Menü

Csak fogalomként újdonság az érzelmi házimunka

Általában a nők azok, akik többet foglalkoznak a család érzelmi és lelki életével. Korábban senki sem gondolt arra, hogy ez jelentős idő- és energiabefektetést igényelhet tőlük. Ezért vezették be az érzelmi házimunkát, mint fogalmat, noha ez természetesen csak fogalomként, és nem gyakorlatként újdonság.

Miért is foglalkoznak ezzel a kérdéssel a genderkutatók? Mert ismeretes, hogy jelentős a nők „láthatatlan munkája” – azaz olyan tevékenysége, amiért nem kapnak pénzt, s ezek a tevékenységek nehezen észrevehetőek, ha valaki nem figyel tudatosan.

A házimunka is ilyen tevékenység – ha csillog-villog a lakás, a ruhák tiszták és gőzölög az étel az asztalon, azt a családtagok könnyen természetesnek veszik. Csak a hiányát lehet érzékelni annak, ha ezen feladatokat nem végzik el.

Az érzelmi házimunka méginkább „megbújik”, hiszen ennek hatása csak hosszú távon érzékelhető. Például abban, hogy a kapcsolat jó a házastársak között, vagy a gyermekek megbíznak a szülőben és kiegyensúlyozottak. Bizony ez sok odafigyelést, törődést, jó kommunikációt igényel. Mindezt a napi feladatok, és akár a munka, vagy a gyermekgondozás mellett végzik.

Az érzelmi és háztartási munkáért senki sem fizet, így a nőkre hiába hárul több feladat, mégis kevesebbet keresnek, mint „amennyit beletesznek a közös kalapba”. Jó, ha ezzel tisztában vannak a férjek és a családapák, hiszen gyakori, hogy csak a fizetett munkavégzést veszik összehasonlítási alapul.

No de miért is általánosítunk, hogy ezt a tevékenységet inkább a nők végzik? Mert a felmérések szerint rájuk jellemző, hogy érzelmi intelligenciájukat kamatoztatják a családi életben, valamint akarva-akaratlanul is rájuk hárulnak az olyan feladatok, amikor beszélgetni kell, vagy érzelmi dolgokat kell rendezni. Igaz, ha a biológiai adottságokat nézzük, jobbak is lehetnek ebben, hiszen legalább 40-50%-kal nagyobb a kommunikációs igényük férfi társaiknál.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének „fordított családok”, ahol inkább a férfi kezeli az érzelmi kérdéseket, vagy ahol a nő és a férfi is részt vesz az érzelmi feladatokban. Sőt, kiegyensúlyozottabbak azok a családok, ahol e tekintetben is munkamegosztás van.

Az alkalom szülte támasz a szülőszobán

2018. március 18-án velem is megtörtént. Habár nem spontán. Nem úgy, ahogy terveztem. A kisbabám megszületése előtt, vajúdtam 4 órán keresztül. A legnehezebb rész, a vajúdás alatt pedig a párom és a szülésznőm adta a támogatást, testileg és lelkileg. Élménybeszámolót olvashattok!

„Csak még egy kanállal…”

Sajnos nagyon sok kisgyermekes családban felmerül az evés problémája. Nem eszik jól a gyerek, vagy nem akkor és nem azt, amit, és amikor kéne, vagy a korábbi kedvelt ételeit egyik napról a másikra már csak turkálja a tányérban. A kényszerítéssel azonban a gyermeknek védekező mechanizmusa alakul ki, az étkezés ellen. De, akkor mi a teendő?

Készítsük fel a kicsik szervezetét a tavaszra!

Ha hihetünk az előrejelzéseknek, lassan valóban beköszönt a tavasz: itt az ideje kimozdulni a barlangunkból, a nagykabátot pedig eltenni. De hogyan tegyük tavaszkésszé a borongós téli hónapokban legyengült izgő-mozgó felfedezőket? A Czeizel Intézet gyermek gasztroenterológusának tanácsaival kirobbanó formában várhatjuk az éltető napsütést!

Hosszabb utazás kisgyerekkel, avagy "Ott vagyunk már?"

Igazi kihívás két gyerekkel zökkenőmentesen elindulni s bárhová időben odaérni, a hosszabb utazásokat, azonban alaposan meg kell tervezni! Néhány ötletet adunk most arra, hogyan lehet enyhíteni a hosszú utak unalmát.

Hogyan töltsük fel a kisbabák vitaminraktárait?

A kisbabák táplálása kapcsán sarkalatos kérdés a megfelelő vitaminbevitel biztosítása. A tél vége felé még jobban érdemes figyelni, hogy a hozzátáplálás során milyen élelmiszerek közül válogatunk, hogy feltölthessük a kicsik vitaminraktárait. De mi a legjobb választás?