Menü

Csak fogalomként újdonság az érzelmi házimunka

Általában a nők azok, akik többet foglalkoznak a család érzelmi és lelki életével. Korábban senki sem gondolt arra, hogy ez jelentős idő- és energiabefektetést igényelhet tőlük. Ezért vezették be az érzelmi házimunkát, mint fogalmat, noha ez természetesen csak fogalomként, és nem gyakorlatként újdonság.

Miért is foglalkoznak ezzel a kérdéssel a genderkutatók? Mert ismeretes, hogy jelentős a nők „láthatatlan munkája” – azaz olyan tevékenysége, amiért nem kapnak pénzt, s ezek a tevékenységek nehezen észrevehetőek, ha valaki nem figyel tudatosan.

A házimunka is ilyen tevékenység – ha csillog-villog a lakás, a ruhák tiszták és gőzölög az étel az asztalon, azt a családtagok könnyen természetesnek veszik. Csak a hiányát lehet érzékelni annak, ha ezen feladatokat nem végzik el.

Az érzelmi házimunka méginkább „megbújik”, hiszen ennek hatása csak hosszú távon érzékelhető. Például abban, hogy a kapcsolat jó a házastársak között, vagy a gyermekek megbíznak a szülőben és kiegyensúlyozottak. Bizony ez sok odafigyelést, törődést, jó kommunikációt igényel. Mindezt a napi feladatok, és akár a munka, vagy a gyermekgondozás mellett végzik.

Az érzelmi és háztartási munkáért senki sem fizet, így a nőkre hiába hárul több feladat, mégis kevesebbet keresnek, mint „amennyit beletesznek a közös kalapba”. Jó, ha ezzel tisztában vannak a férjek és a családapák, hiszen gyakori, hogy csak a fizetett munkavégzést veszik összehasonlítási alapul.

No de miért is általánosítunk, hogy ezt a tevékenységet inkább a nők végzik? Mert a felmérések szerint rájuk jellemző, hogy érzelmi intelligenciájukat kamatoztatják a családi életben, valamint akarva-akaratlanul is rájuk hárulnak az olyan feladatok, amikor beszélgetni kell, vagy érzelmi dolgokat kell rendezni. Igaz, ha a biológiai adottságokat nézzük, jobbak is lehetnek ebben, hiszen legalább 40-50%-kal nagyobb a kommunikációs igényük férfi társaiknál.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének „fordított családok”, ahol inkább a férfi kezeli az érzelmi kérdéseket, vagy ahol a nő és a férfi is részt vesz az érzelmi feladatokban. Sőt, kiegyensúlyozottabbak azok a családok, ahol e tekintetben is munkamegosztás van.

"Anyaaaaaaaaaa!!!"

A gyerekek gyakran nyafognak. Nyúzzák a szülőt, ha fáradtak, ha éhesek, ha elevenek, ha érdeklődőek, ha egyszerűen csak a középpontban akarnak lenni, mert azt szeretnék, hogy csak rájuk figyeljünk. Fontos, hogy a gyermek érezze bármikor fordulhat hozzánk, mindig tudunk rá szakítani egy kis időt - de vajon van egy határ?

Terhesség alatt kettő helyett eszünk? (Nem)

Sajnos a kismamáknak nem egyszerű az élete, mert szinte attól a pillanattól kezdve, ahogy a család is tudomás szerez a terhességről, folyamatossá válik az etetés. A feladat sportos, fitt kismamákká válni, ami - pláne nagytestvér és munka, háztartás mellett- nem olyan egyszerű. Sosem fogom azt állítani, hogy könnyű, de egyáltalán nem is bonyolult, vagy teljesíthetetlen.

Édes élet édesítőszerekkel

Miért olyan népszerű az édesség sokunknak, miért keressük folyton ezt az ízélményt, és miért jó egy desszerttel lezárni a vasárnapi ebédet? Ha pedig édesítésről beszélünk, vajon cukrot vagy édesítőszereket használjunk inkább, melyeket és milyen gyakran? Erre keressük a választ.

Büféreform, avagy viszlát lekváros táska!

A legfrissebb kimutatások szerint minden ötödik kisfiú és negyedik kislány túlsúllyal küzd. Egy új szabályozás szerint az iskolai büféknek folyamatosan át kell állniuk arra, hogy egészséges ételeket áruljanak. A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott termékek nem árusíthatóak.

Pályaválasztás: mi leszek, ha nagy leszek?

A jó pálya- és iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja gyermekünk életét. A középiskola hatással van a későbbi életpályára is, ezért fontos, hogy tudatosan végiggondolt döntést hozzunk, természetesen a gyermekünk véleményét is figyelembe véve.