Menü

Hogyan hat a környezetváltozás az egészségünkre?

A környezetváltozás jót tesz, legalábbis ez a kép él a fejünkben abból a korból, amikor az előkelő uralkodóinknak is azt javasolták, hogy nagyobb gond esetén utazzanak el valahová. De talán hétköznapi értelemben is tudjuk: ha valami súlyosabb trauma ér valakit, akkor legszívesebben világgá menne, ha tehetné. De vajon milyen esetekben tesz jót az egészségünknek a környezetváltozás?

A rövidebb, legalábbis belátható időtartamú, na és persze önként megválasztott környezetváltozás kifejezetten jót tehet az egészségünknek. Lehetnek persze egészségügyi szempontok a változásban (pl. asztma esetén frissebb levegő), de mi most elsősorban a helyzet lelki vonatkozását tárgyaljuk. A pozitív hatása ugyanis a környezetünk megváltoztatásának, hogy egy új helyzetbe kerülünk, ami leköti a gondolatainkat. Intenzívebben megéljük a jelen pillanatot, így kevesebb időnk van például a múlton rágódni, vagy kevésbé foglalnak teret a fejünkben a negatív, szomorú gondolatok. Örömmel tölhet el minket, hogy kiszakadtunk a szokásos napi rutinból. Ha nyaralásról, üdülésről van szó, akkor plusz előny, hogy a hétköznapi stresszt is magunk mögött hagyhatjuk, és olyan helyekre látogathatunk, mint például tengerpart, vagy hegyek, és a sok szépség gyógybalzsamként simogatja a bensőnket.

Igen ám, de mi van akkor, ha költözünk? Nos, ez éppen ellenkezően hathat, és sok esetben erősen megviseli az immunrendszert. Igen, még akkor is, ha a költözés önként választott és örömteli esemény. A testünknek-lelkünknek ugyanis időbe telik, amíg akklimatizálódik az új helyzethez, így hát ne lepődjünk meg, ha az első hónapokban többet vagyunk betegek. Új helyek, új bacillusok, új emberek vesznek körül minket, a szervezetünknek ehhez testileg is hozzá kell szoknia. Nem is beszélve a lelki vonatkozásokról. Hiszen egy-egy költözés alkalmával annyi minden megváltozik körülöttünk, hogy ez mindenképp egyfajta stresszként szolgál. Egyszerűen energetikailag át kell állnunk az új hely rezgésére, és össze kell simulnunk a környezetünkkel. Az átmeneti időszakban pedig normális, ha gyengébbnek tűnik az egészségünk.

Néhány dolog, amit nem takarítunk eleget

Gondoltál már arra, hányszor nyúlsz a távirányító után, milyen sokszor kapcsolod fel a lakásba belépve - még koszos kézzel – a villanyt? Mennyit tartod kezedben egész nap a mobiltelefonodat? Milyen sokszor vezetsz autót? Vajon mely tárgyainknak van a leggyakoribb tisztításra szüksége?

Az edzés utáni étkezés szabályai

Sokakban felmerül a kérdés edzés után, hogy vajon mit, mikor és mennyit szabad enni? Mindenképpen próbálj ki több lehetőséget, idővel úgyis meglátod melyik az, ami számodra a legjobb, leghasznosabb. Íme, néhány ehhez kapcsolódó praktika, melyeket érdemes a jövőben elsajátítanod a fejlődésed érdekében.

Infuenszer-példaképek – Hol húzzuk meg a privát szféra határát? 2.rész

Az előző részben kifejtettük, hogy lényegében kik az influenszerek, és felmerült a nagy kérdés: vajon miért van rájuk szükség, vagy épp miért nem? Miért jobb talán, ha vannak saját ötleteink, és elgondolásainkat követni, avagy miért nem probléma, ha épp példaképeket keresünk magunknak. Ezúttal az új internetes dimenzió etikai vetületét jártuk körül, hiszen érdekes kérdés, hogy mit szabad, mit illik, és mit nem egy-egy öntevékeny elgondolás kapcsán.

Okos holmik, jó vagy nem?

Okos telefon. Okos mosógép. Okos takarítógép, robot porszívó, okos óra, okos személyi mérleg mindenféle kijelzővel, okos tablet, okos mérleg, intelligens lázmérő és még sorolhatnánk. Vajon több előnye, mint hátránya van intelligens készülékeinknek?

Nátha kezelése gyorsan

Tél van, és a változékony időjárás ellenére többnyire hideget tapasztalhatunk a napi sétáink során. Amivel semmi gond nincs, egészen addig, míg meg nem jelenik az ismerős vörös folt az arcunkon, amit az orr folyás okoz, és el nem kezd rázni a hideg a fűtött szobában is. A téli náthán mindenki szeretne minél hamarabb túlesni. Mutatunk pár örök érvényű tippet.