egy óránál kevesebbet futottak, ugyanolyan esélyesek voltak a hosszabb életre, mint akik több mint heti három órát futottak.
Azt is kimutatták, hogy azok számolhattak a legjelentősebb előnyökkel, akik rendszeresen futottak hat éven keresztül. Náluk 29 százalékkal csökkent az elhalálozás, és 51 százalékkal a szívbetegség vagy agyvérzés okozta halál kockázata.
Forrás: MTI, sciencedaily.com
Hogyan legyen sikeres egy januári diéta?
Ha valaha tettél már újévi fogadalmat, akkor egész biztosan felkerült a listádra az életmódváltás. Többségünk jellemző módon diétázni, fogyni szeretne, de az ünnep utáni időszak a lehető legrosszabb az új étrend bevezetésére. Az alábbi cikkből azt tudhatjuk meg, hogy hogyan lehet mégis sikeres egy év eleji fogyókúra.
Milyen vitaminokat szedjünk télen?
Télen különösen fontos odafigyelni, hogy a szervezetünk elegendő vitaminhoz jusson. Azonban melyiket és mikor vegyük be? Lehet reggeli előtt vagy szigorúan csak étkezés után? És mi a helyzet akkor, ha más gyógyszereket is szedünk?
Hogyan csökkentsük az élelmiszer-pazarlást otthonunkban?
Mindenkivel megtörtént már, hogy elfelejtett felhasználni egy gyors lejáratú alapanyagot, vagy akár egy kis maradék ebéd vasárnapról ott maradt a hűtő sarkában, és kidobásra lett ítélve. Az élelmiszer – pazarlás egy globális probléma, ami ellen akár mi magunk is tehetünk, ha odafigyelünk néhány dologra a háztartásunkban.
A visszahízás okai
A fogyókúrázók klasszikus, 22-es csapdája előbb-utóbb minden fogyni vágyót utolér. A jelenség maga arra utal, hogy a diétázók eleinte gyors fogyásnak indulnak, majd - a fogyókúra abbahagyását követően - visszatérnek eredeti súlyukhoz. (Vagy rosszabb esetben akár plusz kilókkal is gyarapodhatnak.)
Jelek, hogy nem mozogsz eleget
Mozogsz eleget a hétköznapokban? Mikor néztél rá utoljára a telefon lépésszámlálójára? Meglepetten tapasztalhatod, hogy akár még a néhány ezer lépést sem éri el a napi teljesítményed, nemhogy a szakemberek által javasolt minimum 10 ezer lépést. Mi a helyzet a testmozgással? Van olyan edzésforma, amit szívesen végzel?