Menü

A szülők is iskolát kezdenek...

  • Dátum: 2015.08.31., 07:11

Holnaptól megkezdődik a tanítás az iskolás korú gyerekeknek. Mindez azonban nem csak a diákok számára jár változásokkal: a szülők életére is jócskán hatással van. Örülnek-e vajon, vagy megkönnyebbüléssel tölti el őket, hogy csemetéik újra visszaülnek az iskolapadba?

A gyermekek körében változó tendenciát mutat, hogy örülnek-e annak, hogy mától-holnaptól újra iskolába kell járni. A legtöbben nyújtanák még a nyári szünetet, de azért már hiányolják a társaságot és a barátaikat - a tanulást persze kevésbé... De vajon mit szólnak a szülők? Kik azok, akik örülnek az iskolakezdésnek, és kik azok, akik kevésbé?

Merthogy a szülők életére is jócskán hatással van a szeptember. Igaz, mostantól nem gond, hogy ki vigyázzon a gyerekre otthon, ha még akkora, hogy vigyázni kell rá, nem kell rágni a fülét, hogy elolvasta-e a kötelező olvasmányt (talán ezt a szerepet innentől átveszi az irodalomtanár), nem kell neki ebédet főzni hétközben, hogy ne haljon éhen, ha mondjuk napközis. Valljuk be őszintén: a szülők fele most biztosan megkönnyebbülten sóhajt fel: beindul a szokásos rutin, és a nap nagy részében (remélhetőleg) jó helyen van a gyerek, otthon kevesebb időt és odafigyelést igényel a csemete.

De biztos, hogy így van ez? Kevesebb energiabefektetéssel jár a szülőnek a sulikezdés? Innentől reggelente indítjuk iskolába a gyerekeket. Nincs lazsálás, meghatározott időpontban kell kelni, szendvicseket készíteni, összepakolni az iskolatáskát. Hozni-vinni a gyerekeket, ha nem egyedül járnak, a kisebbeknek ellenőrizni a leckéjét, időben ágyba küldeni őket, hogy kipihenjék magukat a másnapi tanításhoz, az esetleges különórákról nem is szólva... Bizony mindez a rutin sok-sok energiát igényel a szülő részéről is. Figyelni a tornacuccra, időben kimosni a ruhákat, és még sorolhatnánk. Nekik is megmérettetés ez, újra belerázódni a hétköznapok körforgásába.

S itt van még az aggódalom az oktatási intézmény és a gyermek "kapcsolatára" vonatkozóan: nem terhelik meg túlzottan a gyerekeket? Nem túl sok-e a házi feladat? Elég művelt lesz-e a gyermek, vagy épp ellenkezőleg, nem kap-e túl sok, később feleslegesnek tűnő információt?

Azért igyekszünk mindenkit megnyugtatni - főleg az elsős gyermekek szüleit, a többieket pedig emlékeztetni (mert az sosem árt): belerázódunk. Csak a kezdet nehéz, megszokni, visszaszokni, csak az első napokban izgulunk, hogy megvan-e minden könyv és füzet, és hogy tudja-e a gyermek, hogy melyik buszra kell szállni, valamint befizettük-e az ebédpénzt. Hamarosan mindez beépül a hétköznapokba, és teljesen természetessé válik. Októberre már [újra] profik leszünk. Egyetértenek? 

Fotó:
Pixabay.com

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.