Menü

Világhírű magyar felfedezések története

Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédő vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.

Magyar tudósaink élete és felfedezéseik sorsa nem mindig alakult zökkenőmentesen a történelem során. Jellemzően büszkék vagyunk nemzetünk lángelméire, akik rendkívüli jelentőségű felfedezéseket ajándékoztak a világnak, ám a szabadalmaztatás, a versenyszellem vagy a technikai vívmány pusztító képessége sokszor megnehezítette zsenijeink életét. Elég, ha például Szilárd Leó nukleáris láncreakcióval kapcsolatos felismerésére gondolunk: a felfedezés megnyitotta az utat az atombomba előállításához, majd bevetéséhez. Ezt megelőzően a magyar fizikus félelmetes lehetőségnek tartotta felfedezését, ezért Einstein segítségével levelet fogalmaztatott Franklin D. Rooseveltnek, így kerülve el, hogy az atomfegyver pontos előállítási terve a náci Németország kezére kerüljön.

A kortársakkal való versenyfutás nem kímélte meg Szent-Györgyi Albertet sem, aki saját tanítványával, Joseph L. Svirbelyvel került szembe: a C-vitamin szabadalmaztatásakor mindkét fél a másikat vádolta azzal, hogy ellopta az ötletét. A szabadalmi jog végül a kísérleti adatok birtokában Szent-Györgyihez került. Felfedezéséhez az alábbi történet köthető: a tudós felesége a vacsorához paprikasalátát készített, amit Szent-Györgyi nem akart megenni, ezért kutatásra hivatkozva magával vitte a laboratóriumba. Nagy meglepetés érte, amikor kiderült, hogy a paprika jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és sokkal könnyebb volt kinyerni belőle, mint a korábban próbált citrusokból és káposztából.


Vita folyt arról, hogy kinek a találmánya a C-vitamin

Ahogy történelmünket, úgy napjainkat is erősen meghatározzák az informatikai, fizikai vagy éppen az egészségügyi vívmányok. Ennek egyik példája Czeizel Endre életműve. Az általa kutatott magzati fejlődési rendellenességek megelőzésére az 1990-es években elterjedt, folsavat tartalmazó multivitamin-készítmények népszerűsége és fontossága azóta is töretlen. Kínában például a várandós nőknek kötelező a folsavat is tartalmazó pirula szedése, az USA-ban pedig a lisztet dúsítják a folsavval, amelynek népegészségügyi hasznát már kimutatták a szakemberek. Jelenleg a világon több mint 30 000 újszülött esetében előzhető meg a koponyahiány vagy a nyitott gerinc rendellenesség kialakulása, de az Egészségügyi Világszervezet feljegyzése szerint, amennyiben a világon minden családot tervezőnél alkalmazható lenne a magzatvédő vitamin, évente mintegy 1,8 millió újszülöttnél lenne elkerülhető a sorsukat megpecsételő magzati rendellenesség. A professzor munkássága már a múltban is összefonódott az Egészségmegőrzési és Diagnosztikai Központ nevével, amely 2016 áprilisa óta Czeizel Intézet néven folytatja tevékenységét a genetikus szakmai iránymutatásának megfelelően.


Czeizel találmánya 1,8 millió újszülőttet menthet meg

A legtöbb feltalálóra általánosságban jellemző, hogy életük minden percét a további kutatásra, fejlődésre szánták. A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi János 1839-ben szabadalmaztatta ötletét, és a találmány eladásából befolyt összegből fedezte berlini egyetemi, később hoffenheimi akadémiai tanulmányait. Szűk tíz évvel később pedig az 1848-49-es szabadságharcban volt jelentős szerepe: Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.

Miért hízunk télen és mit tehetünk ellene?

A téli hónapokban hajlamosabbak vagyunk a hízásra. Ez sajnos tény. Oka valahol abban keresendő, hogy az ősi időkben ez a télen növesztett plusz zsírréteg a túlélés része volt, védelmet adott a hideggel szemben, azonban ebbe egyáltalán nem kell beletörődnünk. De mi a megoldás a téli hízás ellen?

Néhány dolog, amit nem takarítunk eleget

Gondoltál már arra, hányszor nyúlsz a távirányító után, milyen sokszor kapcsolod fel a lakásba belépve - még koszos kézzel – a villanyt? Mennyit tartod kezedben egész nap a mobiltelefonodat? Milyen sokszor vezetsz autót? Vajon mely tárgyainknak van a leggyakoribb tisztításra szüksége?

Infuenszer-példaképek – Hol húzzuk meg a privát szféra határát? 2.rész

Az előző részben kifejtettük, hogy lényegében kik az influenszerek, és felmerült a nagy kérdés: vajon miért van rájuk szükség, vagy épp miért nem? Miért jobb talán, ha vannak saját ötleteink, és elgondolásainkat követni, avagy miért nem probléma, ha épp példaképeket keresünk magunknak. Ezúttal az új internetes dimenzió etikai vetületét jártuk körül, hiszen érdekes kérdés, hogy mit szabad, mit illik, és mit nem egy-egy öntevékeny elgondolás kapcsán.

Okos holmik, jó vagy nem?

Okos telefon. Okos mosógép. Okos takarítógép, robot porszívó, okos óra, okos személyi mérleg mindenféle kijelzővel, okos tablet, okos mérleg, intelligens lázmérő és még sorolhatnánk. Vajon több előnye, mint hátránya van intelligens készülékeinknek?

Alul motivált vagyok – mi a baj velem?

A motivációnk elvesztése könnyen depresszióba sodorhat minket. Hogy ezt a veszélyt elkerüljük, muszáj megtalálni az okainkat, és megváltoztatni azokat, vagy legalábbis tenni a változásért.