Menü

Az a fránya koleszterin…

Az orvostudomány, de főként a gyógyszeripar rendszere a hétköznap embere számára teljesen átláthatatlan. Vérhígítókat gyártanak, hogy bizonyos betegségben szenvedőket megkíméljenek, de ezzel veszélyt teremtenek. Aztán létrehoznak olyan ellenszereket, amelyekkel a vérhígítók hatását tudják kivédeni. Mi lehet az igazság a koleszterin esetében?

Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy valós-e a koleszterin hipotézis. Az alábbiakban bemutatunk néhány ellenpéldát, amelyekkel összezavarjuk az orvostudományt.

Mindenki ismeri a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin fogalmát. Az általános elképzelés szerint, ha a vérplazmában tartósan megnövekszik az LDL szintje, akkor a szervezet nem fog további zsírt, illetve koleszterint felvenni, ez pedig sejtkárosodáshoz vezet. Ilyenkor a zsírcseppek és a koleszterin úgynevezett plakkokat formálnak, amelyek bizonyos idő elteltével trombusokat, tehát vérrögöket fognak képezni. A szövetekben így visszafordíthatatlan károsodások jönnek létre, és a „beteg” szívinfarktust kap, vagy trombózissal kórházba kerül.

Akinek magas a koleszterinszintje, annak étrendbeli változást javasolnak, illetve koleszterinszint csökkentő gyógyszerek szedését írják elő. Eltiltják például a tojásevéstől, mert „az sok rossz koleszterint tartalmaz”.

A tudományos publikációk között található egy cikk, amely beszámol egy 88 éves férfiról, aki 15 éve napi 25 tojást eszik meg naponta. Összkoleszterin szintje, az LDL, HDL és trigliceridszintje azonban a normális tartományon belül van. Szervezetének működésében annyi változás figyelhető meg, hogy kevesebb koleszterin szívódik fel a testébe, valamint a koleszterint kisebb mennyiségben állítja elő (mert ugye mindenki tudja, hogy maga a szervezet is termel koleszterint!).

Egy tanulmányban vizsgálták, van-e összefüggés a koleszterinszint és az agyi tevékenység között. Nők és férfiak esetében is azt találták, hogy a magasabb koleszterinszint lecsökkenti a döntéshez szükséges időtartamot. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb volt az egyén koleszterinszintje, annál hamarabb tudott döntést hozni. Másképpen úgyis mondhatnánk, hogy az alacsony koleszterinszint potenciálisan lecsökkenti az agyi tevékenység sebességét.

A fenti példákkal természetesen nem kívánjuk megdönteni az orvostudomány jelenlegi állását. A cikk mindössze arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy nem mindig minden működik szabályszerűen, és fontos, hogy a megoldás személyre szabottan jöjjön létre, hiszen az orvoslás jövője az individualizálásban rejlik.

Légy nagyon óvatos a villámdiétával

A nagymértékű fogyást ígérő diéták mindig gyanúsak. A divatfogyókúrák ígéreteiben csak úgy röpködnek a kilók, amelyek gyors eredményt hoznak tömérdek mellékhatással. Az a pár plusz kiló nem ettől fog eltűnni, egészségünkben viszont könnyen kárt tehetünk.

Tippek a tavaszi allergia elkerüléséhez

Folyik az orrod, könnyezik a szemed, folyton tüsszögsz, köhögsz, és már megint rossz a közérzeted. Ha nem az épp aktuális influenzát kaptad be, akkor ez csak egyet jelenthet: allergiás vagy!

Sportolhatok, ha épp meg vagyok fázva?

Tengernyi ok és írás, cikk és tanulmány létezik arról, hogy szánjuk rá magunkat, kezdjük el, sportoljunk, menjünk, csináljuk, kocogjunk, tornázzunk, súlyzózzunk, bicajozzunk, azonban arról is beszélni kell, mikor nem ajánlott mozogni, mert fontosabb a pihenés, regenerálódás. Néhány eset, amikor NEM ajánlott edzeni.

Elvágom, megégetem, beütöm… Háztartási balesetek

A háztartási baleseteknek és sérüléseknek megszámlálhatatlan formája van. Számtalan veszély leselkedhet ránk a saját otthonunkban is, ezeket pedig legtöbbször egy kis odafigyeléssel megelőzhetnénk, persze így is előfordulnak apróbb balesetek, sérülések. Mit tehetünk ilyenkor?

Egészségtudatosan, de boldogan

Egészséges-e a tej? Együnk-e húst? Mennyi szénhidrát fogyasztása ideális? Kerüljük el a glutént? Kevés zsírt együnk magasabb szénhidrátbevitellel, vagy alacsony szénhidráttartalom mellett sok húst és zsírt fogyasszunk? És így tovább…