Menü

Gyerekek számolási zavarai

A fejlesztő pedagógusok egyre többször találkoznak úgynevezett diszkalkuliás gyermekkel. Ezek a gyerekek számolási nehézséggel, zavarral küszködnek.

A diszkalkulia annyiban rokon a diszlexiával, vagy diszgráfiával, hogy egyfajta zavart, nehézséget jelez. Ebben az esetben a számok világában, a számolással, a mennyiségek becslésével akadnak gondjaik a csemetéknek.

Sokszor elkönyveljük, hogy a gyerek gyenge matekból, vagy lusta, nem tanul és emiatt kap rendre gyenge osztályzatokat ebből a tantárgyból. Pedig sok esetben arról van szó, hogy a fiatal számolási nehézséggel, zavarral küzd, egészen kisgyerek kora óta, ami sokszor rejtve maradt a szülő előtt.

Előfordulhat, hogy a gyerekünk egyszerűen nehezen boldogul a számok világában, nem érti a sajátos szókincset, nem érez rá a speciális gondolkodást igénylő matematikára. Mert látszólag nem érdekli. A szakemberek viszont megállapították, sok esetben nem egyszerűen lustaságról van szó, hanem számolási zavarról.

Azoknál a gyerekeknél, akik kicsi koruk óta ügyetlen mozgásúak, kissé suták, állandóan csetlenek, botlanak, nem érdekli őket a rajzolás, a színezés, a gyurmázás, a kirakózás, egyetlen mondókát, verset sem akarnak (sőt talán nem is tudnak) megtanulni, bizony felmerülhet a diszkalkulia lehetősége.

Fontos, hogy kisgyermek kortól odafigyeljünk ezekre a problémákra, hogy óvodás korban megtanítsuk a kicsiknek mi a kisebb, nagyobb fogalma, képes legyen az összehasonlításra, megértse a sajátos, egyedi kifejezéseket, szóhasználatot. Különböző feladatok segítségével fejleszthetjük a tájékozódást térben és időben, a balról, jobbra haladást, ami egy valamivel hosszabb matematikai példánál kulcsfontosságú lehet. Fejleszthetjük a koncentrációt, az odafigyelést, a tájékozódást is. Korai diagnózis esetén a diszkalkulián lehet javítani, s később, iskolás korban így majd nem éri kudarc a gyermeket. A nem felismerés problémája, lehetősége is fennáll, azonban az óvodában, kisiskolás korban ez a zavar abszolút fejleszthető. Érdemes tehát mielőbb szakemberhez fordulni.

Fotó:
pixabay.com

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.