Menü

Városi méhészet – egy új, követendő forma

Hugh Whittingstall 1998-ban induló műsora, a River Cottage még a főzni nem szerető, nem tudó és megtanulni talán nem is akaró háziasszonyok kedvét is meghozta ehhez a lépéshez.

Magyarországon talán az ő szájából hallhattuk először a városi méhészkedés fogalmát. Sorozatának egyik részében egy londoni, akkor 16 éves fiúval találkozik, aki a lakásuk erkélyén kezdett el méhészkedéssel foglalkozni, míg Hugh ugyanezt a tevékenységet Dorset megyei farmján végezte. A fiatal fiú nyolc méhkaptárral dolgozik, nem is tudna többel, hiszen az erkélye már így is telített. Évi 2000 kisüveges mézet állít elő ezzel a módszerrel. Hugh-val kivitték a piacra kettejük mézét teszteltetni úgy, hogy az emberekkel kóstoltatták, és a londoni méz semmivel sem maradt le a vidéki méztől.

2013-ban itthon is indult egy kezdeményezés Közösségi Méz címmel, amelynek során a résztvevők a városi méhészet csínját-bínját ismerhették meg. A jelentkezés annyira népszerű lett, hogy a létszám betartása érdekében bizonyos jelentkezőket vissza kellett utasítaniuk.

Sajnos az emberek egyelőre eléggé ellenkező magatartást mutatnak ezen a területen, hiszen Magyarországon egyáltalán nem elterjedt a városi méhészet fogalma, pedig világszerte számos helyen találkozhatunk már vele, többek között New Yorkban, London, Párizsban, ahol a magánszemélyek tevékenysége mellett sok hotel tetején is telepítettek már kaptárakat, így a vendégek a hotel saját termesztésű mézét fogyaszthatják a reggeli teához.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon elég tiszta-e az a méz, amit a városban gyűjtött virágporból állítanak elő a méhek? A válasz szerencsére az, hogy igen, hiszen ha logikusan belegondolunk, a méhek a legjobb minőségű táplálékot szeretnék az utódaiknak adni, tehát nem is lehetne a méz nem tiszta. Ezen kívül, a saját szipókarendszerük rendkívül vékony, így nem igazán jutnak át rajta apró méretű szemcsék sem, illetve a méhek rendelkeznek egy saját belső szűrőberendezéssel is, amely biztosan megszűri az esetlegesen addig bennmaradt szennyeződéseket.

A magyarországi program keretében egyébként a termelt mézet be is vizsgáltatták, és ugyanolyan tisztának bizonyult, mint a vidéken termelt testvére.

Ezen felül a városi – vagy itthon sokszor nevezik közösségi méhészkedésnek, hiszen integráló szereppel is bírhat – méhészkedésnek van egy nem elhanyagolható előnye is. Míg a vidéki méhészek kénytelenek a méhcsaládjaikat 2-3 hét elteltével, az adott növény virágzási időszakának végekor átköltöztetni egy következő helyre, addig a városi méhek a hivatalos méhész időszak alatt – de legtöbbször még utána is – biztosan elegendő mennyiségű virágporhoz jutnak anélkül, hogy a kaptáraikat megmozdítanánk.

Tanuljunk, és ha kedvet kaptunk hozzá, olvassunk még jobban utána, és próbálkozzunk!

Legyél trendi

Legyél trendi! Ez ilyen egyszerű. Csak néhány női magazin kell hozzá.

Önzetlen ember=több gyermek?

Mi történik azokkal, akik önzetlenül viselkednek, és áldozatokat hoznak másokért? Egy friss kutatás eredményei szerint az önzetlen emberek hajlamosabbak több gyermeket vállalni, és magasabb fizetéseket is érnek el életük során, mint önzőbb társaik.

Akciós. Megveszed?

Minden harmadik magyar rendszeresen vásárol fölösleges dolgokat - olvasom az interneten az egyik legfrissebb kutatás eredményét. Sokan úgy vélik bölcs dolog követni az akciókat, figyelni a kedvezményeket. Ész nélküli költekezés vagy tudatos, akciókat figyelő, kedvezményeket követő tervezett vásárlás? Ez itt a kérdés.

A válásról

Napjaink legkényesebb témája, és egyben egyre növekvő problémája lett a válás, amelyre lassan olyan természetesen gondolunk, mintha csak bárkivel megtörténne. De miért van ez, és miért nem próbáljuk elkerülni?

Önkénteskedési kisokos Ázsiában - Chance Program

A világmegváltás ma is elmarad érdeklődés hiányában, de azért aki akarja, megteheti a magáét. A Srí Lanka-i Chance Program sok nehéz helyzetben lévő gyereknek jelent segítséget. Az alapvetően magyar(!) programban sokan megtalálhatják a számításukat, fejleszthetik türelmüket és képességeiket.