Menü

Nevelj jó testvéreket!

Egyszer egy füstös kis kocsmában töltöttem az időt egy barátommal, ahol mindenféle arcok ültek. Nem az a nagy társaságokkal teli romkocsma volt, inkább egy meghitt kis csehó, fatüzelésű bádogkályhával, jól eldugva-elrejtve Budapest belvárosában. Az egyik szomszédos asztalnál két szemüveges, kopasz férfi beszélgetett meghitten. Nagyon hasonlítottak egymásra, ugyanabban a szép férfi archetípusban. Testvérek lehettek. Bár ez sem és más sem derült ki, látszott rajtuk a mély szeretet.

Vajon min múlik a jó testvéri kapcsolat? Valószínűleg nagyrészt nevelés kérdése lehet. Most, hogy a testvérem (és a menyasszonya) Svédországba költözött dolgozni, nagyon hiányzik. S ez elgondolkodtatott: minek köszönhetjük ezt az összhangot?

Hiszen igaz, hogy mi nagyon jó testvérek vagyunk, de ahogy körülnézek, látom, hogy nem ez az általános. Korábban nem értettem, hogy miért lehet, hogyan lehet az, hogy gyerekek egy családban, sőt, egyazon szerető családban nőnek fel, s mégsem alakul ki szoros kapcsolat közöttük. Vannak, akik kerülik is egymást, vagy testvérharcban állnak. Most úgy gondolom, hogy a szülői nevelésnek hatalmas szerepe lehet a jó testvériség kialakításában.

Gyerekkorunkban a szüleink sokszor tudatosították bennünk azt, hogy mi testvérek vagyunk. Ez a lehető legszorosabb kapcsolat két ember között - mondták -, ezért mi akkor is számíthatunk egymásra, ha más nem lesz. A testvériségnek a gyerekek számára - emlékeim szerint - számos árnyoldala is van, leginkább a tárgyak és emberek egymás között történő megosztása. Ráadásul nem testvéries, hanem igazságos megosztása. A megosztós rész nevelése és gyakorlása úgy gondolom, többé-kevésbé minden családban részt képez. Beszélgettem olyanokkal, akik számára ennyit jelentett a testvériség a gyerekkorra visszaemlékezve, azóta pedig nincs különösebben szoros kapcsolat köztük.

Azt sem tartom kizártnak, hogy sok testvéri kapcsolat emiatt az állandó osztozkodás miatt vagy egy esetlegesen bekövetkező igazságtalan osztás miatt nem fejlődik ki. Mert az egyénnek ez önmagában negatív, hiszen lemondással jár (gyerekként lemondani valamiről...!), és nincs cserébe semmi pozitív, amit az igazságosságért és jó testvériességért cserébe a szülőktől megkaphatna - minden testvér egyformán. Ebből tehát úgy gondolom, hogy ha a szülő(k) odafigyelnek arra, hogy jutalmazzák a testvéreket "csak" azért, mert jó testvérek módjára viselkednek egymással (lemondanak, önfeláldozást tanúsítanak), és a jutalmazást érthetően meg is indokolják a gyerekeknek, az a gyerekek szeretetteljes testvéri kapcsolatának záloga lehet.

Boldog vagyok, hogy én ezt megkaphattam, és ilyen nagyszerű kapcsolatom van a testvéreimmel!

Az anyaság következményei

Eredetileg a téli immunerősítésről szerettem volna írni valami hasznos cikket, aztán valahogy elkalandoztam a hírek között. Vajon milyen érdekességre bukkantam? Hát az anyaság hatására az agyra. Lássuk a részleteket!

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni.

Önzetlen ember=több gyermek?

Mi történik azokkal, akik önzetlenül viselkednek, és áldozatokat hoznak másokért? Egy friss kutatás eredményei szerint az önzetlen emberek hajlamosabbak több gyermeket vállalni, és magasabb fizetéseket is érnek el életük során, mint önzőbb társaik.

Kismamából egyből bombanő. De miért is?

Szülés után a legtöbb nő nagy félelme, hogy nem tudja majd visszanyerni a teherbeesés előtti súlyát, ami érthető, de semmiképp sem szabad azonnal kemény edzésekbe és szigorú diétába kezdeni. Vajon tényleg az az elvárás, hogy szupermodellként nézzen ki egy frissen szült anyuka?

A születési súlyt befolyásoló tényezők

A születendő baba súlyát több tényező is befolyásolja, azonban sokszor meglepő dolgokat olvashatunk. Nézzük, mi mekkorát nyom a latban.