Menü

Az örökbefogadás dilemmái

Az örökbefogadás régi módja, hogy elárvult, elhagyott gyerekek családra lelhessenek, és lehetőség arra, hogy a gyermekáldásra hiába váró párok szülővé válhassanak. Az örökbefogadás egy lelkileg és procedurálisan is bonyolult folyamat, ezért érdemes a sokszor leegyszerűsítő, túlságosan naiv elképzeléseken túllátni.

Sokan, akik nincsenek benne egy ilyen folyamatban, de gondolkodtak már az örökbefogadás lehetőségén, bizonyos szempontból idilli módon képzelik el az szülővé válás ezen módját. Gyakori hiba, hogy az örökbefogadó szülő képéhez olyan szerepeket rendelnek, mint például a hős, a megmentő. Ez azért lehet tévút, mert ebből hajlamosak lehetünk, olyan következtetéseket levonni, mint például, hogy az örökbefogadott gyerekek kizárólag hálát érezhetnek az örökbefogadó szülőkkel szemben. De ez nem így van. Mert például egy idősebb korban örökbefogadott gyermeknek már múltja van, mely ilyen-olyan módon, de meghatározza a lelki beállítódását. Egy sok sérülésen átesett gyermek első gondolata nem biztos, hogy a hála lesz az örökbefogadó szülőkkel szemben, hanem megjelenhet a bizalmatlanság, vagy különböző alkalmazkodási nehézségek is megnyilvánulhatnak.

Talán pont ezek miatt is van az, hogy a legtöbb örökbefogadásra váró szülő 1-3 éves kor közötti gyermeket szeretne befogadni, magához venni. Csak hogy nyilván emiatt meg megnő a várakozási idő, ami szintén egy nehéz pontja a folyamatnak.

Az igazán elkötelezettek, és elfogadó hozzáállást mutató örökbe fogadni vágyok, nem tesznek kikötést a gyerek korára, bőrszínére és egészségi állapotára nézve. Ezekben az esetekben a várakozási idő nyilván rövidebb is.

Gyakori dilemmák, melyek megfogalmazódnak ilyen esetekben, hogy: milyen a gyerek genetikája, mi van, ha nem tudom saját gyerekemként szeretni, és mi van, ha az örökbefogadott gyerek nem tud majd elfogadni engem? Fontos, hogy ezek a dilemmák felmerülnek, mindenképpen szükséges ezekkel szembenézni, ezeket a kérdéseket feltenni magunknak, vagy adott esetben szakembernek is. Sokkal károsabb, ha túlságosan naivan, idilli módon gondolkozunk, és emiatt nem készülünk fel kellően arra a helyzetre, amikor valóban megvalósul az örökbefogadás, és kezünkbe kapunk egy gyermeket.

Az a jelenség is árnyalja a képet, hogy bár nagyon sok gyermek él állami gondozásban, nevelőotthonokban vagy nevelő szülőknél, nem minden állami gondozásban lévő gyermek örökbefogadható. Ennek az az oka, hogy bár sok szülő elhagyja gyerekét, vagy sok család olyan mértékben veszélyezteti a gyerekeket, hogy aztán a hatóság kiemeli őket a családból, a szülői jogról a szülők sok esetben nem mondanak le. Persze ha a szülő egyáltalán nem látogatja állami gondozásba vett gyermekét, akkor egy idő után elveszti a szülői jogot.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.