Nevelj jó testvéreket!
Egyszer egy füstös kis kocsmában töltöttem az időt egy barátommal, ahol mindenféle arcok ültek. Nem az a nagy társaságokkal teli romkocsma volt, inkább egy meghitt kis csehó, fatüzelésű bádogkályhával, jól eldugva-elrejtve Budapest belvárosában. Az egyik szomszédos asztalnál két szemüveges, kopasz férfi beszélgetett meghitten. Nagyon hasonlítottak egymásra, ugyanabban a szép férfi archetípusban. Testvérek lehettek. Bár ez sem és más sem derült ki, látszott rajtuk a mély szeretet.
Vajon min múlik a jó testvéri kapcsolat? Valószínűleg nagyrészt nevelés kérdése lehet. Most, hogy a testvérem (és a menyasszonya) Svédországba költözött dolgozni, nagyon hiányzik. S ez elgondolkodtatott: minek köszönhetjük ezt az összhangot?
Hiszen igaz, hogy mi nagyon jó testvérek vagyunk, de ahogy körülnézek, látom, hogy nem ez az általános. Korábban nem értettem, hogy miért lehet, hogyan lehet az, hogy gyerekek egy családban, sőt, egyazon szerető családban nőnek fel, s mégsem alakul ki szoros kapcsolat közöttük. Vannak, akik kerülik is egymást, vagy testvérharcban állnak. Most úgy gondolom, hogy a szülői nevelésnek hatalmas szerepe lehet a jó testvériség kialakításában.
Gyerekkorunkban a szüleink sokszor tudatosították bennünk azt, hogy mi testvérek vagyunk. Ez a lehető legszorosabb kapcsolat két ember között - mondták -, ezért mi akkor is számíthatunk egymásra, ha más nem lesz. A testvériségnek a gyerekek számára - emlékeim szerint - számos árnyoldala is van, leginkább a tárgyak és emberek egymás között történő megosztása. Ráadásul nem testvéries, hanem igazságos megosztása. A megosztós rész nevelése és gyakorlása úgy gondolom, többé-kevésbé minden családban részt képez. Beszélgettem olyanokkal, akik számára ennyit jelentett a testvériség a gyerekkorra visszaemlékezve, azóta pedig nincs különösebben szoros kapcsolat köztük.
Azt sem tartom kizártnak, hogy sok testvéri kapcsolat emiatt az állandó osztozkodás miatt vagy egy esetlegesen bekövetkező igazságtalan osztás miatt nem fejlődik ki. Mert az egyénnek ez önmagában negatív, hiszen lemondással jár (gyerekként lemondani valamiről...!), és nincs cserébe semmi pozitív, amit az igazságosságért és jó testvériességért cserébe a szülőktől megkaphatna - minden testvér egyformán. Ebből tehát úgy gondolom, hogy ha a szülő(k) odafigyelnek arra, hogy jutalmazzák a testvéreket "csak" azért, mert jó testvérek módjára viselkednek egymással (lemondanak, önfeláldozást tanúsítanak), és a jutalmazást érthetően meg is indokolják a gyerekeknek, az a gyerekek szeretetteljes testvéri kapcsolatának záloga lehet.
Boldog vagyok, hogy én ezt megkaphattam, és ilyen nagyszerű kapcsolatom van a testvéreimmel!
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.