Menü

Menzareform: tényleg egészségesebben eszik a gyerek?

Valami végre elmozdult az egészségtudatos táplálkozás irányába, ha már a közétkeztetés is reform alá került, ez mindenképpen jó hír. A minisztériumi rendelet ugyanis részletesen szabályozza a bölcsődei-óvodai-iskolai menzák menüjét, valamint a felhasználható alapanyagokat, kalóriatartalmat, stb. Kérdés, hogy vajon mennyire lehet nyugodt az egészségtudatos, gyermeke táplálkozására odafigyelő szülő? 

Az új rendelkezések szerint a menzák menüjében több a zöldség és gyümölcs, kevesebb a cukor és a só, valamint több a teljes kiőrlésű pékáru. Nem kerülhet az asztalra cukros üdítő, és a tálaláskor sem lehet pluszban sózni-cukrozni az ételeket. Mint mondják, az asztalokra kihelyezett só- és cukortartókat el kell látni egy felirattal, miszerint "a túlzott só- és cukorfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet". 

A felirat talán kevésbé hatékony, főleg a kisebb gyerekek esetében, de vélhetően a kamaszok is ritkán törődnek ilyesmivel. Mindenképpen örvendetes a megújulás, amely azt jelzi, hogy jó úton haladunk, de az egészségesen táplálkozó szülők még mindig nem nyugodtak igazán. A menüben így is minden második nap krumpli szerepel, rizst sokkal ritkábban kapnak a gyerekek ehhez képest, a tészták továbbra is finomlisztből készülnek, és az édes ételek szintén cukorral. Az sem teszi boldoggá az egészségtudatos anyukákat és apukákat, hogy a gabonaalapú ételeknek csak a fele készül teljes kiőslésű lisztből. 

Mint azt a szakemberek ismertették, a változtatás így is nehézkes volt, a gyerekek ízlése ugyanis általában ellentétes azzal, hogy mi az egészséges, és viszonylag nehezebben barátkoztak meg a módosításokkal. Nem lehet tehát azonnal csodát tenni, az étkeztetés átalakítása egy hosszabb folyamat része lehet. 

Jó lenne, ha nem csupán a menzák kerülnének átalakításra, hanem ennek megfelelően a tananyag is: a gyermek szerezhessen ismereteket, hogy miért érdemes kerülni a cukrot, vagy hogy mit jelent és miért fontos a rostdús táplálkozás. Emellett a szülőnek is nagy a felelőssége, hiszen a gyermek elsősorban tőle tanul, és az ő példáját követi. Otthon szerezhet bővebb, mindennapi ismereteket az egészséges táplálkozásról, továbbá hiába kedvezőbb a menzai menüsor, ha a gyermek az otthonában továbbra is egészségtelen ételeket kap, és szülei is csak ilyen ételeket fogyasztanak. Az ismeretbővítés tehát a felnőttekre is ráférne, de nyilván valahol el kell kezdeni: az is haladás, ha a jövő generációja megfelelő ismereteket szerez a témában. Mindazonáltal jó lenne, ha az egészséges életmóddal kapcsolatos információk már az alapműveltség részét képeznék. 

Az a bűvös nasidoboz…

Egy zöld műanyagdoboz. Vagy kék. Szögletes, vagy kör alakú. Nem túl kicsi. Tele nasikkal. Finom és üres kalóriák. Érzelmi evés. Stressz evés. Talán többen is szenvedünk néha ettől.. Mit lehet tenni ez ellen?

Stressz-evés

Az evés az egyik legnépszerűbb unaloműző és stresszcsökkentő tevékenység, főként a fiatalabbak körében. Ám ez egyáltalán nem olyan jó, mint gondolnánk.

Zabkása, arcradír, hajpakolás

A zab nagyon népszerű, olcsó és egészséges élelmiszerünk. Magas rost és gazdag E- illetve B-vitamintartalma mellett számos gyulladáscsökkentő anyagot is tartalmaz, a bőrnek is valóságos csodaszer, ne csak együk, külsőleg is szépüljünk tőle!

…és nem lesz unalmas a cukkini!

A cukkini rendkívül népszerű zöldségünk, kalóriatartalma elenyésző, szénhidrát benne alig, zsír szinte nulla, diétázóknak valóságos főnyeremény. Miért ne használnánk, akár édes, akár sós ételekhez?

Vitaminok hatása szervezetünkre

Vitaminokat naponta viszünk be a szervezetünkbe, akár az étrendünkön keresztül, akár vitamin-készítmények formájában. Ám így is előfordulhat, hogy némelyikből hiányt szenvedünk. Hogy melyiknek milyen hatása van, és hogyan pótolhatjuk, az ebből a cikkből kiderül.