Menü

Csak fogalomként újdonság az érzelmi házimunka

Általában a nők azok, akik többet foglalkoznak a család érzelmi és lelki életével. Korábban senki sem gondolt arra, hogy ez jelentős idő- és energiabefektetést igényelhet tőlük. Ezért vezették be az érzelmi házimunkát, mint fogalmat, noha ez természetesen csak fogalomként, és nem gyakorlatként újdonság.

Miért is foglalkoznak ezzel a kérdéssel a genderkutatók? Mert ismeretes, hogy jelentős a nők „láthatatlan munkája” – azaz olyan tevékenysége, amiért nem kapnak pénzt, s ezek a tevékenységek nehezen észrevehetőek, ha valaki nem figyel tudatosan.

A házimunka is ilyen tevékenység – ha csillog-villog a lakás, a ruhák tiszták és gőzölög az étel az asztalon, azt a családtagok könnyen természetesnek veszik. Csak a hiányát lehet érzékelni annak, ha ezen feladatokat nem végzik el.

Az érzelmi házimunka méginkább „megbújik”, hiszen ennek hatása csak hosszú távon érzékelhető. Például abban, hogy a kapcsolat jó a házastársak között, vagy a gyermekek megbíznak a szülőben és kiegyensúlyozottak. Bizony ez sok odafigyelést, törődést, jó kommunikációt igényel. Mindezt a napi feladatok, és akár a munka, vagy a gyermekgondozás mellett végzik.

Az érzelmi és háztartási munkáért senki sem fizet, így a nőkre hiába hárul több feladat, mégis kevesebbet keresnek, mint „amennyit beletesznek a közös kalapba”. Jó, ha ezzel tisztában vannak a férjek és a családapák, hiszen gyakori, hogy csak a fizetett munkavégzést veszik összehasonlítási alapul.

No de miért is általánosítunk, hogy ezt a tevékenységet inkább a nők végzik? Mert a felmérések szerint rájuk jellemző, hogy érzelmi intelligenciájukat kamatoztatják a családi életben, valamint akarva-akaratlanul is rájuk hárulnak az olyan feladatok, amikor beszélgetni kell, vagy érzelmi dolgokat kell rendezni. Igaz, ha a biológiai adottságokat nézzük, jobbak is lehetnek ebben, hiszen legalább 40-50%-kal nagyobb a kommunikációs igényük férfi társaiknál.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének „fordított családok”, ahol inkább a férfi kezeli az érzelmi kérdéseket, vagy ahol a nő és a férfi is részt vesz az érzelmi feladatokban. Sőt, kiegyensúlyozottabbak azok a családok, ahol e tekintetben is munkamegosztás van.

Önzetlen ember=több gyermek?

Mi történik azokkal, akik önzetlenül viselkednek, és áldozatokat hoznak másokért? Egy friss kutatás eredményei szerint az önzetlen emberek hajlamosabbak több gyermeket vállalni, és magasabb fizetéseket is érnek el életük során, mint önzőbb társaik.

Kismamából egyből bombanő. De miért is?

Szülés után a legtöbb nő nagy félelme, hogy nem tudja majd visszanyerni a teherbeesés előtti súlyát, ami érthető, de semmiképp sem szabad azonnal kemény edzésekbe és szigorú diétába kezdeni. Vajon tényleg az az elvárás, hogy szupermodellként nézzen ki egy frissen szült anyuka?

A születési súlyt befolyásoló tényezők

A születendő baba súlyát több tényező is befolyásolja, azonban sokszor meglepő dolgokat olvashatunk. Nézzük, mi mekkorát nyom a latban.

Játékok, amiktől falra mászunk

Már nem tudom hányadik éjjel kutatom félálomban, hogy honnan jön a furcsa búgás, zizegés. Idegtépő keresgélés... Vagy csak álmodtam? Nem. Már kezdtem aggódni, hogy normális vagyok-e, mikor rábukkantam a gyerekek apró vízi játékának zúgására. Nem először.

A szülők rémálma: gyermekkori cukorbetegség

A gyerekeket érintő leggyakoribb anyagcsere-betegség a diabétesz. Az esetek többségében 1-es típusú, inzulinhiányos, mai tudásunk szerint autoimmun eredetű betegségről van szó, amely megfelelő terápiával jól kontrollálható. Szemben a felnőtt – 2-es típusú formával, itt a kezdeti tünetek viharosak, gyorsan romló állapotot hoznak létre. Gyorsan kell lépni!