Menü

Önfejlesztés – számít a kritikus gondolkodás!

A következő három részes sorozatban az önfejlesztésről olvashatunk, tanulhatunk majd.

A szociális evolúció megvitatásában néha szükségünk van rá, hogy emlékezzünk, a társadalom tökéletességének mindig tökéletlenségként kell megjelennie; egy magasan fejlett társadalom dinamikus… egy állandó társadalom a megállított fejlődés állapotában van. Növekedése leállt, és tökéletessége, mint a halálé.” (D. Starr-Jordan)

David Starr-Jordan emlékeztet minket, hogy a világ mindig is kihívásokkal nézett szembe, és mindig is ezt fogja tenni. A kihívás, amivel egy kisgyermek szembenéz a saját környezetében, specifikus a gyermekekre. A tinédzser többé nem találkozik gyermekkori kihívásokkal, de találkozik a saját fejlődésére jellemzőekkel. Az egyetlen mód, hogy egy gyermek túljusson a saját kihívásain, hogy mérlegeli saját fejlődését, amely megengedi számára, hogy virágozzon. Ez a növekedés az önfejlesztés. A társadalommal jár. A társadalmi fejlődés individuális fejlődés is. Ebből kifolyólag a társadalmi kihívások egyéni önfejlesztést igényelnek.

Az önfejlesztés meghatározása

Az önfejlesztés egy olyan fogalom, amelyet széles körben használnak, és temérdek jelentéssel ruháznak fel. Egy nyereséges megbeszélés felvázolja a fogalom jelentését és célját. Ahhoz, hogy megértsük az önfejlesztés fogalmát, először el kell ismernünk az emberi személyiség és az emberi tapasztalat filozófiai leírását.

Az emberi személyiség két nézőpontot foglal magában. Az „ÖN” valaki identitásának megváltoztathatatlan jellege és minden tapasztalat tárgya. A dologi komponens tartalmazza a testet, az elmét és az értelmet. A fizikai test a külső személyiség, az érzékelés és cselekvés háza. A belső személyiség fogja át az elmét és az értelmet. Az elmét definiáljuk a személyiség nem racionális vagy önkényes jellegének: a tetszések és nem tetszések helyének, a sugallatoknak, a vágyaknak, az érzéseknek és a hangulatnak. Az értelem a racionális vagy megkülönböztető jelleg: a képesség az objektív megfigyelésre, a képesség arra, hogy kritikusan tudjunk gondolkodni, érvelni és dönteni.

Az emberi tapasztalat mechanizmusában a külső világból érkező stimulusokat az érzékelés szervei fogadják. Ezek a stimulusok reagálnak a belső személyiséggel, és mi ez alapján válaszolunk a környezetünknek. A belső személyiség természete meghatározza a körülményekre adott reakcióinkat és a döntéseinket is, amelyeket meghozunk életünk során. Ezáltal a reakcióink és válaszaink meghatározója lehet az intellektuális megkülönböztetés vagy az érzelmek, a benyomások. Egy egyszerű példa hivatott szemléltetni a különbséget az elme és az értelem között.

Képzeljünk el egy cukorbeteget, aki imádja az édességeket. Amikor meglát egy tál édességet, az kapcsolatba lép a személyiségével. Az elme boldog a látványtól, és azt sugallja: „Imádom, együk meg!”. Az értelem érvel, hogy az édességekben való elmerülés káros a hirtelen jutalmazás ellenére, amit magával hoz. Ha az értelem gyenge, az elme túlszárnyalja, és a beteg megeszi az édességeket. Ha az értelem elég erős, túltesz az elme preferenciáin, és az egészségesebb döntést hozza meg. Tehát az életben ez így néz ki. Minden pillanatban szembesülünk az édességek világával és így a döntések világával. A kérdés mindössze annyi, hogy a választásaink elménk érzelmi világán vagy az értelmünk megkülönböztetési képességeink alapul majd.

Az önfejlesztés az emberi tapasztalat két aspektusát öleli körül. Az első az intellektuális képességünkben bekövetkező növekedés, amellyel hatékonyan tudunk megfigyelni, megérteni és kezelni a dolgokat a saját elménkben. Azért alkalmazzuk az értelmet, hogy irányítani tudjuk a reakcióinkat, a válaszainkat, a hozzáállásunkat, a választásainkat. A második az egyén világlátásának érettsége, az éretlen perspektívák, hozzáállás és viselkedési formák természetes elhagyása.

Forrás: vedantala.org

Minden, ami a sírással kapcsolatos

Minden ember életében van olyan pillanat, amikor elérzékenyül és könnycseppek jelenek meg a szemében. A nevetés és a sírás szinte édes testvérek, és mind a kettő valamilyen hatással van az őket átélő személyre. Most vegyük sorra, hogy mit tesz velünk a sírás folyamata.

Terhek nélkül, könnyedén

Szeretnéd, ha mindenki, akit szeretsz, boldog lenne? Tudod milyen fáradtan felkelni, és roskadozni az állandó terhek alatt? Milyen, mikor mindenki más gondja a te válladat nyomja? Tudod, hogy milyen érzés, amikor mindenki más fontosabb, mint te? Vajon, muszáj ennek így lennie?

Introvertált vagyok, hogyan barátkozzak?

Zárkózottnak lenni nem azt jelenti, hogy az ember barátságtalan, ugyanakkor, néha könnyű összekeverni a kettőt egymással. Hogy ez ne forduljon elő, az embereknek tájékozottnak kell lenniük ezzel kapcsolatban.

5 tévhit az érzelmi intelligenciáról

Tudjuk, hogy mi az érzelmi intelligencia, vagy mégsem? Sokan a hiperérzékenységgel azonosítják, pedig erről szó sincs. Illetve azt gondoljuk, szoros összefüggésben van az IQ-val.. ez sem egészen így van. Nézzük, mi az igazság!

Sorozatfüggőség

Egy hosszú nap után jól esik megnézni egy filmet, vagy egy részt a kedvenc sorozatunkból, hogy addig is eltereljük a figyelmünket a mindennapos problémákról, és hagyjuk az agyunkat egy kicsit pihenni. Ez a tevékenység egyáltalán nem káros, de kevesen tudják, hogy a sorozatok is ugyanolyan függőséget okozhatnak, mint a káros szenvedélyek.