Menü

Te milyen szinten kommunikálsz?

A jó kommunikációt mindenhol hangsúlyozzák, és sokat olvashatunk a különböző kommunikációs technikákról is. Társas kapcsolatokban, családon belül, esetleg barátok között viszont fontos a kommunikáció szintje, mélysége is.

Röviden: nem mindegy, hogy az időjárásról beszélgetünk, vagy az érzelmeinkről. A nagy általánosítás szerint az angolok bármilyen nagy esemény, vagy baj esetén hajlamosak inkább az időjárásról csevegni, minthogy a komolyabb dolgokat megtárgyalják. De biztos mindannyian voltunk már abban a helyzetben, hogy valakivel nem sikerült mélyebben megosztani a gondolatainkat, hiába is szerettük volna: előbb beszélgettünk a focivébéről, mint arról, amiről valóban kellett volna. Rólunk, a kapcsolatunkról, a konfliktusainkról, az érzelmeinkről. Van, hogy a mélyebb kommunikáció csak két bizonyos ember között akadozik, de van olyan is, aki általánosan elzárja magát a világ elől, és igazából senkivel sem tud nyílt kommunikációt folytatni.

S hogy milyen szintjei is vannak a kommunikációnak? Gary Smalley a könyvében öt kommunikációs szintet emleget, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szeretteink felé minél intimebb, közelibb kommunikációt alakíthassunk ki a kommunikációs szintek megismerésével.

  1. Az első szinten teljesen felszínes kommunikáció zajlik, csupa közhelyek. „Köszi, jól vagyunk. Igen, a család is. Minden rendben.” Persze lehet, hogy nem így van, de olyan jó angolosan nem kívánunk egymással többet megosztani, vagy egyszerűen nem a kérdezőre tartozik.
  2. A következő, második szinten már kiderül valami az életünkről, tényeket ismertetünk, de ennél többet nem árulunk el. „Vettem ma egy pulóvert, mert hidegre fordult az idő.”, vagy „Ezek a keletiek már megint háborúznak egymással.” Lehet, hogy beszélgetünk a kollégánkról, politikáról, vagy valaki másról, de csak könnyen hozzáférhető, egyszerű információkat osztunk meg.
  3. A harmadik szint a véleményünk kifejezése. Ez az a szint, amelyig általában eljutnak a társas kapcsolatok, pedig még csak a kommunikációs spirál közepénél járunk. Elmondjuk, hogy mi tetszik, nem tetszik a másikban, vagy a világban. Megosztjuk az elvárásainkat, kifejezzük a szándékunkat a másikkal szemben, valamint kinyilvánítjuk az akaratunkat. A probléma az, hogy általában a vélemény nem magunkkal, hanem a másikkal kapcsolatos, és megjelennek a konfliktusok.
  4. Itt már elérkezünk az intim kommunikációhoz, amelyre nem mindenki képes. A negyedik szinten megosztjuk egymással az érzelmeinket, és őszintén merünk azokról beszélni. Nem csak magunkban rágódunk azon, hogy kezd megváltozni közöttünk a viszony, hanem ki is fejezzük azt. Elmondjuk a másiknak, hogy szeretjük, de nem csak egy közhelyes módon valamiféle „szeretlek-sms-ben”, hanem valódi érzelmeket tükrözve. Hiteles, helytálló információk hangzanak el a valós érzéseinkről.
  5. A legmélyebb kommunikációs szint, amikor ki merjük fejezni a szükségleteinket. Nem csak azt mondjuk el, hogy hogyan érzünk, hanem azt is megfogalmazzuk, hogy mire lenne szükségünk. Ennek a nehézsége nem csak abban rejlik, hogy a másikkal hogyan tudunk kommunikálni, hanem abban is, hogy saját magunkkal mennyire tudunk őszinték lenni, és mennyire fordítunk időt a saját gondolataink tisztázására. Hiszen a szükségleteit csak az tudja kifejezni, aki tisztában van velük. Nagyon sok ember saját magának sem tudja (vagy meri) bevallani, hogy mire is lenne szüksége. Az pedig már a legintimebb szint, ha valaki ennek tudatában van, és képes is azt megosztani a másikkal.

Az, hogy milyen szinten vagyunk képesek kommunikálni, visszajelzést ad a társas kapcsolatunk, kapcsolataink minőségéről, mélységéről, de a saját személyiségünkről is.

A válásról

Napjaink legkényesebb témája, és egyben egyre növekvő problémája lett a válás, amelyre lassan olyan természetesen gondolunk, mintha csak bárkivel megtörténne. De miért van ez, és miért nem próbáljuk elkerülni?

Ingerültség – mondj rá nemet!

Az őszi időszak sem kevésbé stresszes, mint a téli, a tavaszi vagy a nyári. Főleg azoknak, akik nem szeretik az időjárás szélsőséges változásait, a hirtelen nagy terheket, nehezen birkóznak meg a változó szokásokkal vagy a rövidülő napokkal. De bármilyen évszak is legyen, fontos, hogy az ingerültségünket ne vezessük le másokon, és a saját feszültségünk ne legyen a kapcsolataink romboló tényezője.

Hagyd magad aludni!

Abban a rohanó világban, amiben élünk, nem az alvás szerepel az első helyen a fontossági sorrendben. Pedig az alvás, a pihenés alapvető dolog, létszükséglet, az egészséges életünk alapja és egy fontos hormon termelődésének az ideje. Jó hír azonban, hogy megfelelő táplálkozással ezen is segíthetünk!

A sírás jótékony hatásai

Bár a sírás nem pozitív történésként él bennünk, és a legtöbben negatív érzelmeket és élményeket csatolnak hozzá, mégis rengeteg pozitív dolog is eszünkbe juthatna róla. Például már az örömkönnyek is olyan dolgok, amelyek melegséggel töltik el az ember szívét. De még ezen kívül is találunk bőven hasznot benne.

A jelen ajándékainak kicsomagolása

A mai rohanó társadalmunkban sokan panaszkodnak, hogy nem tudják megélni a pillanatot tömérdek befolyásoló tényező miatt. A fókuszálatlan, szelektív figyelmünk, múlton való rágódásunk és félelmeink kihatással vannak az itt és mostra. Szeretnék tippeket adni, amelyek hasznosak lehetnek, hogy jobban fókuszáljunk a jelenünkre.