Falu a városban Program – Cseréljen szívességeket!

Lehet-e városban falusiasan, barátságosan élni? Teljesen elvesztek az egymást segítő, emberi értékeink? A Kör-Te Egyesület gondozásában Szegeden valósul meg a „hiteles emberi kapcsolatokra épülő, egymást segítő közösség”. A lényege, hogy a körhöz kapcsolódók megosztják egymás között az egészséges ételek készítését, valamint környezetbarát háztartás vezetését szolgáló eszközöket, szolgáltatás formájában megosztják a tudásukat. Az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében mindezeket nem forintban mérik, hanem úgynevezett suskában, ami egy virtuális fizetőeszköz, vagyis bizalom-alapú fizetőeszköz.

Olvassák el interjúnkat a Falu a városban Program kitalálójával, Ábrahám Krisztiánnal!

Hajráegészség.hu: Ki adta az ötletet a tevékenységetek létrehozásához? Vagy egy már magától kialakult kezdeményezést fejlesztetek tovább?

Ábrahám Krisztián: Az ötlet tőlem származik. Környezetvédelem, környezettan szakos pedagógus vagyok, s emellett - jobb szó híján - spiritualitással foglalkozom. A saját válaszaimat kerestem a fogyasztói társadalmon túl egy élhető, működő modell megalkotásával, mely ötvözni tudja a fenti kettő témakörből formálódó értékrendet, világképet. Ezt fogalmaztam meg a "Falu a városban" projektben, mely egy összetartó közösség hagyományos, falusi szellemiségű, természetesebb, egyszerű megoldásait használja városi környezetben a virtuális tér kommunikációs lehetőségeinek segítségével.

Természetesen volt igény és több kezdeményezés, mely hasonló szellemiségben fogant. Csupán szeretnénk mindezeket hatékonyan, teljes körűen összefogni úgy, hogy a nyugati típusú fogyasztói életmód valódi alternatíváját nyújtsuk.

Mi az ötlet szervezeti háttere, és milyen tevékenységeket végez még a szervezetetek, hogyan tud mindezekhez kapcsolódni a projektetek?

Krisztián: A Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány pályázati forrásból valósítja meg a projektet, melynek hosszú távú fenntartója lesz a Kör-Te Egyesület. A Vasvarjú Alapítvány fő célja a környezetvédelmi, természetvédelmi szemléletformálás és ismeretterjesztés. Ennek a gyakorlati oldalát szeretné kidolgozni, bemutatni ez a program.

Jelenlegi hány résztvevője van a kezdeményezésnek? Mennyit szeretnétek elérni év végére, valamint tavaszra?

Krisztián: Mostanra sokakat megmozgatott a projekt. Azok mellett, akik kezdettől fogva kifejezték lelkes részvételi szándékukat, folyamatosan csatlakoznak új jelentkezők. A folyamatban lévő regisztrálókkal együtt már több, mint 60 család részese a programnak. A következő évben ez 100 fölé fog nőni. De a működőképességet természetesen nem csupán a számok függvényében határozzuk meg. Bízunk a mintaprojekt szélesebb körű elterjedésében.

Milyen módon éritek el, hogy minél többen csatlakozzanak a körötökhöz?

Krisztián: Munkám révén (túrákat vezetek, előadásokat tartok egy nemzeti park munkatársaként) nagyon sok nyitott, érdeklődő emberrel kerülök kapcsolatba. Önkénteseink, a programot segítő különböző szakemberek szintén széles ismeretségi körrel rendelkeznek. A nyilvános előadások, médiamegjelenések mellett mi a hiteles emberi kapcsolatokra építő, személyes érintkezéseket tartjuk fontosnak, hatékonynak. A programba bekapcsolódó szinte összes érdeklődő egyenként, személyes beszélgetések nyomán tájékozódhatott a programról, s személyes ismeretségben van velünk. Médiakampányra és tömegrendezvényekre nem is költünk a program során.

Hogyan lehet bekerülni Nálatok a programba? Ajánlásokat kell kérni?

Krisztián: A http://szivessegkor-te.hu honlapon való regisztráció a közvetlen feltétele a programban való részvételnek, ami nem ajánlásokhoz kötött. A regisztrációs kérelmeket a kialakuló személyes ismeretségek alapján hagyjuk jóvá. Hasonló alapon működik majd az alakulóban lévő Kör-Te közösségépítő egyesületünk tagságába való belépés, melyet az egyesület elnöksége hagy jóvá. A Kör-Te Egyesület hivatott majd biztosítani a program további működését a pályázati projekt lezárása után. Ajánlások csupán a Suska-körbe való belépéshez szükségesek. Ez egy meglévő, már működő rendszer, melynek szegedi csoportjához csatlakozunk egyenként a helyi közösség moderátoraival egyeztetve.

Pontosan hogy működik a suska-alapú elszámolás, és általánosan mit lehet tudni a suskáról? 

Krisztián: A suska egyfajta virtuális pénz, mely a közösség tagjai számára lehetővé teszi az egymásnak nyújtott szolgáltatások, szívességek és tárgyak adásvételének egyensúlyban tartását. Egy "csekkfüzet" segítségével pozitív, illetve negatív előjellel könyvelhető az adott, illetve a kapott dolgok suskában kifejezett értéke. Ez csak segítséget ad ahhoz, hogy mindenki viszonylag egzakt módon tudja mérni, hogy mit adott a közösségnek és mit kért attól. Így a tagoknak könnyebb egyensúlyt tartaniuk a kettő között. A "Falu a városban" program és a helyi suska-kör egymást erősíti, bővítve a suskával elérhető áruk és szolgáltatások körét, növelve a közösség létszámát. 

A suskát az teszi hatékonnyá, hogy a közösségen belül tartja az energiát. Szívességeket, használt bútorokat, könyveket, kézműves ajándékokat. élelmiszert és bármi mást mozgat a közösség tagjai között úgy, hogy bárkinek adhatsz, és bárki mástól kaphatsz segítséget. Ez sokkal hatékonyabb, mintha lehetőségeink kimerülnének például kettő család közötti közvetlen csereberében.

Tudsz mesélni megvalósult gyakorlati példákat, eseményeket a projekthez kapcsolódóan? Vagy még nem vagytok ebben a stádiumban?

Krisztián: Már körvonalazódik, milyen sokszínűek a programban rejlő lehetőségek. A felajánlások a nyelvtanítástól a pesti fuvaron át a házi termékekig sokfélék. A programban eszközöket is kölcsönzünk a közösség számára, de ezen túlnőve az teszi hosszú távon élővé a kezdeményezést, ha mindenki fel tud ajánlani saját ötleteket, szolgáltatást, feleslegessé vált tárgyakat.

Miként járul hozzá a projektetek az egészséges életmódhoz, a környezetvédelemhez, a fenntartható fejlődéshez?

Krisztián: Azt szoktam mondani viccesen a gyerekeknek, hogy az igazi környezetvédelem az, ha nem vásárolsz semmit. Legalább is nem boltban. De semmiképpen nem a "környezetbarát" nejlon a környezetvédelem, hiszen semmilyen hasonló eszköz nem lehet környezetbarát, amit egyszeri használatra gyártottak. Nincs fenntartható fejlődés, amíg fejlődés alatt a gazdasági növekedést értjük, s a nyugati típusú jólét képe lebeg a szemünk előtt. A GDP csak egy mutató arra, hogy időegység alatt mennyit sikerült pusztítani és felélni Földanya erőforrásaiból. A környezetvédelem szemléletváltás. Alázatra tanít. Egyszerű megoldásokra. Csupán a modern ember hiszi azt, hogy a fejlettebb egyúttal bonyolultabb is. 

Eszközeink, ötleteink, előadásaink segítenek felidézni, hogyan tartósíthatunk házilag egészséges élelmiszert. Amit nincs módunk jelenleg előállítani, ahhoz hogyan juthatunk hozzá hiteles emberi kapcsolatokon keresztül - akár suskáért is. Hogyan tarthatja el egy közösség önmagát  - minimalizálva a szennyezést, erősítve a szociális hálót és a közösségi szerepvállalást; s többek között az eszközök közösségi használatával csökkentve a vásárlást, a fogyasztást is. 

Természetesen ez egy folyamat, mely sokszor kompromisszumos megoldásokkal indul, türelmesen cserélve le életünk minden területén a működésképtelen megoldásokat működőképesekre.

A projekt a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével kerül megvalósításra.

Fotó:
pixabay.com