Menü

Csak fogalomként újdonság az érzelmi házimunka

Általában a nők azok, akik többet foglalkoznak a család érzelmi és lelki életével. Korábban senki sem gondolt arra, hogy ez jelentős idő- és energiabefektetést igényelhet tőlük. Ezért vezették be az érzelmi házimunkát, mint fogalmat, noha ez természetesen csak fogalomként, és nem gyakorlatként újdonság.

Miért is foglalkoznak ezzel a kérdéssel a genderkutatók? Mert ismeretes, hogy jelentős a nők „láthatatlan munkája” – azaz olyan tevékenysége, amiért nem kapnak pénzt, s ezek a tevékenységek nehezen észrevehetőek, ha valaki nem figyel tudatosan.

A házimunka is ilyen tevékenység – ha csillog-villog a lakás, a ruhák tiszták és gőzölög az étel az asztalon, azt a családtagok könnyen természetesnek veszik. Csak a hiányát lehet érzékelni annak, ha ezen feladatokat nem végzik el.

Az érzelmi házimunka méginkább „megbújik”, hiszen ennek hatása csak hosszú távon érzékelhető. Például abban, hogy a kapcsolat jó a házastársak között, vagy a gyermekek megbíznak a szülőben és kiegyensúlyozottak. Bizony ez sok odafigyelést, törődést, jó kommunikációt igényel. Mindezt a napi feladatok, és akár a munka, vagy a gyermekgondozás mellett végzik.

Az érzelmi és háztartási munkáért senki sem fizet, így a nőkre hiába hárul több feladat, mégis kevesebbet keresnek, mint „amennyit beletesznek a közös kalapba”. Jó, ha ezzel tisztában vannak a férjek és a családapák, hiszen gyakori, hogy csak a fizetett munkavégzést veszik összehasonlítási alapul.

No de miért is általánosítunk, hogy ezt a tevékenységet inkább a nők végzik? Mert a felmérések szerint rájuk jellemző, hogy érzelmi intelligenciájukat kamatoztatják a családi életben, valamint akarva-akaratlanul is rájuk hárulnak az olyan feladatok, amikor beszélgetni kell, vagy érzelmi dolgokat kell rendezni. Igaz, ha a biológiai adottságokat nézzük, jobbak is lehetnek ebben, hiszen legalább 40-50%-kal nagyobb a kommunikációs igényük férfi társaiknál.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének „fordított családok”, ahol inkább a férfi kezeli az érzelmi kérdéseket, vagy ahol a nő és a férfi is részt vesz az érzelmi feladatokban. Sőt, kiegyensúlyozottabbak azok a családok, ahol e tekintetben is munkamegosztás van.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.