Menü

Tévhitek, melyek veszélybe sodornak

A mai test- és egészségtudatos világ számos hiedelemmel és tévhittel van átszőve. Mit és hogyan együnk, miként sportoljunk? Az információ rengeteg, de nem könnyű rendet vágni közötte.

Kezdjük a táplálkozással! A kezdő egészségtudatos gyakran esik abba a hibába, hogy hisz a különböző élelmiszerek – nyilvánvalóan az elsősorban a reklámszempontokat figyelembe vevő - csomagolásának, borításának, kinézetének, stb. Azaz leveszi a polcról a diétásat, a hozzáadott cukor nélkülit, az alacsony zsírtartalmút, azt, amelyiken karcsú nők és férfiak mosolyognak, behúzott hasak szégyenítik meg a centit, azokat a termékeket, amelyek egészségesnek látszanak. Csakhogy nem feltétlenül azok. Nem minden esetben egyszerű, de ha oda akarunk figyelni arra, hogy mi kerül a tányérunkra, a boltokban egyszerre figyeljük a cukor és zsírtartalmat, valamint a kalóriaértékeket. Próbáljunk a változatosságra koncentrálni, emellett elkerülni a kész, vagy félkész, agyon tartósított termékeket. Nézzük meg azt is, hogy mennyit (és milyet) eszünk, iszunk a mindenféleképpen egészségesnek gondolt gyümölcsjoghurtból, gyümölcsléből, vagy gabonapehelyből!

A fogyás érdekében ne hagyjunk ki étkezést, inkább a fent említett minőségi ellenőrzés mellett ügyeljünk a mennyiségre. A reggeli elhagyása az egyik fő butaság, számos negatív következménnyel járhat.

A mozgással kapcsolatban is rengeteg a tévhit. Ezek ott kezdődnek, hogy az emberek egy jelentős része nem tudja kiválasztani a számára megfelelő mozgásformát. Például feleslegesen erősít, vagy a kardió edzésnek áll neki rossz felfogásban. A kiválasztásban és az edzéstervben jól jön szakember tanácsa, de az alapvető dolgokkal nem árt tisztában lennünk. Például, ha csak heti egy edzésre van időnk/energiánk, akkor sem kell feladni az egészet, ez is több, mint a semmi, s ha ügyesek vagyunk, még így is lehet fejlődni. Nagyobb túlsúllyal lehetőleg ne kezdjünk azonnal kilométeres futásba, a fokozatossággal sok mindent megspórolhatunk, például azt, hogy elmenjen a kedvünk az egésztől.

Átlag embernek, átlagos terhelés mellett nincs szüksége izotóniás italra és egyéb „csodaszerekre”. Felesleges agyonerőltetni magunkat nagy súlyokkal, mindenki annyit emeljen, hogy az ne járjon nagy fájdalommal. Ugyanakkor nem szabad megijedni a súlyzós edzésektől a hölgyeknek sem, hiszen az ugyanúgy az alakformálás része lehet, mint az aerob gyakorlatok.

Helytelen szokások, amelyeket egészségesnek hiszünk

Mindannyiunknak vannak olyan szokásai, amikről tudjuk vagy sejtjük, hogy egészségtelenek, mégis szinte nap, mint nap megtesszük őket. Vajon tudunk ezeken változtatni? S miért olyan nehéz új pozitív szokásokat kialakítani, vagy a károsakat elhagyni?

Motiváció a mozgáshoz

Manapság egyre több helyen látni, hogy a mozgás az emberek nagy hányadát érdekli, de mi a kiváltó ok? Túlontúl sokat olvashatjuk talán az ezekkel kapcsolatos cikkeket, megnyilvánulásokat a közösségi médiában? Vajon régen is ennyi „Gyurma Gyuri és Iron Lady” volt, csak kevesebb figyelmet kaptak?

Miért eszünk többet, mint amire szükségünk van?

A túlsúly oka nem csak az, hogy hizlaló ételeket fogyasztunk, hanem az is, hogy jóval többet eszünk, mint amire szükségünk lenne. Ezen a téren a változást nem a gyomrunknál, hanem fejben kell elkezdeni.

Hogyan vásároljuk és tároljuk az élelmiszereinket?

A minőségi élelmiszerek kiválasztása a vásárlásnál kezdődik, de oda kell figyelni a megvásárolt termékek megfelelő tárolásra, a hűtő tisztán tartására. Az alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával elkerülhetőek az élelmiszerek okozta megbetegedések.

Dolce Vita testközelből – egészség olasz módra

Hogyan is élik valójában „édes életüket” az olaszok? S miért foglalnak el ma is magas helyet a hosszú élettartam toplistáján Európában? Cikkírónk, aki maga is ott él hónapok óta, testközelből ismeri a válaszokat.