Menü

A nők rossz helyen keresik az önmegvalósítás titkát?

A nők nap mint nap kihívásokkal kénytelenek szembenézni, miközben igyekeznek a lehető legtöbbet nyújtani az életük legfontosabb területein, így a munkahelyen, a kapcsolataikban és a mindennapi jólétük tekintetében. Vágyaik és ambícióik ellenére azonban sokan azt érzik, hogy akadályok állnak az útjukban.

Egy új globális kutatás rávilágított arra, hogy a nők valószínűleg rossz helyen keresték a megoldást, amely mindvégig karnyújtásnyira volt tőlük. Ugyanis kiderült, hogy a nőket leginkább a saját magukkal, vagy pontosabban szólva a „belső kritikusukkal” való törékeny kapcsolatuk gátolja a kiteljesedésben.

A Danone Activia megbízásából nemzetközileg a Google és a GlobalWebIndex, illetve hazánkban a TNS Hoffmann által elvégzett világméretű felmérés szerint a nőket „belső kritikusuk” akadályozhatja sikereik elérésében. A magyar nők 79%-a egyetértett azzal az állítással, hogy „a saját belső kritikusom a legtöbb egyéb tényezőnél jobban képes hátráltatni a munkámban”. Továbbá a hazánkban megkérdezettek nők 89%-a egyetértett azzal az állítással is, hogy „a saját belső kritikusom a legtöbb más tényezőnél erőteljesebben képes hátráltatni a magánéletemben”.

A „belső kritikus”, azaz a belső hangunk, vagy szemléletmódunk, ami önbizalomhiányt okozhat, elbátortalaníthat, és elveheti kedvünket a terveink megvalósításától. De vajon mire képes valójában?

Fontos tudni, hogy ez a belső kritikus eddig kiaknázatlan lehetőségeket is nyújthat ahhoz, hogy sikeresek lehessünk az életünk fontos területein. A belső kritikusunk a személyiségünk kulcsfontosságú része, mely bátoríthat és segítségünkre lehet terveink sikeres megvalósításában.


A mindenkiben jelen lévő önkritika, amely, ha túlzottan szigorú, akkor önbizalomhiányt eredményezhet, elveheti a bátorságot,
a kezdeményezőkészséget, tehát gyakorlatilag gúzsba köthet. A kutatás alapján ez a belső hang a felelős azért is,
a nők kevésbé mernek fizetésemelést vagy előléptetést kérni, hogy nem mernek ismerkedni vagy több időt partnerükkel tölteni,
illetve nehezen vágnak ismeretlen dolgokba, és kevésbé nyitottak az újdonságokra. Tudatos hozzáállással és önismereti tanulással
azonban ez a visszatartó erő ösztönző, konstruktív energiává változtatható. Így ha a túlzott önkritikát sikerül reális, egészséges szintre hozni,
akkor belső iránytűként segíthet megtalálni a helyünket, a saját útukat, önazonossá válni, azaz elérni az InSync állapotot.


Az elismert szerző, szociálpszichológus és a tudatosság szakértője, Ellen Langer a Harvard Egyetem professzora a következőket mondta: „A „belső hangunk” hozzásegíthet a sikerhez és a jóléthez, vagy vissza is tarthat bennünket attól függően, hogy az önkritika miatt csak sodródunk, vagy tudatosan viszonyulunk hozzá. „Tudatosabb hozzáállással élhetünk olyan lehetőségekkel - és rengeteg kellemes meglepetés ér majd minket -, amelyek mellett különben észrevétlenül elmegyünk. Sőt, mindeközben új távlatok nyílhatnak meg.”

Ha a „belső kritikusunkat” segítőként, konstruktív szemlélettel fogadjuk a munkában, magánéletben és a mindennapjainkban, elsimíthatja belső konfliktusainkat. Így egyensúlyba kerülhetünk önmagunkkal, harmóniában lesz a test és a szellem, ennek köszönhetően pedig pozitívabban, InSync-állpotban élhetünk.

Az, hogy a magyar nők 61%-a egyetértett azzal, hogy „általában jelentős nyomást helyezek saját magamra annak érdekében, hogy mindig maximálisan teljesítsek”, mutatja, hogy eddig kiaknázatlan izgalmas lehetőség rejlik a „belső kritikus” átértelmezésében, amelyet ha konstruktívan használunk, kihozhatjuk magunkból a legtöbbet.

A globális felmérésben részt vevő nők szerint, amikor együttműködnek belső kritikusukkal, elérik az InSync-állapotot, és pozitívabban vélekednek saját magukról. Ez az érzés pedig átsugárzik az életük legfontosabb területeire is, melyek a magyar nők visszajelzései szerint következők:

Kutatási eredmények

- A magyar nők 97%-át veti vissza saját túlzó önkritikájuk

- A magyar nők sokkal szigorúbbak önmagukkal, azaz a globális átlagnál jóval erősebben visszafogja, gátolja őket önkritikájuk. A magyar nők 80%-a szerint belső kritikusuk jóval erősebb negatív hatást gyakorol rájuk, mint a legtöbb külső tényező. Ugyanezzel az állítással a nemzetközi válaszadók mindössze 60%-a értett egyet.

- A nemzetközi eredmények ismeretében, főleg a munka tekintetében térünk el a globális átlagtól, a magyar nők itt érzik legjobban a korlátozást. Tízből nyolc válaszadót negatív énképe sokkal inkább visszatartja a napi munkavégzésben, mint bármi más. A globális adat ebben az esetben is lényegesen alacsonyabb, tízből kevesebb, mint hat nő számára jelent ez problémát.

- Mindezek után talán nem is meglepő, hogy a magyar nők 64%-a nem mer felszólalni szakmai kérdésekben, több mint fele (53%) fél fizetésemelést kérni, és 51%-uk előléptetésért sem folyamodik. Azok a nők azonban, akik önkritikájukat önelfogadással megszelídítették, lényegesen jobban bíznak saját rátermettségükben, intelligenciájukban, és így a lehető legtöbbet nyújtják a munkában is. A hazai 94%-os érték 10%-kal megelőzi a nemzetközi átlageredményt. Tehát a külföldi dolgozó nőkhöz képest a magyar hölgyeket jobban visszahúzza az önkritika, de amennyiben ezt sikerül optimális szinten megélni, magabiztosabbá és eredményesebbé válnak.

- Sajnos ez a kéretlen belső hang a magánéletben is érezteti hatását. A hazai válaszadók 89%-a szerint a belső kritikusuk mindennél jobban visszaveti őket a kapcsolataikban is. A nemzetközi 62%-hoz képest ez rendkívül nagy különbség. A megkérdezett magyar nők 70%-a nem tartja magát elég vonzónak (ez az érték globálisan 59%), és a megjelenéssel kapcsolatos önkritikájuk nemcsak a közérzetüket, de a párkapcsolatukat is rontja, hiszen a válaszadók 62%-a önbizalomhiány miatt kevésbé közeledik partneréhez. Mindazok viszont, akik hisznek magukban, nagyobb százalékkal mernek beszélgetést kezdeményezni a vágyott férfival (84%), illetve gyakrabban keresik párjuk társaságát is (89%).

- Az egyetlen vizsgált terület, ahol a magyar nők nagyobb önbizalommal rendelkeznek, mint külföldi társaik, az a szabadidő eltöltése. Bár itt is érződik a túlzó önkritika káros hatása - például a magyar nők 48%-a nem mer új hobbit vagy tevékenységet kipróbálni, mert fél attól, hogy nem teljesítene jól -, de ez az érték globálisan ennél is magasabb, 58%. Ebből a szempontból a magyarokat kevésbé korlátozza az önbizalomhiány új hobbi, vagy szabadidős tevékenység végzésében. Sőt, amennyiben szinkronba kerülnek önmagukkal - feltételezhetően a reális önismeretnek köszönhetően - a nemzetközi átlagnál nagyobb mértékben élvezik az újdonságokat (90%).

Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus a hazai kutatási eredmények értékelése kapcsán elmondta, hogy "tapasztalata szerint kevesen tekintik barátjuknak a belső hangjukat. Jóval gyakoribb, hogy a korai szocializáció során megélt kritikák, a kortársak negatív visszajelzései hosszú időre visszavetik az önmagunkba vetett hitet. Ilyen esetekben kitartó munka, és főként az önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásmód megváltoztatása szükséges ahhoz, hogy reálisabban lássuk önmagunkat, a bennünk rejlő lehetőségeket. Harmónia esetén a „vágyott” állapotunk nem áll elérhetetlenül messze az aktuálistól, és ez az, ami miatt motiválttá tesz".

A Danone Activia azért hívta életre az „InSync” kezdeményezést, hogy arra inspirálja a nőket, hogy a legtöbbet hozzák ki önmagukból életük legfontosabb területein. „Bár a „belső kritikus” hangját csak mi maguk halljuk, de elég erős hatással van ahhoz, hogy befolyásolja az életünk fontos területeit. Ez néha építő jellegű, de gátolhat is, amennyiben a hatására kételkedni kezdünk a döntéseinkben, túl nagy nyomást helyezünk magunkra, vagy irreális elvárásaink támadnak magunkkal szemben”, mondja Gyergyói-Szabó Anita, a Danone külső kommunikációs menedzsere. „Az „InSync” kampányunk célja, hogy inspirálja és ünnepelje azon nőket, kiknek sikerült konstruktív kapcsolatot kialakítani "belső kritikusukkal" és ezáltal testi-lelki harmóniába kerültek, önazonossá váltak."

Ha együttműködünk a "belső kritikussal" ahelyett, hogy engednénk, hogy visszatartson, óriási változást hozhat az életünkbe azáltal, hogy kiegyensúlyozottabbá és harmonikusabbá teszi a mindennapokat. A „belső kritikus” szerepe valóban kritikus, abban, hogy sikerüljön kihozni magunkból a legjobbat a munkahelyen, a magánéletben és a mindennapokban is. Így habár első pillantásra nem egyértelmű, valójában ő a legerősebb szövetségesünk!

*A kérdőíves kutatás 2016 július-augusztus hónapjaiban zajlott az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Belgiumban, Brazíliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Japánban, Kanadában, Lengyelországban, Mexikóban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, Romániában, Spanyolországban és Magyarországon. A felmérést nemzetközileg a Google és a GlobalWebIndex, hazánkban pedig a TNS Hoffmann kutatócég végezte.

Nyári diákmunkák

Ahogy beköszönt a nyári szünet, a diákokra rászabadul a két és fél hónapnyi szabadidő, amivel olykor nem is tudnak mit kezdeni. A bulizás, nyaralás és fesztiválozás sokba kerül, így érdemes elgondolkodni azon, hogyan kereshetik meg a rávalót.

Néhány hiba, amit elkövetünk szépségápolásnál

Számtalan médiumban hallani-látni-olvasni arról, hogyan ápoljuk bőrünket, hajunkat, milyen kencéket, kozmetikumokat kenjünk magunkra, hogy sminkeljünk. De ritkán esik szó azokról a mindennapi szépségápolási szokásainkról, amelyek –valójában- káros hatással vannak ránk. Nézzünk néhány hibát, amit ilyenkor elkövethetünk.

Nyári túlélőcsomag, melyet érdemes mindig magunkkal vinni

A víz és a naptej, csak az alapkellék a táskába. Mit vigyünk még, ami akár életmentő is lehet?

Minden, ami a sírással kapcsolatos

Minden ember életében van olyan pillanat, amikor elérzékenyül és könnycseppek jelenek meg a szemében. A nevetés és a sírás szinte édes testvérek, és mind a kettő valamilyen hatással van az őket átélő személyre. Most vegyük sorra, hogy mit tesz velünk a sírás folyamata.

Terhek nélkül, könnyedén

Szeretnéd, ha mindenki, akit szeretsz, boldog lenne? Tudod milyen fáradtan felkelni, és roskadozni az állandó terhek alatt? Milyen, mikor mindenki más gondja a te válladat nyomja? Tudod, hogy milyen érzés, amikor mindenki más fontosabb, mint te? Vajon, muszáj ennek így lennie?