Menü

Miért dadognak a gyerekek?

  • Dátum: 2014.12.15., 15:26

A dadogás a beszéd ritmusának zavara, amikor a kisgyerek pontosan tudja, mit szeretne mondani, de nem tudja, vagy csak nehezen képes szavakba önteni gondolatait.

 

A dadogás igen sokrétű beszédhiba. Több probléma is kiválthatja. Például a környezeti változások, váratlan események bekövetkezése. Kialakulhat olyankor is, amikor a kisgyermeket valamilyen stressz éri és a feszültséget nem tudja kezelni, érzelmileg labilissá válik. Gyakran pedig akkor kezdődik el, ha szembesül a gyermek a vele szemben támasztott elvárásokkal, a rá váró feladatokkal, például óvoda-, vagy iskola kezdéskor, dolgozat íráskor.

Szerencsére azonban a legtöbb dadogó gyermeken már lehet segíteni, hiszen a szakemberek, a logopédusok és a fejlesztő pedagógusok komplex terápiát alkalmazva enyhítik, vagy szüntetik meg a gyerekkel közösen ezt a beszédhibát.

Érdekesség, hogy a kor előrehaladtával mindig újabb és újabb teóriákat fogalmaztak meg a szakemberek arról, hogy szerintük, vajon mi okozhatja a dadogást. Hippokratész például úgy vélte, a nyelv kiszáradása okozza a bajt, ezért legfőképp folyadékpótlást javasolt. A XIX. században már kóros elváltozásnak tartották és meg is operálták a dadogót, de a műtét az esetek nagyon nagy százalékában persze egyáltalán nem segített a páciensen. A XX. században már lelki, érzelmi okok miatt bekövetkező beszédzavarról beszélnek, egy másik felfogás szerint pedig az idegrendszer helytelen működése váltja ki.

A modern orvostudomány már sokkal összetettebb problémaként tekint a dadogásra. Személyes fejlesztést végeznek minden esetben, hogy a helyes beszédtechnikát kialakuljon.

Általában 2.5 éves kor körül észlelik a szülők a dadogást először, amikor a gyermekük habozik, tétovázik bizonyos szavak esetében. Más esetekben bizonyos hangokkal kezdődő szavakat nem mondd ki a csemete. Az is figyelemfelkeltő lehet, ha egy-egy szót elnyújt a kicsi, illetve más hangszínen, hangerővel próbálja kiejteni.

A modern beszédterápia tehát sok esetben segít. A szülők feladata pedig az, hogy rendszeresen gyakoroljanak csemetéjükkel, türelemmel bátorítsák, soha ne sürgessék, és szelíden bánjanak a gyermekükkel, hiszen ők egyáltalán nem tehetnek erről.

Fotó:
pixabay.com

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.