Menü

Kutya-szempontból alul-kulturált ország vagyunk

Az állattartás módján is jól lemérhető egy ország kultúrája. A kutyákhoz való hozzáállásban is megmutatkozik: jócskán van még hová fejlődnünk.

Olaszország és Svájc – kettő azok közül a nyugati országok közül, amelyek teljes természetességgel tudnak együtt élni a kutyákkal. Minden boltba, üzletbe bemehetnek az ebek mérettől függetlenül – akár az élelmiszerboltokba is. Kávézók, éttermek, szálláshelyek teljes természetességgel fogadják a kutyákat, a reptéren szintén segítőkészek, Olaszországban pedig még kutyás tengerparti strandokat is találunk, ahol az állatoknak fekhelyek, valamint agility-pálya áll rendelkezésre. Arra is láthattunk példát, hogy a kórházban ott lehetett a kutya, hogy segítse gazdája gyógyulási folyamatát.

Ezzel szemben mi a helyzet Magyarországon? A Balaton teljes területén tilos kutyát vinni a vízbe. Persze vannak helyek, ahol mégis fürdetnek a gazdik, de hivatalosan ez illegális. Alig akad üzlet, ahová a kedvencek is bemehetnek, sőt az InterCity vonatról teljesen letiltották a kutyákat (Svájcban pl. ingyen utazhatnak). Sokan a hatósági szabályozásokra fogják az elutasító hozzáállást, pedig ez nem helytálló: az ÁNTSZ pl. azt mondja, az üzlet tulajdonosának jogköre eldönteni, hogy a kutya bemehet-e a boltba, vagy sem, és ez a rendelkezés az élelmiszert árusító üzletek esetén is érvényes.

Noha találkozhatunk egy-két jó kezdeményezéssel, mint pl. a budapesti Allee Bevásárlóközpont kutyabaráttá tétele, ez még mindig igen ritka. Sajnos a negatív hozzáállás a gyakoribb. Ennek oka a legtöbb esetben a félelem, méghozzá igencsak alaptalanul.

Néhány kiragadott példával támasztják alá az elutasító szemléletet, amit a híradóban látni, pedig ez ugyanolyan, mintha nem ülnénk autóba, hiszen az esti híradóban mindig beszámolnak néhány balesetről.

A fennálló szemléletet hazánkban azzal is indokolják, hogy itt maga az állattartás is felelőtlenebb, mint a példázott nyugaton. Ebben valóban sok igazság van, hisz az emberek jó része a kutyákat egyáltalán nem társként, csupán úgymond „kellékként” kezeli. Azt viszont elfelejtik, hogy nem is ezen hozzáállásukat igénye a kutyát magukkal vinni. Továbbá talán felelősségteljesebb szemlélet kezdene elterjedni egy elfogadóbb környezetben.

Az alulról jövő kezdeményezéseket az ismertetett indokokkal hamar leszerelik, már ahol egyáltalán méltatják rövid figyelemre, de a felülről jövő rendelkezések sem támogatják a helyzet javulását. Hiszen az új jogszabályi környezet szerint mindössze a magyar kutyafajták kaphatnak törzskönyvet.

Sajnos az állatvédők tudják, ez rengeteget ront az egyébként is súlyos helyzeten: a menhelyek telítettek, és rengeteg a kutyaszaporító – sokan maguk sem tudnak róla információhiány miatt, hogy a tenyésztés jóval nagyobb szakmai rálátást és hozzáállást igénylő feladat. Így azonban még inkább összeolvadnak a szaporítók, akik tenyésztőknek vallják magukat mindenféle háttér és ismeret nélkül csupán a két kutya „összeeresztésével” mindenféle körültekintés nélkül.

Pedig az igény biztos, hogy jelentkezik, sok kedvencet tartó hördült fel a vasút említett tiltó szabályozásakor. Demény, a híres vizslablogger pedig sztár lett, akinek a facebook-on 50 ezer követője van, gazdájának két könyve jelent meg, és sok újságban is szerepelt. Számos példa van, amikor igényes állattartók szenvednek a tiltó szabályozások miatt, hiszen úgy vélik, kutyájukat nem biztonságos mondjuk egy üzlet előtt hagyni, amíg vásárolnak, vagy szívesen magukkal vinnék, de mindezt nem tehetik meg. S miért? A kultúra, az eltúlzó negatív hozzáállás és a félelem miatt. Ideje változtatni, és példát venni a pozitívabb szemléletű országokról!

Már csekély testsúlycsökkentés mérsékli a társbetegségek kezelésére fordított gyógyszerek költségeit

Az elhízás népbetegség, sőt nem túlzás azt állítani, hogy már-már világméretű járvány. Sajnos hazánk Európa legelhízottabb nemzete az OECD adatai alapján, így nem csak a megelőzés, hanem a kezelés is kiemelt fontossággal bír. Az egyéni egészségügyi kockázatokon túl az elhízás következtében kialakuló betegségek mintegy 207 milliárd forintos többletterhet rónak az államkasszára.

Szeretetnyelvek

Az, hogy van egy anyanyelvünk, és vannak nyelvek, melyeken meg tudjuk értetni magunkat, természetes. De nemcsak a beszédünknek van nyelve, hanem a cselekedeteinknek is. A homlokráncolás, a bólogatás, ökölrázás mind olyan jel, amit mindenki megért, még akkor is, ha nem egy nemzethez tartozik. De ami sokaknak meglepő, hogy különféle szeretetnyelvekkel rendelkezünk. Ezeket fogjuk most megismerni.

A szóbeli nyelvvizsga stressze

Mindenkinek aki továbbtanulásra adja a fejét szembe kell néznie a nyelvvizsga nehézségeivel. Íme néhány tipp, hogy a szóbeli nyelvvizsga kapujában se rettenjünk meg! Hajrá, sikeres vizsgára fel!

Hogyan segíthetsz, ha valaki depressziós a környezetedben?

A depresszió egy aktívan terjedő mentális megbetegedés. Sokszor nehéz beismerni (vagy felismerni), mivel is állunk szemben, és ez a férfiaknak gyakran nagyobb problémát jelent, mint a nőknek.

Hogyan (ne) viselkedjünk konditeremben?

Néhány egyszerű illemszabály betartásával mindenki kellemesebben és családias légkörben érezheti magát az edzőteremben, mely dolgokra figyeljünk oda, ha a sportnak ezt a fajtáját választjuk?