Menü

Városi méhészet – egy új, követendő forma

Hugh Whittingstall 1998-ban induló műsora, a River Cottage még a főzni nem szerető, nem tudó és megtanulni talán nem is akaró háziasszonyok kedvét is meghozta ehhez a lépéshez.

Magyarországon talán az ő szájából hallhattuk először a városi méhészkedés fogalmát. Sorozatának egyik részében egy londoni, akkor 16 éves fiúval találkozik, aki a lakásuk erkélyén kezdett el méhészkedéssel foglalkozni, míg Hugh ugyanezt a tevékenységet Dorset megyei farmján végezte. A fiatal fiú nyolc méhkaptárral dolgozik, nem is tudna többel, hiszen az erkélye már így is telített. Évi 2000 kisüveges mézet állít elő ezzel a módszerrel. Hugh-val kivitték a piacra kettejük mézét teszteltetni úgy, hogy az emberekkel kóstoltatták, és a londoni méz semmivel sem maradt le a vidéki méztől.

2013-ban itthon is indult egy kezdeményezés Közösségi Méz címmel, amelynek során a résztvevők a városi méhészet csínját-bínját ismerhették meg. A jelentkezés annyira népszerű lett, hogy a létszám betartása érdekében bizonyos jelentkezőket vissza kellett utasítaniuk.

Sajnos az emberek egyelőre eléggé ellenkező magatartást mutatnak ezen a területen, hiszen Magyarországon egyáltalán nem elterjedt a városi méhészet fogalma, pedig világszerte számos helyen találkozhatunk már vele, többek között New Yorkban, London, Párizsban, ahol a magánszemélyek tevékenysége mellett sok hotel tetején is telepítettek már kaptárakat, így a vendégek a hotel saját termesztésű mézét fogyaszthatják a reggeli teához.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon elég tiszta-e az a méz, amit a városban gyűjtött virágporból állítanak elő a méhek? A válasz szerencsére az, hogy igen, hiszen ha logikusan belegondolunk, a méhek a legjobb minőségű táplálékot szeretnék az utódaiknak adni, tehát nem is lehetne a méz nem tiszta. Ezen kívül, a saját szipókarendszerük rendkívül vékony, így nem igazán jutnak át rajta apró méretű szemcsék sem, illetve a méhek rendelkeznek egy saját belső szűrőberendezéssel is, amely biztosan megszűri az esetlegesen addig bennmaradt szennyeződéseket.

A magyarországi program keretében egyébként a termelt mézet be is vizsgáltatták, és ugyanolyan tisztának bizonyult, mint a vidéken termelt testvére.

Ezen felül a városi – vagy itthon sokszor nevezik közösségi méhészkedésnek, hiszen integráló szereppel is bírhat – méhészkedésnek van egy nem elhanyagolható előnye is. Míg a vidéki méhészek kénytelenek a méhcsaládjaikat 2-3 hét elteltével, az adott növény virágzási időszakának végekor átköltöztetni egy következő helyre, addig a városi méhek a hivatalos méhész időszak alatt – de legtöbbször még utána is – biztosan elegendő mennyiségű virágporhoz jutnak anélkül, hogy a kaptáraikat megmozdítanánk.

Tanuljunk, és ha kedvet kaptunk hozzá, olvassunk még jobban utána, és próbálkozzunk!

10 tanács, hogy közeledjünk a zéro szemetelés felé

Manapság az újrahasznosítás, a felhalmozott szeméthalmunk csökkentése egyre inkább téma. Lássunk most hát pár tippet, hogy közelebb kerüljünk a zero szemeteléshez. Ne feledjük akár 380 kilogramm szemetet is termelünk Magyarországon fejenként évente és ez csökkenthető.

Nyári ételek, amikhez nem kell sütő

A kánikula közepén sem kell feltétlen a konyhában megsülni otthon, csak némi kreativitás kérdése és máris mellőzhetjük a sütőt vagy a tűzhelyet.

Hogy aludjak 30 fokban?

Váratlanul köszöntött be a kánikula, s a számunkra szokatlan hőségben jelentősen romlik az alvásunk minősége. Néhány egyszerű módszerrel azonban újra pihentető lehet az alvás.

Internetes nyomozás – hasznos vagy veszélyes?

Szerencsére a 21. században sokkal egyszerűbb információt gyűjtenünk: az internet okozta előnyök vitathatatlanok. Persze, ha minden tudás rendelkezésünkre áll, annak nagyon gyakran ára van. Például nincs olyan információ, amit örökre kitörölhetnénk a világháló mély útvesztőjéből. Ez pedig olykor jó, máskor viszont kifejezetten előnytelen.

A csirkehús gyakori fogyasztásának veszélye

A hús alapvető emberi élelmiszer. Soha nem volt olyan olcsó, és soha nem fogyasztották olyan nagy mennyiségben, mint napjainkban. Egy kutatás szerint a nagyüzemi csirketartás során néhol arzén tartalmú hozamfokozókat is kapnak az állatok, ami benne marad a csirke húsában, és rákkeltő hatása is lehet.